Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-09-01 / 78. szám

XV. évf. 78. szám. Szerda, — Pápa, 1920. szeptember 1. Ara 80 fillér. DilvaiiHvnrAn 1 lrAPi)gg PAPA ÉS VIDÉKE Megjeleni!! minden nap, Onnepeti kivételével. Előfizetés: egy hóra 20 K. FIGYELŐ. Óh kedves olvasónk, talán neheztelsz is ránk azért, hogy néhanapján itt a Figyelő helyén a betűk fekete ármádiája helyett üres fehér inezö fehérlik, amelyen csak egy lakonikus fekete mondat legel magában : „itt a cenzura husz vagy harminc vagy nem tudom én hány sort törölt." Mondom, talán neheztelsz ránk ezért, kedves olvasónk, pedig hidd cl, nem mi vagyunk az okai és tegnap sem és azelőtt sem mi voltunk. Mi. minden nap, az egyik nap csak ugy, mint a másikon, fölsorakoztatjuk a betűk fekete ármádiáját valamilyen eszme zászlója alá és rajta vagyunk, hogy a Figyelő fekete hadserege meginduljon és eljutva hozzád, bemasirozzon a szived kitárt kapuján, de mégis sokszor nein érkeznek el hozzád a szivünk diktálta sorok. Nem mi vagyunk ennek az okai, hanem a — cenzura. Mi rendület'enül állunk figyelő helyünkön, hogy meglássunk minden bajt és botlást, aminek orvoslását sürgetni kell figyelmeztető szóval. Mi észre vesszük a kormányzás minden vadhajtását és mint jó kertész, szeretnénk is lenyesni, de néha közbelép i cénzüra és ő nyes le Írásunkból hol husz, hol meg harminc sort. Hogy miért — kérdezed. Azt szeretnénk mi magunk is tudni, de nenl tudjuk, x x x x x x! Hiszen ha nemzet vagy államellenes vagy antimilitarista lenne az írásunk, akkor meg tudnánk érteni. De nem az I Mi csak a becsületes kritika szavát akarjuk hallatni, amely nógatása lenne az x x x x egészséges haladásra a kormánynak és a társadalomnak. Nem ellenséges szándékból tesszük, baráti, testvéri intés minden sorunk. Mi nem akarunk simák lenni, mint az ángolnák, nii őrt állóknak érezzük magunkat és megmondjuk nyíltan, ami a szivünkön fekszik. Hogy egyeseknek kellemetlen ez az igazság, hogy egyes jó urak fáznak tőle, mint a miskolci kocsonyában az egér, arról mi igazán nem tehetünk. Az igazságot nein mérhetjük az emberekhez, mint a télikabátot, az egyforma mindenkivel szemben és az beszél és kiabál még a fehér papirosról is. Az ellen init sem használ a cenzura, csak árt, mert a mérget, amit el akarunk 6zép szerével távolítani, nem engedi és ezáltal megmérgezi az egész testet, amely egyébként egészséges. Pedig nem ez a célja. De mit tehet arról, x x x x x x x . . . Nem hiába szokták a cenzort pápaszemmel rajzolni. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Huszonöt szótöbbséggel megszavazták a botbüntetést. — R nemzetgyűlés mai Dlése. — Budapest, aug. 31. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Bemutatja Tcteky Pál gróf miniszterelnök átiratát, amelyben bejelenti a nemzetgyűlésnek, hogy betegsége miatt kénytelen hosszabb ideig a kormányzástól távolmaradni s hogy a kormányzó helyettesítésével Rubinek Gyula kereskedelmi minisztert bizta meg. Az elnök bejelenti azt is, hogy Emmich Gusztáv hódmezővásárhelyi ós Wagner Károly kemecsei képviselők lemondottak mandátumukról. A nemzetgyűlés meghatalmazza az elnököt a hódmezővásárhelyi és kemecsei kerületekben a választások kiírásának elrendelésével. Ezután áttértek a napirendre: a vagyon, erkölcsiség és személyiség hatályosabb piintetőjogi védelméről (botbünfetés) szóló törvényjavaslat tárgyalására Somogyi István, a javaslat előadója zárószavában hangsúlyozza, hogy a botbüntetés kiszabása a független magyar biróság hatáskörébe fog tartozni. — Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter szólal fel és bejelenti, hogy egyes törvényszakaszokat, amelyek ellen egyes körök kifogást emeltek és aggályoskodtak, a javaslat eredeti szövegéből töröltek. Rámutat arra, hogy az eredeti javaslattal szemben csak azok kapnak botot, lakik meg is érdemelik. A javaslat elfogadását kéri. Rubinek Gyula felszólalása után az elnök a törvényjavaslatot szavazásra teszi fel. Szünet után az elnök elrendeli a szavazást. A szavazástól tartózkodott 97 képviselő; a botbttnteíés ellen szavazott 41, mellette 66 képviselő, tehát a bofbüntctésről szőlő törvényjavaslatot a nemzetgyűlés 25 szótöbbséggel elfogadta. — Lapzártakor az ülés még tart. — Lengyei-orosz helyzet. (Erős harcok Bresztlltovszk és Qrodnó körűt.) Pár is, aug. 31. Varsóból jelentik a lapoknak: Bresztlitovszk és Grodnó körül 2 nap óta erős harc folyik. Az oroszok nagyobb megerősítéseket kaptak és támadásba mentek át. A támadásokat folyton megújítják. A varsói lapok megerősítik azt a hirt, hogy az oroszok átlépték a Grodnó-Brcsztlitovszk vonalat. Berlin, aug. 31. A Varsó Kurir megerősiti azt a hirt, hogy az orosz csapatok Wolhyniában nagy erősítéseket vettek a frontra. (Rz ukránok Odessza előtt.) Berlin, aug. 31. Az ukrán sajtóiroda jelenti, hogy az ukrán felkelők, miután elfoglalták az eg£sz Chcrsoni kormányzóságot, Jekaterinoszláv és Nikofajevszk megszállása után támadást kezdtek Odessza ellen. Az oroszokat kényszeritették a razdjelmcsc — odesszai vasútvonal feladására. Odessza három hét óta teljesen el van zárva a forgalomtól és a városban éhínség pusztít. Szerkesatdség és kiadóhivatalt Török Bálint u. 1. 88 Telefon 11. Bécs, aug. 31. A galíciai fronton az ukrán hadsereg, amely Pavlenka vezetésével a lengyel-ukrán front jobb szárnyán harcol, másodszor is átlépte a Dnyesztert és meglepetésszerűen megverte a Brzezomy-Bacaci-i vonalon álló bolsevista csapatokat. Sok foglyot ejtettek, köztük egy egész vezérkart, valamint visszaszerezték annak a hadianyagnak nagy részét is, amelyet a bolsevisták annak idején a lengyelektől zsákmányoltak. (Rz antant támogatja Lengyelországot.) Pár is, aug. 31. Az Ouvrenek jelentik Cherburgból, hogy ott hadműveleti bázist rendeztek be Lengyelország részérc. Paris, aug. 31. A lapok jelentik Newyorkból: A legutóbbi kabinettanácsról szóló jelentésből kitűnik, hogy Amerikának Szovjetoroszországgal szemben való magatartása tekintetében nagy fordulat várható. Amerika elhatározta, hogy kilép eddigi passzív magatartásából és aktiv részt vesz a Szovjetoroszország elleni nemzetközi védőakcióban. Colby államiitkár közös akciót tervez Lengyelország érdekében Franciaországgal és Angliával. (Csicserin ujabb trükkje.) Berlin, aug. 31. Warsói jelentések szerint Csicserin orosz külügyminiszter táviratot intézett Warsóba, amelyben Wrangel tábornok hadseregének helyzetét tárja főt. Wrangel tábornok hadserege megsemmisítő vereséget szenvedett és kénytelen volt Krímbe visszavonulni; helyzete válságos. — Hogy Csicserin hamis jelentésével szemben mi a valóság, arról a következő jelentés számol be: Konstantinápolyból jelentik, hogy Wrangel tábornok csapatai a kubáni fronton ujabb sikereket értek el. A dnyeperi fronton a harc egyre nagyobb kiterjedésben fejlődik. Ugy látszik, hogy a szovjelkormány veszedelmesebbnek tartja az ellenforradalmi sereg előnyomulását, mint a lengyelek offenzíváját. Politikai sztrájk Erdélyben. Makó, aug. 31. Temesvárról érkező föltétlenül megbizható hirek szerint az oláhok által megszállott egész területen politikai jellegit sztrájk tört ki. A sztrájk adott jelre szerdán este kilenc órakor kezdődött és azóta a románok minden terrorja ellenére változatlanul tart. A részletek még hiányoznak. Linder és a pécsi keresztényszociáiisták. Budapest, aug. 31. A Magyar Kuriának jelentik Abaujligetról, hogy Linder Béla bizalmas érintkezést keresett a pécsi keresztényszocialistákkal és felszólította őket, hogy vegyenek részt a választásokon, amely esetben a mandátumok hatvan százaiékát biztosítja a keresztényszociálista párt részérc. A pécsi keresztényszociálista párt természetesen felháborodással utasította el magától Linder ajánlatát és kijelentette, hogy a pécsi vörös rombolók hazaáruló munkáját a legélesebben elitéli. Különben a pécsi autonom köztársaság körül egy kis baj van, amennyiben a belgrádi kormány ujabban a leghatározottabban elitéli a kalandos vállalkozást és minden támogatást megtagad tőlük. Mi már lemondtunk arról a iuxusról is, hogy a babánknak levelet Írjunk. Hiába no, nem lehet, mert drága a posta. Kinek van ma annyi pénze, hogy minden levélre egy koronás bélyeget nyaljon rá. Nekünk nincsen — de van a Népszavának. A Népszava nyakló nélkül küld most szét előfizetési felhívást tartalmazó leveleket falura a volt munkás-, járás- és kőzségtanácsi tagokhoz. Ezerszámra repülnek szét az országban a Conti-utcai szerelmes levelek a volt elvtársakhoz. Hogy fizessenek elő, mert ,a Népszava a munkások lapja, munkások irjdk, munkások olvassák.' Még hogy munkások irják! Jó vicc! Szeretnénk mi látni a Népszava szerkesztőségében csak egyetlen egy munkást is. Még lámpával sem találnánk ott egy muukást sem, aki a Népszavát írná. De Bucliingcr Manót és Prcusz Mórt és még több mórt találnánk, az bizonyos.