Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-19 / 68. szám

XV. évf. 73, szám. Csütörtök — Pápa, 1920 augusztus 26. Ara 80 fillér. Pályaudvaron 1 korona. PÁPA ÉS VIDÉKE Megjeleníti minden nap, ünnepeli kivételével. Előfizetés: egy hóra 20 K. Figyelő. K A fővárosi lapok értesülése szerint Huszár Károly volt miniszterelnök útban van amerikai propaganda-utjáról hazafelé és a közeli napokban Budapestre érkezik. Érdeklődéssel várjuk Huszár hazajöttét, mert kíváncsiak vagyunk, hogy a magyarság érdekében való propagandája milyen hatást tett külföldön és amire még kiváncsiabbak vagyunk : vájjon mennyit engedett Huszár közmondásos liberalizmusából amerikai incidense után. Amerikában ugyanis egy kis incidense is volt Huszárnak, amit egy londoni jelentés a következőképen ad elő: „az Egyesült Államokban lakó magyar zsidók azt a kérést terjesztették Wilson elnök elé, hogy deportálják az amerikai körúton lévő Huszár Károlyt, mint veszedelmes vallás elleni izgatót". — Az amerikai magyar zsidók tehát nem kevesebbet akartak, mint kiűzetni Amerikából a liberális Huszár Károlyt, mint veszedelmes vallás elleni izgatót. Szerencsére Wilson elnök át látott a szitán és a kérést elutasította. — Kíváncsian várjuk most, hogy ezután a kinos incidens után mennyiben változott meg Huszár Károly fölfogása a magyarországi zsidókérdésben, amelyben Huszár a szent liberalizmus minit dent megbocsátó álláspontjára helyezkedett és hajlandó volt a történtekre fátylat borítani. Kíváncsiak vagyunk, hogy telik-e még az amerikai incidens után is Huszárnak a mindent beboritó fátyolból és a dőre megbocsátásból ? A Tisza bünpör egyre kavarog és még egyre ontja magából azt a szennyet, ami az őszirózsás forradalomban elborította Magyarországot. Egymásután bontakozik ki előttünk az események egész láncolata, amely a lejtőre juttatta Magyarországot. Az októberi forradalom legszomorúbb tényéhez, a hadsereg szétzüllesztéséhez tegnap jutott el a biróság. A tárgyalás vezetője megkérdezte Hadzsizs századost, a forradalom egyik fullajtárját, hogy hogyan, milyen momentumok között hangzott el Linder akkori hadügyminiszter híres kijelentése: „Nem akarok katonát látni!", amely egy csapásra • szétzllllcsztette a még kompakt katonaságot is. Ez a szerencsétlen mondás ásta meg az integer Magyarország sírját: a védtelenül álló határokon bebzönlött a rabló és pusztító ellenség, amely elfoglalta a legszebb területeket, idebenn pedig a szabadjára engedett söpredék látta, hogy nincs aki szembeszálljon vele, nyakunkba hozta a proletárdiktatúrának nevezett betyárvilágot. Ma, amikor az integer Magyarországnak még a gondolatát is belénk akarják fojtani a rabló szomszédaink által a csonka határokra vonultatott haderők, ma, amikor a polgári biróság előtt hetek óta folyik a népbiztosok hünpöre, amely a diktatúra sok kulisszatitkát lebbenti föl: ma kétszeresen fájó a kérdés, hogy mi vitte Lindert szerencsétlen kijelentésére: „Nem akarok katonát látni!" — S ha volna még könnyünk, amit cl nem sirtunk s ha tudnánk még kacagni, sirva kacaghatnánk Hadsizs százados válaszán: Linder részeg volt, amikor ezt mondta; részeg gyalázatosan részeg. A szesz dolgozott az agyában, amikor ezt a szerencsétlen kijelentést kiszalasztotta a száKERESZTÉNY PDLITIRill NÜPILÍP ján. Részeg volt, mint mindig, hiszen a százados vallomása szerint valahányszor bement a hivatalba, az első szava az volt: „kérem a konyakotI" — Megdöbbenünk a vallomáson, hogy Magyarország sírját egy részeg hadügyminiszter kezdte ásni. Maradék magyarok, ha kirablásunkat és megcsonkításunkat panaszoljuk és kérdezzük: miért? — menekült, mindenükből kifosztott, waggonlakásokban nyomorgó magyarok, ha sorsukon keseregnek és kérdezik! miért? — elszakított magyar véreink az elnyomatás keserű napjait élve ha kérdezik: miért? — és sok más miért ?-re egy a felelet: mert Linder részeg volt és gazemberek voltak a cimborái. Szomorú magyar sors! i h R földreform a nemzetgyűlésben. — Röpirat Gömbös Gyula ellen, ülés előadók nélkül. — H nemzetgyűlés mai ülése. — Budapest, aug. 18. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az inditvány és interpellációs könyvek felolvasása után az elnök bejelenti, hogy Orbók Attila napirend előtti sürgős felszólalásra kért és kapott engedélyt. Orbók Attila: bejelenti, hogy a tegnapi nap folyamán röpiratokat osztogattak a Házban, amelyek a nemzetgyűlés egyik tagja ellen irányultak. Kéri az elnököt, hogy a jövőben akadályozzon meg minden ilyen akciót. Rakovszky István házelnök kijelenti, hogy a háznagyot utasította jelentéstételre, hogy hogyan történhetett meg az, hogy a Házban a nemzetgyűlés egyik tagja ellen röpiratot osztogattak és ilyen eszközökkel léptek fel egy képviselő ellen. A Házban a képviselők mind egyformák és privilégiummal egyik sem rendelkezik. Ezután áttértek az adójavaslat tárgyalására, amit a nemzetgyűlés harmadik olvasásban is elfogadott. Ezután Lukovich Aladár háznagy szólal fel: kijelenti, hogy tegnap tényleg kerültek forgalomba röpiratok a nemzetgyűlés egy tagja ellen. Jelentették neki, hogy az Andrássyszobor melletti bejárónál egy hordár osztogatja a röpiratokat; azonnal inlézekedett, mire a rendőrség a hordárt letartóztatta, a röpiratokat pedig elkobozta. Ugy tudja, hogy a Házba az újságírók hozták be a röpirat egy-két példányát, ezt megakedályozni nem volt módjában. A nemzetgyűlés a háznagy jelentéséi Orbók Atillával együtt tndomásul vette. Ezután a vagyon, az erkölcsiség és a személyes szabadság hatályosabb büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat került volna tárgyalisra, az elnök azonban bejelentette, hogy a javaslat előadója, Somogyi István nincs jelen. Ernszt Sándor szóvá teszi, hogy legújabban, mint a jelen esetben is, több előadó nem tett eleget megbízatásának. Az elnök: szintén illetlen dolognak tartja ezt, amelynek véget kell vetni.« Ezután áttértek az egyetemi beiratkozások szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az elnök jelenti, hogy a javaslat előadója, dr. Voss József idöközben miniszter lett, s igy a javaslat csak késóbb, ul előadó ismertetésében fog a nemzetgyűlés elé kerülni. Ezután nagyatádi Szabó István földmiveSzerkasxtSség és kiadóhivatal! Török Bálint u. 1. §S Telefon 11. lésügyi miniszter beterjesztette a birtokreformról szóló törvényjavaslatot a Ház elé, amely felállással és éljenzéssel tüntetett. Az interpellációkra térve át Csizmadia Sándor a cenzúra ügyében interpellál, amelyre mai formájában semmi szükség sincsen. Kéri a nemzetgyűlést, utasítsa a kormányt, hogy a cenzúrát szüntesse meg. Ereky Károly a honvédelmi- és az igazságügyminiszterhez intézett interpellációjában fölsorolja mindazokat az atrocitásokat és szabályellenességeket, amelyek a Tisza-bünpör tárgyalása körül történtek. Szerinte a hadbiróság szinte theátrálisan igyekszik Friedrich ellen vádakat szerezni. Elmondja, hogy bizonyítékai vannak arról, hogy Heltai Viktor, Budapestnek a Károlyiforradalom alatt volt városparancsnoka, akit a hadbiróság szabadlábra helyezett, annyi pénz fölött rendelkezik, amennyire csak szüksége van és adatokat hajhász mindenütt Friedrich ellen. Tisztán zsidó aknamunka az egész, amelynek célja az, hogy a keresztény kurzust erkölcsileg lehetetlenné tegye, a benne hivőket eltántorítsa. — Lapzártakor az ülés még tart. — R lengyel hadsereg ellentámadásba ment át. — Wrangel tábornok sikerei aggasztják a bolsevlkleket. — London, aug. 18. Kamenev jegyzéket intézett Lloyd Georgehoz, amelyben az orosz szovjetkormány felhivja az angol kormányt, hogy az ellenforradalmár Wrangel orosz tábornok elismerésének kérdésében szint valljon. Koppenhága, aug. 18. Az orosz bolseviki lapok aggodalommal kommentálják Wrangel tábornoknak, az orosz ellenforradalmár fehér sereg parancsnokának harci sikereit. A Pravda azt Írja, hogy Itt az ideje, hogy a bolseviki legfőbb hadvezetőség szem beszálljon Wrangel tábornokkal és megállítsa észak felé való sikeres olőnyomulásában, mert különben az egész Don-vidék, a szénterületek és az egész Kaukázus az orosz fehér csapatok kezére kerül. Basel, aug. 18. A Press Information jelenti Párisból: Francia hadihajók készen állanak a Krimiába való indulásra, hogy Wrangel hadseregének katonai támogást vigyenek. A lapoknak tilos a Fekete-tengeri szállításokról bármit is közölni. A lengyel ellentámadás. Krakkó, aug. 18. Feodorovics krakkói I polgármester táviratot kapott Rozvadevics tábornoktól, a lengyel vezérkar főnökétől, hogy a lengyel hadsereg megkezdte a győzelmes ellentámadást. Eddig négy bolseviki hadosztályt sikerült neki teljesen szétverni és több, mint 3000 hadifoglyot ejteni A lubíinl szakaszon, ahol Pilsudszky a haderők főparancsnoka, szintén sikerrel járt az ellentámadás. Varsóban e miatt nagy az öröm.