Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-08 / 84. szám

4.' PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 szfeptember 19. HIREK. Munkában az iímpló iizolfság. 9 piac magpendszabályoziio. 9z iparangedályeli piuiziőja. Az Árvizsgáló Bizottság hosszas vajúdás után végre megalakult és összeült, hogy megkezdje ármérséklő munkáját, amelyet a kiuzsorázott közönség olyan régóta vár s amelyhez annyi reményt és várakozást füz. A bizottság ülésén Rdcz Kálmán elnöklete alatt résztvettek kettő kivételével az összes tagok. Az elnök röviden ismertette a bizottság megalakulásának momentumait és a bizottság hatáskörét, valamint azokat a feladatokat, amelyek a bizottság tagjaira várnak a mai tűrhetetlen gazdasági viszonyok minden lehető eszközzel való szanálása körül. Ezután áttértek a beérkezett kérvények elintézésére. A város polgármestere a város közönsége nevében még julius 23-án átiratot intézett a bizottsághoz, amelyben az abnormis piaci áraknak időről-időre való leszállítását és megállapítását kérte. A bizottság a vita során aira a nézetre jutott, hogy a mai tulmagas árak főleg a viszonteladók mértéktelen túlkapásaira vezethetők vissza. Épen ezért elsősorban ennek kell véget vetni, ha a piacon rendezett állapotokat akarnak teremteni. Ezért a bizottság megkeresést intézett a rendőrkapitánysághoz, léptesse életbe azt a régebbi rendelkezést, hogy viszonteladók 10 óra előtt ne vásárolhassanak. Hogy pedig a kofák ezt a rendelkezést kerülő uton ki ne játszhassák, a vámoknál állandó őrszemek kirende'ését kérték, akiknek kötelességük megakadályozni azt, hogy a kofák már ott elvásárolják közvetlen fogyasztók elől a piaci terményeket. A kérvények során Weisz Frigyes pápai iaicos kérelmét, aki kész ruha és szövet nagylani és kicsinybeni eladásához szükséges igazolvány kiadását kérte, az árvizsgáló bizotság visszaadni javasolta, mert a kérelmező Weisz Frigyes volt, az iparigazolvány kiadását ellenben Weisz Fülöp névre kérte, ami mögött alighanem valami miskluanciát lehet sejteni. Ugyancsak elutasítani javasolta a bizottság Neumann Jakab rőfös és rövidáru kereskedéshez szükséges iparigazolvány kiadása iránti kérelmet azzal, hogy az áralakulás szempontjából ellenőrizhető nyilt üzlete nincs; sőt a városi tanács által február 25-én már kiadott iparigazolvány bevonását is kéri a bizottság. — György Ádámnak a hentesipari igazolványt megadni javasolta a bizottság. Egy örvendetes határozatot is hozott a bizottság: minthogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a piaci és kereskedelmi anomáliák egyik legfőbb oka az, hogy 1914. augusztus elseje óta sok olyan egyén kapott iparigazolványt, aki azelőtt nem foglalkozott hivatásszerűen az illető cikkek forgalomba hozatalával, a bizottság megkeresést intézett a polgármesterhez, hogy bocsássa rendelkezésére azok névsorát, akik 1914. augusztus elseje óta kaptak iparigazolványt. A bizottság szándéka az, hogy ezt a névsort tüzetesen felülvizsgálja és javaslatot tesz a tanácsnak az áralakulás szempontjából nem kívánatos elemektől az iparigazolvány azonnali visszavonására. Örömmel üdvözöljük a bizottságnak ezt a határozatát, mert ennek valóra váltásától várjuk a tisztességes magyar kereskedelem újraéledését s a kimáletlen áruuzsora megfolytását. Reméljük, hogy ebben a munkában a tanács karöltve fog dolgozni az árvizsgáló bizottsággal; mert másképp — félünk töle — a vajúdó hegyek mindnyájunk őszinte sajnálkozására csak — egeret fognak szülni. A bizottság egyébként elhatározta, hogy minden szerdán este 6 órakor ülést tart. — Személyi hir. Tenzlinger József dr. polgármester holnap a város hivatalos ügyeiben Budapestre utazik. Szeptember huszadikával megszűnik a nyári időszámítás. Mint értesülünk, az államvasutak forgalmi főnökségei rendelkezést kaptak, hogy a nyári időszámítás szeptember huszadikával megszűnik. A szeptember huszadikára virradó éjjel az összes órákat 3 óráról 2 órára igazítják vissza s ezzel újból a rendes időszámítás, lép életbe. — A főtemplomban ma fél 12 órai szent mise alatt a Kath, Leánykör énekkara egyházi énekeket ad elő. — A Ielkészkedo papság augusztus elsejétől visszamenőleg kezdve drágasági segélyt fog kapni, amely értesülésünk szerint havi 800—900 korona között váltakozik. — Városunk képviselője Mezőlakon. Városunk nemzetgyűlési képviselője, Szűcs Dezső ma délután az Országos Hitelszövetkezet megbízottjával Mezőlakra érkezett a Földbérlő Szövetkezet nagytimai bérletén levő gazdasági épületek megtekintésére. — Felemelik a cukor fejadagot. A közélelmezési minisztérium ebben az évben hatezer waggon cukor termésre számit. A minisztérium elhatározta, hogy október elsejétől kezdve a husz dekás cukor fejadagot fölemeli havi hetven dekára a városokban és bányahelyeken, ötven dekára a felvakban. Október elsejével a belföldi cukor árát a kormány 67 koronában fogja megmaximálni. — Az ógyallai csillagvizsgálót Szegeden állítják fel. Az ógyallai csillagvizsgáló intézet elhelyezése, érdekében a napokban Szegedre érkezett a kultuszkormány megbízottja, az intézet aligazgatója. A miniszteri kiküldött az intézet jelenlegi helyzetéről és szegedi tárgyalásairól a következőket mondotta egy hirlapirónak: Intézetünk 1918. év őszén került cseh megszállás alá. A megszállás előtt a nagyobb ér/ékü felszereléseket sikerült a fővárosba szállítani ugy, hogy ami a cseh kézen maradt, legalább hatszor kisebbszerese az áthozott értéknek. A intézet tanári kara a megszállás alatt is helyén maradt s csak akkor hagyták el helyüket, amikor a békeszerződés aláirása után a csehek az állampolgári eskü letételét követelték tőlük. A két évi szünet után, mely alatt a leszerelt állomás nem működhetett, a kormány végre elhatározta, hogy a hires intézetet, a melyet Németország 15 intézete közül csak négy mul felül felszerelés dolgában, a vidéken újra felállítja. Esztergom mellett, amely kedvezőbb fekvésénél fogva erős versenytársa Szegednek, az uj állomás helyéül Szeged lett tervbe véve. Á város számba jöhető intézeteit megtekintettem, ezeken azonban az intézet felállítása alig múlik, mert az obszervatóriumot a városon kivül ott kell elhelyezni, ahol a városok éjszakai világítása s füstös levegője megszűnik s az épületek sem akadályozzák az egész égboltozaton való áttekintést. Szegeden az obszervatórium felállítására legmegfelelőbb helynek mutatkoznék a város határában levő öthalom, amelynek szükséges távolsága a várostól s az átlagos színvonalnál magasabb fekvése figyelemreméltó előnyök. A figyelő kupolák, a szükséges épületek felépitése mintegy 15—20 millió koronába kerülne s az állomás Szegeden való elhelyezése attól függ, hogy a költségek megosztásában a város mekkora áldozatra kész az állammal szemben. Az állomás feK állítása nem helyi, hanem országos érdek, mert az államok műveltségének fokmérője a tudományos intézmények száma s nekünk magyaroknak, akik ezzel az egy állomással is elismerést és hirnevet tudtunk kivivni a nyugati államok nagyszámú intézeteivel szemben, nemcsak a tudomány, hanem nemzetünk iránt való kötelességünk is, hogy ezt az egy intézetet fenntartsuk. — A miniszteri kiküldött szombaton befejezte szegedi tárgyalásait és visszautazott Bádapestre, hogy utja eredményéről jelentést tegyen a kultuszminiszternek. •••aaa szinhrz. Sylvió kapitány. (Bemutató.) Tegnap este volt Fazekas-Csortos drámájáqak: a Sylvió kapitdny-nak bemutatója. A dráma egy darab életet dob elénk a bocskoros oláhoktól meggyalázott Erdély életéből, egy darab életet, amely az ősz Nagyszilágyi Ferenc, (Gyárfás Ödön) portáján annak lánya (Kövessy Boriska) és jegyese (Paraszthy Tamás) tanitó és a magyarból renegáttá lett, de utolsó perceiben újra magyarrá megtérő Sylvió kapitány (ifj. Szalóky Dezső) lelkében viharzik keresztül, amig a román megszállástól a román hadbíróság halálos Ítéletéig eljut a dráma. A szerzők a vérző mából vették cselekményüket s igy sok kiáltó és sikoltó szót adnak a szereplők, szájába, akik itt-ott Végvárival beszélnek: de ez kell, hiszen nekünk szól minden szava, hogy ökölbe szoritsa a kezünk. Az első felvonás, csupa megrázó drámai esemény: a ménektílők pusztulása, az abajdi csordás, aki csak egy pár pillanatra halad át a szín hátterén, de dühtől eltorzult orditása és a két kézzel rázott lárma-kolomp hangja tovább is ott harangoz szivünk falán. Sokat kellene erről a drámáról irni, de ez mind kevés lenne: ezt látni kell minden magyarnak. — Nagyszilágyi Ferenc szerepében Gyárfás Ödön klasszikus alakitást nyújtott; minden szava, mozdulata, daca, konoksága ízig-vérig magyar volt, aminél jobbat ritkán láttunk. Paraszthy Tamás tanitó szerepében Lugossy D. közepés alakitást nyújtott, ameíy azonban a harmadik felvonás végén szárnyakra kapott és felemelkedett. Szavaiban, mozdulataiban sokszor kisértett a Névtelen asszonyban játszott szerepe, amiből itt-ott átjátszott egyet-mást. Sylvió szerepében ifj. Szalóky öregbítette eddigi sikereit. E három szereplő alakitása köré harmonikusan fonódott Kövessy Boriska, Madarassy Berta, Abai Gyula, Szigethy Miklós, Egyed László és id. Szalóky Dezső alakitása. Á rendezésért Lugossyt elismerés illeti. Ezüst sirály. Csütörtökön este lesz Földes-Buttykay Budapesten és Bécsben nagy sikert aratott operettjének; az Ezüst sirálynak bemutatója, amelyben a társulat uj bonvivantja: Thuróczy Gyula mutatkozik be gróf Csáky szerepében, amit Buday-val fölváltva fognak a négy estén játszani. A társulat nagy szorgalommal készül az operett bemutatójára; a vezető szerepek Fenyő Nelly, Tömöry Nussy, Gyárfás Ödön, Polgár Ferenc és Egyed László kezében valóban jó kézben vannak, ugy hogy simán fog röpülni az Ezüst sirály. SZÍNHÁZI MŰSOR: Kedd.: Sylvió kapitány; dráma. Szerda: délután: Gróf Rinaldó, operett. este : Gyimesi vadvirág, népszínmű. Csütörtök: Ezüst sirálv, operett. (Bemutató előadás). Péntek: , „' „ Szombat: „ „ „ Vasárnap: este Ezüst sirály operett. BBaailBHaMRfBBBQBMWDItlIMmHUIIIMHaH«»!! Főszerkesztő: Blazovich Jákó. Laptulajdonos: A Ker. Szoc. Párt. aBBBEBaaBaaaaaaaaaaaaaaaaEBBiiBaaaaaaeaBBBaBBaBaa ffklfbÄI harmonium eladó, Fő-tér 10. szám. Polgári- és középiskolai magán- és nyilvános tannlókat sikeresen előkészit, illetőleg korrepetál, leánytanálólc részére külön előadási órákat tart Nemcsics középiskolai tanár. Jelentkezni lehet d. u. 2—4 óráig Jókai Mór utca 23. sz a.