Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-16 / 90. szám

fflegjelenift minden nap, ünnepeli kivételesei. Előfizetés: egy hóra 20 K. Keserű sorok. Egy alföldi atyánkfia mondta: — Mit törődöm én Erdéllyel, a Felvidékkel, meg a Bánáttal, megvagyok én nélkülük is! A gazduram csűrében pesze ott a gabona, pincéjében ott a nagy hordó borok, a baromfiudvar hangos a récétől, libától, hát nem fáj annyira Pozsony panasza és Kolozsvár könnye! Gyűjtenek a menekült waggonlakók részére. Az igazi pénzesek, akik tehetnék, nem adnak annyit, amennyit adniok kellene. Elkel a pénz máshol — és Erdély messze van I A városban átvonulnak a katonák, senki se áll közéjük. Üttesse be a Felvidékért a fejét, aki odavaló! Szomorú képe ez az elfásult kornak! Ilyen hangokat hallunk az Alföldről, a Dunántulról, a Tiszántúlról, tősgyökeres szittyaivadékok, magyarok szájából. A gazda a tanyáját félti, a kereskedő az üzletét, a mesterember a keresetét és mindenki és mindenekfelett a nyugalmát. Azalatt Benes cseh külügyminiszter megköti Csehország, Románia és Jugoszlávia között a kis antantot és a közös Szolidaritás védelme alatt a csehek a Felvidéken sortűzzel verik izét a magyar népgyüléseket, az oláhok Erdélyben a székelyek fejére gyújtják a falvakat és a szerbek vigan börtönözik be a délvidéki magyart, aki Subotnica helyett Szabadkát nier irni. Elszakított részeinken véreink jajkiáltásától hangos a levegő, mely könnyekre fakasztja az arra utazó idegent, csak Csonkamagyarország népét nem tudja felrázni fásult dermedtségéből. Kérdem, lehet-e, hogy a történelem megcáfolja saját magát? Lehetséges-e, hogy ez a nép, mely négy viharos évszázadon át védte meg Európa szabadságát a török ellen és a saját maga függetlenségét Béccsel szemben, az a nép most elfásult közönnyel tagadja meg közösségét az elszakított véreivel? Akad még honfitársunk, aki nem látja be, hogy annak a nemzetnek, amelyet nem a hazafiság, hanem a szűkkeblű lokálpatriotizmus vezérel, a halálos órája ütött? Az a nép, mely az elvesztettet nem akarja visszaszerezni, a meglévőt sem fogja tudni megtartani. Vigyázzunk, hogy a gyengeség a nemtörődömség rákfenéje át ne rágja a nemzet életerejét t A történelem számos szomorú tanulságot nyújt arra nézve, hogy mihelyt a nép előtt elhomályosult a Haza fogalma, mihelyt a polgár csak a városának, a gazda csak a tanyájának és nem mindenki mindenek felett az egységes és közös hazának élt, az a nép a nemzetek létért való küzdelmében gyengének, tehetetlennek bizonyult és széjjelcsctt, mint az össze nem kötözött szénakazal. Azért minden munkánk elsősorban a Haza üdvének legyen szentelve. A Felvidék, Erdély és a Bánát szenvedő magyarjai utolsó reményüket mibelénk vetik. Ne feledjük cl, hogy a történelem kérlelhetetlen ítélőszéke Csonkamagyarország polgárait vonja majd felelősségre mindama véres könnyekért, melyeket elszakított testvéreink ontanak az alatt, mig mi itt a Hazában éljük világunkat, toasztozunk, viszálykodunk és üzérkedünk. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Budapest, szept. 15. Ma délelőtt 10 órakor hirdette ki a hadosztálybiróság ítéletét a Tisza-bünpörben. Pontban délelőtt 10 órakor vonult bé a biróság Zoltán ezredes elnöklete alatt a tárgyalóterembe, amelyet már kilene órakor zsúfolásig megtöltött az előkelő publikum, többnyire a Tisza család rokonsága, képviselők és katonatisztek tömege. Általános figyelem és nagy izgalom közepette olvasta fel a hadbíróság jegyzője, egy főhadnagy a biróság Ítéletét, amely szerint a hadosztálybiróság gróf Tisza István gyilkosainak bünpörében Dobó Istvánt összes katonai kitüntetéseitől való megfosztásra, a hadsereg kötelékéből való kizárásra és kötél általi halálra, Stanykovszky Tibort rangjától való megfosztásra, a hadsereg kötelékéből való kizárásra és kőtél általi halálra, Heltai szökése a nemzetgyűlésben. — R nemzetgyűlés mai Ülése. — Bu

dap est, szept. 15. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök és bejelentette, hogy Sréter István honvédelmi és Tomcsdnyi Vilmos igazságügyminiszter a mai ülésen fognak válaszolni Fangler Bélának Heltai szókése ügyében hozzájuk intézett interpellációjára. Ezután folytatták az illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelyhez Gaál Gaszton két módositást nyújtott be, amit azonban a nemzetgyűlés elvetett. Ezután Fangler Béla interpellációjára válaszolt Sréter honvédelmi miniszter és kijelentette, hogy János Andor hirlapiró vizsgálati fogságban volt lázitó cikkei miatt, tévedés folytán szabadlábra helyezték, akkor hamis tanúvallomást tett a Tisza bünpörben Fried- rich ellen, ezután megszökötl Bécsbe. Heltai Viktor szökéséről a miniszter kijelenti, hogy Heltait azért engédték Bécsbe, mert vállalkozott arra, hogy a Tisza gyilkosság ügyében fontos tanúvallomásokat szerez be Bécsben. Kiséretül egy Prónay főhadnagyot adtak melléje, az kisérte ki Bécsbe. Célja az volt, hogy Göndör Ferencet és Pogány Józsefet hazahozza Budapestre. Mikor Heltai megérkezett Bécsbe, első dolga az volt, hogy érintkezésbe lépett a Habsburg kávéházban székelő magyar kommunistákkal és mindenről értesítette őket. A főhadnagy ekkor visszautazott Magyarországba Mikor újból be akart utazni Ausztriába, a határnál figyelmeztették, hogy ne menjen Bécsbe, mert le fogják tartóztatni. Kijelenti, hogy a vizsgálatot megindítja. Ugy látja azonban, hogy ez a támadás egy lánca annak az egységes támadásnak, amely a kormány ellen irányul. A maga részéről fölveti a bizalmi kérdést. A nemzetgyűlés viharosan éljenzi a hadügyminisztert. SzerkesxtBség és kiadóhivatal t Török Bálint u. 1. §e Telefon 11. Hüttner Sándor főhadnagyot pedig főhadnagyi rangjától és összes katonai kitüntetéseiből való megfosztásra, a hadsereg kötelékéből való kizárásra és tizenöt évi súlyos börtönre ítélte, minden év november 31-én, a gyilkosság évfordulóján sötét zárkával szigoritva. A vádlottnak büntetésébe a biróság a vizsgálati fogságban eltöltött időt beszámította. A biróság Vágó Vilhelm Jenőt három hónapi börtönre Ítélte, amit a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Ennek következtében a biróság Vágó Vilheim Jenőt azonnal szabadlábra helyezte. A biróság ítéletében kimondotta, hogy kivégzés esetén először Stanykovszkyt, azután Dobót végzik ki. A biróság ezután az Ítélet hosszú indokolását olvastatta fel. Tomcsányi Vilmos felszólalásában szintén ezeket hangsúlyozta. Fangler Béfa és Ereky felszólalása után a nemzetgyűlés a választ tudomásul vette s ezzel az ülés az interpellációk után véget ért. R lengyel-orosz helyzet. — Hat népbiztost a Mévába fojtottak. — Berlin, szept. 15. Az Achtuhr Abendblatt jelenti Varsóból: A legutóbbi viborgi hírek szerint Pétervárott uj bolsevista ellenes zavargások törtek ki és a bolsevista népbiztosoknak el kellett rejtőzniük. Hatot közülök állítólag a Névába fojtottak. A fővárosban röpcédulákat osztanak és terjesztenek a szovjetkormány ellen. Basel, szept. 15. Az Ukrán-sajtóiroda jelenti Moszkvából, hogy az ukrániai parasztfelkelés egyre tovább terjed. Vagy 10 ezer felfegyverzett paraszt lázadt fel a szovjetkormány ellen. Kiev és Charkov városokat a bolsevikiek elvesztették. War só, szept. 15. A harmadik lengyel hadsereg elfoglalta Vladimir-Volinszkljt. Szállítási igazolványnélkülgabona és lisztnemüt nem lehet szállítani. Budapest, szept 15. A közélelmezési közeg elhatározta, hogy ezentúl búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, kölest, tatárkát csak külön szállítási Igazolvánnyal enged tengelyen szdllilanl. Megszüntetik a vasúton és postán eddig lürt 10 kilogramm lisztnek, vagy gabonának szállithatását is, ezentúl ehhez is szállítási igazolvány kell. E felől a kormányrendelet legközelebb megjelenik. E hó 19-től, vagyis vasárnaptól kezdve zsemlyét csak jegyre lehet kapni; a zsemlye árát a közélelmezési miniszter két korona hetven fillérben állapította meg. Megszorítják a vendéglői tésztanemüek kiszolgálását is, ezentúl ezt is csak jegyre lehet kiszolgálni. Kötéláltali halál Tisza gyilkosainak. — R hadbíróság Ítélete. — XV. évf. 90. szám. Csütörtök, — Pápa, 1920. szeptember 16.