Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-19 / 93. szám

Tizenötödik évfolyam 93. szám. Vasárnap Előfizetési árak: Egész évre . . 280 K Fél évre ... 140 K Negyed évre . 70 K Egy hóra ... 25 K Egyes szam ar

a ' ^or. MM Vasárnapi lap ára 2 K. Pápa, 1920 szeptember 19. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Báünt utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség Kiadóhivatal . •'-11 iftmrla •

a'•

fl,

, KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. •••fe •••ki Ker. Nemzeti Nyomda Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. A városi közkórház ügye. — Gyors cselekvést várunk a várostól. — • / Pápa, szept. 17. Szomorú dolog, de való, hogy Veszprém vármegye legnagyobb városa: Pápa és legnagyobb járása: a pápai járás mindezideig nélkülözi a jó közegészségi viszonyok egyik legfontosabb tényezőjét: a közkórházat. Más, Sokkal kisebb városok kisebb, vagy nagyobb, szegényesen, vagy gazdagon felszerelt, de az illető helység igényeinek megfelelő közkórházakkal büszkélkednek, csak Pápa városa nélkülözi mindeddig a közkórházat és ha gyorsan nem cselekszenek áz illetékes tényezők, még továbbra is. Van ugyan a városnak egy kórháza, az Irgalmas rendé, amely a maga kereteiben kiváló és gondos, szakavatott vezetés alatt áll, azonban épen az irgalmas kórház vezetői azok, akik sürgetik a közkórház felállítását, mert áldásos munkájuk közben szomorúan kell tapasztalniok, hogy az általuk fenntartott magánjellegű kórház kicsiny és szegényes arra, hogy a 28—30 ezer lakosú Pápa és az 50—60 ezer lakosú pápai járás közegészségügyét teljes megelégedésre szolgálja, amint azt ők szeretnék. Ezen a bajon tehát segíteni kell. Többen észrevették már régebben is, hogy ezen segíteni Pápa városának legelső feladata. Ezek között a legelső volt tettekben a nagyemlékű gróf Esterházy Pál, aki már 1914-ben példával járt elő a tettekben lépésével, amely a közkórház ólomlábakon és csigalassúsággal járó ügyét nagy mértékben előbbre vitte, amikor az Eszterházy ut mellett, a vasút közelében fölajánlott egy 10.483 négyzetöles telket a közkórház céljaira, amelynek értéke a mai konjunkturális viszonyok mellett egy millió-másfélmillió koronára tehető. Akkor már ugy látszott, hogy a közkórház ügye a gyors megvalósulás stádiumába jut, de jött; a világháború és elsöpört mindent. Kórház volt akkor úgyis minden, a közkórház terve szinte feledésbe merült. Ma a háború egészségügyi hatásai következtében kétszeresen érezhető a közkórház hiánya, azonban a mai lehetetlenül drága építkezési viszonyok mellett, amelynek javulására még csak kilátás sincs, uj kórház építésére még csak gondolni is dőre álom volna. Hozzávetőleges számitások szerint egy kisebb méretű közkórház 50—60 millió koronába kerülne, ha hozzávesszük ehhez a mélyen fekvő telek feltöltési és a kész kórház berendezési költségeit, olyan hatalmas összeggel kerülünk szembe, amely még a legvérmesebb reményeket is jégbe hűti — pár évtizedre. Uj kórház építésére még csak gondolni sem szabad. Azonban az is bizonyos, hogy a város és a járás közkórház nélkül el nem lehet, különösen most, amikor a világháborúban szenvedett vérveszteség miatt elsőrendű nemzeti érdek minden ember megmentése és visszaadása a produktiv termelőmunkának. 'tyen viszonyok között két kézzel kell megragadni az Irgalmasok azon ajánlatát, hogy magánjellegű kórházukat hajlandók nyilvános jellegű városi közkórházzá átalakíttatni, ha a város ezzel szemben megfelelő anyagi segítségben .részesiti a rendet. A rend ezzel óriási áldozatokat hoz a város és a járás közegészségügyének, mert hiszen a közkórház céljaira fölajánlott rendház, bérház és a hozzá tartozó kert a mai viszonyok mellett milliókat ér. Közegészségügyi szempontból óriási nyereség az, hogy a hatalmas épülettömb készen áll, csak kellőleg át kell alakítani és helynyerés szempontjából gazdaságosan kiaknázni. Ha ez szakértelemmel történik, olyan kórház áll a város és a járás közönsége számára készen, amely minden igényt ki tud elégíteni. Annak, hogy az igy keletkezett közkórházat idővel kibővítsék, nincs akadálya. A város tulajdonát képező szomszédos Wojta-féle háztelek és a szomszédos lebuj-szerü házak helyének rendelkezésre bocsátásával minden szükségletet kielégítő terep állna rendelkezésre a közkórház kibővítési céljaira. Az irgalmasok kórházának közkórházzá való átalakítására vonatkozó jogi aggályokról most nem beszélünk. Ezek nem olyan ellentétek, hogy a közérdek "hidjával össze ne lehetne őket kötni. "Csak arra akarunk rámutatni, hogy milyen kiadásokba kerülne kórháznak la célnak megfelelő közkórházzá való átalakítása. Az átalakításon kívül, ami hem nagy költséget emésztene föl, első és legszükségesebb volna egy röntgenező készülék beszerzése és a műtőteremnek steryl operációs teremmé való iátalakitása. Az előbbi körülbelül 300 tezer, az utóbbi mintegy 500 ezer koronába kerülne. Ezzel a befektetésekkel azután a kórház be lenne rendezve mindenféle operációra, úgyhogy a betegeket nem kellene kényesebb operációk szüksége esetén mindig a szomszédos városokba vagy épen a fővárosba szállítani, ami a beteg hozzátartozóinak mindig pár ezer koronás kiadást jelent. Már most az a kérdés, hogy azt az egy vagy másfél millió koronát, amivel városnak hozzá kell járulni a közkórház létesítéséhez, honnan teremtsék elő hamarjában. Ez a kérdés a városi közgyűlés elé tartozik, foglalkozzék vele. Mi csak egy-két módot akarunk megjelölni: a gróf által adományozott teleknek építészeti célokra való eladása, ami másfél millió korona bevételt jelentene, a 80—90 ezer koronát kitevő városi kórház alap felhasználása, a népjóléti minisztertől segélykérés, amit tudtunkkal a berendezés költségeihez annak idején meg is ígért. De ki kell venni a kórház költségeiből a maga részét a járás 52 községének is, hiszen azok betegeit is befogadja. Ha minden község csak tiz ezer koronát ajánl meg, ez már maga félmillió koronát jelent. Azonkívül alapitványtételre kell felszólítani a járás módosabb földesurait is. Ezt a néhány pontot csak példának hoztuk fel, hiszen a továbbiak már a városhoz tartoznak. Csak arra kérjük a várost, hogy ezt az ügyet a bizottságok retortáiban ne hagyja elveszni, mert ez vétkes mulasztás lenne. A közegészségügyi bizottság tárgyalja le sürgősen az egész ügyet, a tanács pedig terjessze a'közgyülés elé, hogy a városnak ez a tengeri kígyója végrevalahára dűlőre jusson a város és a járás polgárainak nagy javára. Humerus clausus a nemzet— Milotai beszéde. — Budapest, szept. 18. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Felolvasták az interpellációs könyvet, amelybe hat képviselő jegyzett be interpellációt. Az interpellációkra a nemzetgyűlés fél 2 órakor tér át. Napirend előtt Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke áll fel szólásra és azzal a bécsi hirrel szemben, hogy ő tizenhárom képviselő társával együtt látogatást kiván tenni a szerb szkupstimánál és ezt a szándékát már be is jelentette Belgrádban, kijelenti hogy ez nem felel meg a valóságnak és szóba sem került. Kijelenti, hogy sem közvetve, sem közvetlenül ebben az irányban lépéseket nem tett, ilyen tárgyalásokra senkinek felhatalmazást nem adott. Kötelességének tartja ezt a nemzetgyűlés nyilvánossága előtt kijelenteni, nem mintha feltételezné, hogy a nemzetgyűlés tagjai ezt elhinnék róla és társairól, hanem, hogy a külföld is tudomást szerezzen róla, hogy milyen eszközökkel akarnak ártani Magyarország tekintélyének ellenségei (Felkiáltások: Gazemberek!) Bármennyire is nehéz a magyar nemzet sorsa, annyira még nem jutott, hogy idegen nemzetgyűlés ajtaján kelljen képviselőinek kopogtatnia. (Viharos éljenzés!) Ugrón Gábor felszólal és bejelenti, hogy tegnap este kövekkel dobálták be lakása ablakait. Emiatt bejelenti mentelmi jogának megsértését. Sterényi József báró személyes kérdésben szólal fel és védelmébe veszi az anya- és csecsemővédő egyesületet Bernolák Nándor tegnapi támadásával szemben. Bernolák Nándor felszlóalásában újból hangoztatja vádait és kijelenti, hogy a Stefánia csecsemővédő egylet vezetőségében egy kommunista ís benn ül. Ha kell, készséggel szolgál erre nézve nézve bizonyítékokkal. Giesswein Sándor a numerus clausus vitájában szólal fel. A javaslattal nem ért egyet. A zsidókat nem lehet kizárni az egyetemről; ezzel nem oldhatjuk meg a zsidókérdést, hanem csakis ugy, ha minél több keresztény ifjút engedünk oda az egyetemre. A javaslatot nem fogadja el. Magyar megbízottal! a brüsszeli konferencián. Budapest, szept. 18. A magyar kormány a brüsszeli pénzügyi konferenciára a magyar kormány képviseletében Popovics Sándor volt pénzügyminisztert, Schoder Bélát, a pénzintézeti központ vezérigazgatóját és Scitovszky miniszteri tanácsost tűzte ki. A három megbízott már a ma délelőtti expresszen elutazott Budapestről. Uj offenzíva készül a lengyelek ellen. Hesingfors, szept. 17. Ide érkejelentések szerint Trockij erősen készül ítéli hadjáratra a lengyelek ellen. A hadműveletek nagyszabásúnak vannak tervezve. Erre a célra Trockij uj vörös hadsereget szervezet a Berezina és a felső Dnyeper vonalon. Trockij most állítólag Litvániában tartózkodik és tegnap érkezett meg Rigába. Trockij

hak a frontra való megérkezése összefüggésben van az uj offenzíva megindításával. 1 bolsevizmus számlája. Budapest, szept. 17. Hivatalos közlés szerint eddig összesen huszonhétezer kettőszázhetvennyolc egyén ellen indítottak eljárást a kommunizmus alatt tanúsított magatartása miatt. Általános érdeklődés közepette állott fel szólásra Milotay István. Hosszasabban, nagy szakértelemmel felejtegette, hogy a liberalizmus készítette elő a mai összeomlást. A liberális gazdasági rend szükségszerűen kapitalista — plutokrata-zsidó^ jelleget öltött. A keresztény társadalom tétlenül nézte a a szabadverseny fejlődését. Ez a liberális rendszer kitermelt egy milliónyi idegen intelligenciát a primitiv agrár magyar államnak a nyakára, i zsidó kézbe került birtokokat szeri?'te csak nehéz és hosszantartó munkával lehet visszaszerezni. A zsidó kérdésre, mint jellemző adatot emliti föl, hogy amig 1910-ben a budapesti újságíróknak csak 42 százaláka volt zsidó, addig 1918-ban már 82 százalék volt a zsidó. A javaslatot Bernolák Nándor indítványával együtt elfogadja. Szünet után Drozdy Győző mentelmi jogának megsértését jelenti be. Ruppert Rezső kéri a nemzetgyűlés, hogy mivel az idő már nagyon előrehaladott, beszédét a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén mondhassa el. A nemzetgyűlés az engedélyt ehhez megadta. Az interpellációk során Barla Szabó József a földmivelésügyi minisztert kéri, hogy a gazdákat lássa el még idejekorán vetojifagvakkat, Csukás Endre a tanítóság ellátásának rendezését sürgeti. Kálmán István a falusi ellátatlanokról sürget intézkedést. Bécs, szept. 17. Londonból érkező jelentések szerint a coorki polgármester ma érte el éhségsztrájkjának 36. napját. A polgármester nővére elmondotta, hogy a polgármestert borszesszel dörzsölik, hogy megmentsék a haláltól. Varsó, szept. 18. A lengyel hadvezetőség hivatalos megállapítása szerint augusztus tizenöt és huszonötödike között a lengyel csapatok több mint százezer hadifoglyot ejtettek, 1110 gépfegyvert és 245 nehéz ágyút zsákmányoltak,