Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-22 / 95. szám

4 1 Tizenötödik évfolyam 96. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 280 K Fél évre ... 140 K Negyed évre . 70 K Egy hóra ... 25 K Egyes szám ára 1 kor. Csütörtök Pápa, 1920 szeptember 279. Szerkesztőség és k-adóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség ....... Kiadóhivatal || Ker. Nemzeti Nyomda KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. BBBBBBBBfaBB Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. •••••• Mit követel a magyar nemzet ? — Az Ébredő Magyarok proklamációja. — — Tudósítónk jelentése. — Az Ébredő Magyarok az elmúlt vasárnap országszerte gyűléseket tartottak, amelyen elfogadtatták az országos elnöki konferencia által szövegezett „Mit követel a magyar nemzet" cimü proklamáclót. Azt proklamáclót Szmrecsőnyi Gy., az ébredő magyarok országos elnöke ma délben nyújtotta át a nemzetgyűlés elnökének: 1 Rakovszky Istvánnak, hogy terjessze a nemzetgyűlés elé. A proklamáció bevezető sorai a következőképen hangzanak: 1918 novemberében zúgott bele először az ébredő magyar harsona a vigasztalan magyar éjbe s utánna egy maroknyi csapat nemzetiszínű lobogóval először indult neki a közélet kétségbeejtő posványának, hogy azon átharcolva újra kitűzze azt a hármas magyar halomra. Mi történt e gyönyörű küzdelmes napok óta? Ktizködés, megalázatás, harc volt osztályrészünk, visszafojtott, majd kitörő magyar dac: vigaszunk; a galádság ostorcsapásai pattogtak lelkűnkön s a guny és rágalom mérgezett nyilai süvítették körül testünket. Mindez azért > mert felírtuk a magyar égboltra, hogy

: „Magyarország a nragyaroite r -üldöztek bennünket, azaz bennünk a felébredt . magyarságot károlyista radikálisok, gplielisták és kommunisták, — ezek a mükifejezés rnás-más köntösébe burkolt zsidó szédelgő hadak — azután az oláhok s közben a kis csapat sereggé duzzadt, az üldözött sereg társadalommá nemesbült. A kiröpített gondolat, mint a lavina, elborította a gyalázatosság mérhetetlen táborát! Döbbenetes, de egyben nagyszerű volt a feleszmélés, mikor több mint egy éve a magyar őserő ércfalán összeomlott a XX. század legnagyobb veszedelme: a legújabb keleti veszedelem, a zsidó világuralomra törő faji imperializmus. Egy halálra szánt nemzet az élni akarás vágyával állott talpra, mintha a feltámadás harsonája ébresztette volna fel. Egyetlen elhatározásban, egyetlen akaratban nyilvánult meg a nemzet életösztöne: nemzeti megújhodásban keresni a magyarság állami létének, jövőjének biztosítását. Ezt jelentette a keresztény nemzeti irány nyilt kitűzése a politikában, a társadalmi szervezkedésben. Történelmi jelentőségű lépés volt ez. Benne feszült egy ezeréves nemzet elszántsága. Kilobbant benne az elnyomott faji érzés felébredt hatalma. Mindenkit magával ragadott, kiben magyar lélek élt, kiben magyar vér hullámzott. Uj történelmet fogunk csinálni: ez a tudat ihletett minden magyart. Ébredő lelkünk élvezte s várta a küzdelmes vetés sokatigérő, diadalmas aratását. Ébredő szemekkel láttuk kibontakozni hatalmas körvonalakban az uj Magyarországot. Bízva reméltük, bizonnyal hittük, hogy mindenki a maga helyén minden erejével hozzálát a keresztény magyarság erős várának, a keresztény magyar állam sziklaszilárd épületének megépítéséhez. S mi történt e helyett? Megindultak szóözönök a vadul törtetők szájaiból s a szent várakozásban boldog nemzet kezét megfogták a politikai vezetők egymásután, hogy szavazó urnákhoz vezessék. Kipárnáztatták maguknak a politikai polcok bársonyait s azután — a vágyó kezet elbocsátva az érvényesülés céljait elérve, hozzáláttak — nem a nemzetmentéshez, nem a hangzatos ígéretek megvalósításához, nem a bizalom valóraváltásához, hanem személyi tülekedésekhez, pártharcokhoz. Ma az' a helyzet, hogy politizálás és személyes harcok kavarodásaiban elsikkadt a nemzeti ébredés gondolata? Piszkos kis csatornák szennyvize posványositja el lassanként az egész fórumot s a mocsárban ma újra nyíltan burjánzik a nemzetrontás lápvirágja. A sajtóban s a közélet minden terén levetették kényszerű álarcukat az álkeresztények s maholnap ott leszünk, hogy a kormányzat gondolatkörét az E-ct-élí- fogják l

eg

híyphhpn f'"'kr/Wni Mi eddig nem szóltunk! Szervezkedtünk! A nemzeti lét gyönyörű felismerésére az ébredőket állítottuk glédábal Felvilágosítottunk, kibékítettünk, egyetlen elszánt magyar érzésbe sok ezreket összekovácsoltunk, buzdítottunk, vigasztaltunk! De most szentséges szent küzdelmünk, munkásbajtársaink verejtékének, lelkesedő hazaszeretetének jogán oda vágunk a koncon osztoszkodók asztalára! Elég volt az ámításból, elég a semmittevő szószátyárkodásból, elég a csalásból! Mikor aludt a nemzet s idegen fosztogatók ezer gyilokja riasztotta az ébresztőket, mikor szervezett zsidó-bandák dézsmálták a nemzeti létünk kincseit, talpra mertünk állani, most mikor százezrek várakozása, a dolgozó keresztény tömegek megértő keze buzdit: kérünk, kívánunk, követelünk: megértést, jóakaratot és cselekvést, megkezdését a seprésnek, az építésnek az egyedül lehetséges magyar felujulásnak. A nagy nemzeti megmozdulás mármár lankadó első lendületének minden erejét alkotó munkába kell beállítani! Az Ébredő Magyarok Egyesülete Országos Elnöki Konferenciája háromnapos értekezéseiben megjelölte a sürgős teendők sorozatát. Az ébredő Magyarország várakozással tekint föl sorsának felelős intézőihez; vár, vár és vár, de sokáig — öszszeroskaáásig, egy ujabb meggyaláztatásig — nem várhat. É. M. E. Orsz. Elnöksége. A zürichi deviza. Zürich, szept. 21. A zürichi deviza megnyitásakor a koronát 2'5-en jegyezték. A nemzetgyűlés elfogadta a numerus clansust — Sándor Pál és Ereky csatája. — Budapest, szept. 21. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter beterjeszti a házhelyekről és a kisbirtokok alakításáról szóló törvényjavaslatot, Korányi pénzügyminiszter az indemnitásról és a szeszadóról szóló (örvény módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot.' Az egyetemi beiratkozások rendjéről Szóló törvényjavaslat vitája volt napirenden, amejyhez elsőnek Kovács Emil Friedrich párti képviselő szólal fel. A javaslatot elfogadja. Az elnök bejelenti, hogy Teleky Pál gróf miniszterelnök a nemzetgyűlés holnapi ülésén fog válaszolni Frühwirth Mátyásnak az ország lakosságának téli tüzelővel való ellátása tárgyában hozzá intézett interpellációja. Ereky Károly személyes kérdésben szólal fel és Sándor Pál tegnapi kijelentéseivel szemben megállapítja, hogy ő igenis teljesített frontszolgálatot a háború alatt és kivette a részét a háborúból. Jól tudja, hogy a zsidók elhatározták, hogy a keresztény kurzus vezetői megrágalmazzák, hogy igy járassák le őket. — Figyelmezteti a zsidóságot, hogy ne provokálják tovább a keresztények türelmét, mert ha igy folytatják, akkor nemcsak megpofozzák őJÓet,

r jmneni- le__is.gyilkolják őket. Sándor PáTvaTaszaban kijelenti, nogy ha hibázott idáig, azért mindig kész volt bocsánatot kérni. Egy kiküldött zsűri előtt hajlandó megnevezni azt a forrást, ahonnan az ezekre vonatkozó elmondott adatokat kapta. Azt (cérdezi, hogy hogyan jön a zsidóság ahhoz, hogy Ereky legyilkoldssal fenyegesse? Ha beigazolódik, hogy tévedett volna, ő bocsánatot fog kérni. Ereky Károly figyelmezteti a zsidóságot, hogy ne provokálják tovább a keresztény tömegeket, mert akkor hiába intik le a népet és az Ébredő Magyarokat, a jogrendet ezek nem fogják tovább fönntartani. Usetiy Ferenc felszólal és kijelenti, hogy Erekyvel nyolc hónapig volt együtt zárótüzben a rajvonalban. Felszólítja Sándor Pált hiszi-e vagy nem? Sándor Pál ezek után visszavonja Erekyre elmondott megjegyzéseit és a hazudik kifejezése miatt bocsánatot kér. Az elnök szünetet rendel el. Szünet után Rakovszky István elnök a gyorsirási feljegyzésekből megállapítja, hogy Ereky olyan kifejezéssel élt, hogy ne provokálják a zsidók tovább a magyarországot, mert le fogják gyilkolni őket, figyelmezteti, hogy mielőtt ezért a kifejezésért rendre utasítaná joga van szavait kimagyarázni. Ereky elismeri, hogy a kifejezést használta, azonban nem olyan értelemben, hogy azzal bárkit is tettre hivott volna föl. Az atrocitásokat a legmélyebben elitéli. Az elnök konstatálja, hogy numerus clausus vitájára több szónok nem iratkozott föl, ezért a vitát berekeszti. Halter István kultuszminiszter válaszéi a vita folyamán elhangzottakra és Jrijelenti, hogy az ország közönséget szükségesnek tartja a törvényjavaslatot. Már most felszólítja a közvéleményt, nogy a nemsokára megííTcTit

Ő "

gj'Í

S'

jtte1 kor adakozzon a megalapítandó keresztény főiskolai kollégium javára, mert Magyarországot csak a keresztény intelligencia mentheti meg és teheti nagyá. A javaslatott Haller beszéde után a nemzetgyűlés általánosságban elfogadja. A nemzetgyűlés ezután Pröhle Vilmos, Bernolák Nándor, Bródy Ernő és Pethó Sándor felszólalása után a numerus clausust részleteiben is elfogadta. abbceaebaaaabbbbbhasaataaaqub — igy asszony holtteste a kútban. Ugodról jelenti tudósítónk: A mult hét végén rendkívül titokzatos eset történt Ugodon, amelyre a megindult hivatalos vizsgálat sem tudott eddig még világosságot deríteni. Az eset előzményei a következők: özvegy Patonai Józsefné heves szóváltásba keveredett a házbeliekkel. A perpatvarnak szomorú következménye lett: még aznap este folyamán Patonai Józsefné nyomtalanul eltűnt a házból. A házbeliek keresték mindenfelé, tűvé tettek érte mindent, fáradozásuk nem járt eredménnyel: az asszony nem került elő. Az eset után két napr^ pután váratlan fölfedezést tettek • az asszony holttestül:.az udvarban lévő kútban megtalálták. Ennek hírére Pápáról azonnal kiszállt a helyszínére a pápai körorvos, dr. Hirt Miklós és Bélák Lajos főszolgabíró, hogy megejtsék a vizsgálatot, hogy vájjon az asszony gyilkosság, vagy szerencsétlenség áldozata, vagy pedig a perpatvar utáni elkeseredésében öngyilkosságot követett el. A kiszállt bizottság nagy apparátussal fáradozott, hogy erre a titokzatos körülményre világosságot derítsen, azonban hiába, teljes bizonyossággal nem tudta megállapítani, hogy milyen körülmények között kerülhetett az asszony a kútba. A titokzatos ügyben, amely érthető izgalmat keltett Ugodon, a vizsgálat nagy apparátussal folyik tovább. anG^aasiaBBBaaaaaoaaBaaaaaaaaaaaaaaaa IMnyjauoslaí a Hisbirfoíioliról, az índemnitusrúl ás a szeszadóról. Budapest, szept. 21. A nemzetgyűlés mai ülésén a miniszterek három uj törvényjavaslatot terjesztettek be. Nagyatádi Szabó István halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kigyában terjesztett be törvényjavaslatot. A javaslat kimondja, hogy a földreform elveinek figyelembe vételével halasztást nem tűrő sürgős esetekben a földmivelésügyi miniszter intézkedhetik házhelyek kijelölése és erre a célra megfelelő terület igsnybe vétele, valamint kisbirtokok alakítása iránt. Koványi Frigyes pénzügyminiszter az indemnitásról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be, ugyancsak ő terjesztette be a szesz megadóztatásáról szóló törvény némely rendelkezéseinek megváltoztatásáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot is.