Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)
1920-08-22 / 70. szám
2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 augusztus 10. R lengyel helyzet. London, aug. 21. (Reuter) A lengyelek Porsuben és Thomoan tartalékseregeket gyűjtenek. A lengyel seregek legközelebb az egész fronton támadnak. Berlin, aug. 21. (Wolf.) A lengyel csapatok átlépték az éjjel Felső Szilézia határát és Kattovitz előtt állnak. Bécs, aug. 21. Varsóból érkezett táviratáról számol be, hogy Pilhudszky vezetesével Welgand tábornok támogatásával indított ellenoffenzíva döntő sikerrel tovább halad. Varsóról a veszély elmúlt: Bécs, aug. 21. A Presse krakkói jelentése szerint, a lengyelek Breszt-Litovszkot visszafoglaltak. Magyarország nem mozgósít. P á r i s, aug. 21. (Szikratávirat.) Az Agence Radio intervivjára Praznovszky magyar meghatalmazott miniszter kijelentette, hogy Magyarország mozgósításáról szólófiir alaptalan, a magyarok óhaja, hogy a. szomszéd államokkal egyetértésben éljen, kalandokba nem bocsátkozik. A bolseviki előnyomulás miatt ugyan némi aggodalom támadt, de a kormány nem akar mozgósítani. R kattovitzí ántánt csapatokat internálták. Kattovitz, aug. 21. (Wolf) A lengyelek a környéken néhány falut megszállottak. Hohenzolam bányában sztrájk. A rendőrség erősítést kért. Prága, aug. 21. Kattovitzban a francia parancsnokot felváltották. Délután nagy néptömeg járt az utcákon. Este 6 óráig nem volt összeütközés. Olasz katonaság érkezett. Este géppuskából és tankokból lőttek a lakosságra. A városban nagy a rémület. A lövöldözés este 8 óráig tartott. Königshültében is volt kisebb összeütközés. A felsősziléziai városokban fokozódnak az izgalom jelei. Nenen, aug. 21. (M. T. I.) Kattovitzban az ántánt bizottság szigorú ostromállapotot hirdetett ki. Egy lengyel munició raktár ostrom közben felrobbant. A megszálló csapatok megadták magukat a német rendőrségnek. A megszálló csapatokat kaszárnyákba internálták. Az összeköttetés megszakadt. Felső Sziléziában a izgalom fokozódik. R lengyelek nem fogadják el a Moszkva békefeltételeit. Pár is, aug. 21. Az Echo de Paris szerint a lengyel kormány Moszkva feltételeit elfogadhatatlanokriak tekinti, a harc folytatását elkerülhetetlennek tartja. Varsó, aug. 21. Pilhudszky-sereg jobbszárnya a Varsó ellen nyomuló oroszokat bekerítéssel fenyegeti. A francia tiszteknek fontos szerep jutott. Moszkva, aug. 21. Csicserin az orosz békefeltételeket a következőkben ismertette az illetékesekkel: Az oroszok elismerik Lengyelország teljes .függetlenségét és államiságát. Nem kívánják a bolsevik államformát Lengyelországban. A békefeltételeket pontokba foglalták, melyek közül a fontosabbak: hogy Lengyelország maga választja államformája), Oroszország és Ukraina lemondanak a hadikárpótlásról. Lengyelország határa.keletről ugyanaz marad, amelyet Lord Curzon jul. 11.-én kijelölt, sőt Choluminál és Bialijsziáknál uj területeket kap. A lengyelek 50,000 főnyi hadsereget és 10,000 íőnyi rendőrséget tarthatnak egy éves szolgálati idővel; a fegyveres haderőt polgári militia fogja támogatni. A haderő részére szükséges fegyvereket megtarthatják, a többi hadiszer kiszolgáltatandó az oroszoknak. Lengyelország nem állithat elő hadiszereket és nem tűrhet területén Oroszország vagy szövetségesei ellen irányuló készülődéseket. A szerződés aláírásától számított 75 óra alatt az oroszok a Curzon féle vonalra: a lengyelek ettől a vonaltól 50 kilométerre állnak fel, a közbeeső terület semleges marad. A semleges területen a lengyelek kötelesek az okozott károkat megtéríteni. A háború alatt megsebesült lengyelek számára megfelelő földbirtokot kell biztosítani. Oroszország és Ukránia szabad átszállítási jogot kapnak Legyeiországon keresztül. A Wolwijas-Dalyátok vasútvonal ofosz tulajdonba megy át. Lengyelország politikai és katonai amnesztiát ad ki. Az aláírás után Lengyelország közzéteszi a jelenlegi háborúra vonatkozó összes okmányokat. Trotzkij vette át a minszki tárgyalások vezetését. Bécs, aug. 21;. A Presse warsói jelentése szerint Trockij Minszkbe érkezett, hogy Danisevszky helyett ä béketárgyalásokat vezesse. A Bécsbe menekült kommunisták ujabb gazságai— Leleplezték Göndör-Krauszt I — Csúfosan leleplezték a Bécsbe menekült magyarországi kommunista zsidó újságírókat. Ugyanis a Magyarországot, a magyar kormányt, a kormányzót és a nemzetj hadsereget állandóan gyalázó lapjukban, „Az Ember"ben legutóbb egy cikk jelent meg „Hat munkásmartir halála Zalaegerszegen" címmel. Az újság egyszerre közölte is a hat fölakasztott munkás fényképét annak bizonyságára, hogy a „fehér terror" országában nemcsak a zsidókat, hanem a munkásokat is százával pusztítják, ahogy azt a „jól informált" „Az Ember" állandóan kürtöli. A fényképpel azonban ezúttal pechje volt. Mert amilyen tendenciózus hazugság a bécsi szennyirat minden sora, ép olyan hazugság volt ez a cikk és fényképe. Ezt leplezi le pokoli módon a Wiener Stimmen augusztus 13-iki száma, megjegyezve azt, hogy ilyen gazságra csakis a bécsiek vendégszeretetét élvező magyar rendbontó zsidók képesek. „Az Ember" emiitett képe ugyanis lenyomata egy képes levelező-lapnak, melyet még 1916 március 29-én Noworadamakban adott fel Bickli Konrád csendőr Wiszelki Máriának, Troppauba címezve (Elisabeth-Strasse). A kép az akkor kémkedés miatt felakasztott 6 orosz kém fényképe volt. Ezt a levelezőlapot Kramer József őrnagy, mint katonai cenzor annak idején nem engedte továbbittatni, hanem eltette és eddig az ő tulajdonában volt, azonban ellopták tőle. „Az Ember" azután felhasználta a képet. A Wiener Stimmen leleplezte, hogy milyen hazaárulást követnek el az úgynevezett „emigráns" zsidók Magyarországgal szemben, amely nekik mindent megadott s amellyel szemben most ilyen rut hálátlansággal fizetnek. M egj egy zi m ég a Wiener Stimmen, hogy a leleplezett hazugságok most már épen az eilenkező hatást váltják ki a müveit nyugaton, mint amit a kommunisták elérni szeretnének. MG árucseréről tárgyal Magyarországgal. Genf, aug. 21. A közgazdasági minisztérium két tisztviselője Budapestre utazott, hogy a magyar kormánnyal árucserével kötendő egyezmény ügyéről tárgyaljon. fllág! apostolok Pápa oldébán a türofi uralom alatt. Irta: Dr. Juhász Kálmán. Folytatás. A licentiáíusokat az akkori "szokás szerint többnyire természetbeni adományokkal látták cl és nem készpénzzel fizették. Ezért a mai viszonyokat véve figyelembe, némelyiknek megélhetése jobban volt biztosítva, mint a manapság fix-fizetésből élő tisztviselőké, vagy lelkészeké. A devecseri licentiátus pl. keresztelésért 1 cipó kenyeret és 1 tyúkot, vagy ezek váltsága fejében 25 dénárt kapott. (Ez a példa is mutatja, hogyan devalválódott azóta a pénz értéke.) — Az egyházkelőért 4 dénárl és 1 cipó kenyeret, az esketésért 25 dénárt, temetéséri 12 dénárt, halotti beszédért 25 dénárt, a harangozásért 5 dénárt. Évi jövedelme: a hitközségtől 12 és fél köböl gabona és 35 forint. Mivel nincs plébánia földje, az ottani jószágkormányzó, Kun János uram, szívességből két hold szántóföldet műveltet meg számára: megszántatja, bevetteti, Iearattatja és a termésé? behordatja. Ezenkívül van a licentiatusnak rétje is, melynek szénáját a község lekaszálja és behordja. Úgyszintén az egyházközségtől kap 12 szekér fát. (Veszprémi püspöki levéltár. Visitatio canonica.) Horváth Mihály vaszari licentiátusnak szintén 1 tyúkot és 1 cipó kenyeret adtak kereszteléskor az újszülött hozzátartozói, azonfölül 1—1 dénárt a keresztszülők. Egyéb stóla-illétékei: egyházkelő után 5 dénár, esketés után 25, temetés után 12, gyászbeszédért 25, „virrasztás"-ért 12 dénár. E stóla-adományokon kivül a vaszari licentiátusok jövedelme azelőtt a következő volt: Minden telkes gazdától egy meszely (quadrans) gabona és egy meszely buza; a zsöllérektől 1—1 meszely gabona, 10 forint készpénz a hitközségtől; azonkívül megművelték 6 hold szántóföldjét (bevetették, termését learatták és behordatták), úgyszintén rétjét lekaszálták, szénáját behordatták. A török hódoltság korában azonban anynyira tönkrementek a vaszariak, hogy Horváth Mihály uram idejében egy részük házikókban („in domunculis"), másik részük üreg(„in foraminibus") és barlangfélékben („cavernis") húzta meg magát az időjárás viszontagságai elől („ob iniuriam temporuni"). Ezért a licentiátusnak szánt szolgálmányaik is megváltoztak. Ezentúl minden házaspár fél köböl gabonát és 12 dénár készpénzt, a nőtlen emberek, vagy özvegyek csupán 12 dénárt adtak; megmunkálták az emiitett hat hold szántóföldet; az igás állatokkal biró gazdák pedig 1—1 kocsi tűzifát fuvaroztak számára. Babos János -tüskevári licentiátus dotációja: 2 hold őszi és 1 hold tavaszi vetés, melyet a község tartozik megművelni, 1 rét, melynek szénáját szintén a lakósok kaszálják és hordják be. Minden szántófölddel biró gazdától fél köböl gabona és 20 dénár, szántófölddel nem biró lakóstól (zsöllérektől) pedig egy meszely gabona és 25 dénár, igavonó állattal rendelkezőktől egy-egy szekér tűzifa. Ezenfelül tizenhatodrész illeti meg a borból és gabonából. Stólajövedelme: keresztelésért 1 kenyér és 1 tyúk, avatásért 5, esketésért 5, halotti beszédért 25 dénár. A temetést ingyen tartozik végezni. Ugyané licentiátusnak, — mint a tüskevári parochiához ma is tartozó somlójenői leányegyház (azelőtt: KisjenŐ) adminisztrátorának — jövedelméhez tartozott 8 hold szántóföld és egy kis rét haszonélvezete. Stólailletékei ugyanazok voltak, mint Tüskevárott. A fölsorolt néhány példából is fogalmat alkothatunk magunknak a Pápa vidékén mű ködő licentiátusok anyagi helyzetéről. Ezekből azt a benyomást nyerjük, hogy jóbanrosszban, javakban és nélkülözésekben egyaránt osztották az egyház szolgáinak sorsát. Javadalmazásuk, stólájuk általában megegyezett a kortárs-lelkipásztorokéival. - Vége. -
