Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-18 / 67. szám

XV. évf. 67. szám. Szerda — Pápa, 1920 augusztus 18. Ara 80 fillér j j Pál .-ludvarM 1 korona. PAPA ES VIDEKE Mtgíilinib minden nap, ünnepek kivételesei. Előfizetés: egy hóra 20 K. Figyelő. Valamikor régen, a jó békeidőkben na­gyon sokszor fujtuk tele torokkal: „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára". Ma pedig hallgatunk, mert ha megnézzük az uj vasúti tarifát, rájövünk, hogy egész vagyo­nunk sem lenne elég a kanizsai útra. Sebaj, gondoltuk magunkban, legalább a nagy bevételből nagy jutalék jut majd a szegény vasutasoknak. Csakhogy, ami a nagy bevételt illeti, alighanem rosszul ütött be az állam­vasutaknak a tarifaemelés, mert amig eddig annyi utas volt, hogy még a tetőre és lép­csőre is került belőlük nem egyszer, addig most alig lézeng a vonatban harminc-negyven utas. Sőt olyan vonat is akadt, amelyiknek csak egy utasa volt. A Bécs—Budapest között életbeléptetett különleges gyorsvonat volt ez, amelyiken egy jegy mindössze ezer­hatszáz koronába kerül. Az első napon a vonatban csak egy utas feszitett — Győrig, mert mikor ott kérték tőle a jegyet, a külön­vonatozó vigéc halálos nyugalommal és fő­lényes mosollyal vágta ki, hogy: jegy, az azután nincs! Csak gondolta magában, hogy egészen mindegy, ha teljesen üresen megy a vonat vagy öt is viszi, mert sem igy, sem ugy nincs egy fillér bevétele sem. Szóval a nagy bevétel és a nagy jutalék ilyenformán alighanem elmaradnak, ellenben a tarifa­emelés káros következményei máris jelent­keznek. Az első volt az, hogy a magas vitel­dijakra hivatkozva a tej árát hét koronáról egyszeriben tiz koronára szöktették föl. A fölemelt dijból a gazdák természetesen mit sem kapnak, a hasznot zsebrevágják a nagy­kereskedők, akik váltig erősítgetik, hogy egy liter tej szállítási dija három koronában van nekik. A tej után emelkedett a tűzifa, a szén ára és ma már megy minden ár föl­tartózhatatlanul fölfelé. És, hogy minden stilszerü legyen elsején már fölemelik a hajó jegyek árát is. És ezt ugy hivjáK magyarul, hogy — haladunk a konszolidáció felé. Igaz, haladunk — csöbörböl-vödörbe, egyik drága­ságból a másikba. A történelem órája mintha elromlott volna. A hat éves világháború után egy-két hónapos szélcsönd következeit, úgyhogy az antant már-már azt hitte, hogy az általa kotyvasz­tott békeszerződéseket Európa lenyelte és ezzel minden rendbe jött. A valóság azon­ban épen ellenkezőleg áll: Európa gyomrát a franciák békeszerződései nagyon is meg­viselték és most, hogy az antant kezd szét­z(Illeni, a letiport államok kezdenek fölléle­gezni és azon vannak, hogy amit lenyeltek, azt kiadják magukból minél előbb. Az ántánt, de főleg a francia, a németektől fél legjob­ban, mert nagyon jól tudja, hogy a német óriás nem halt meg, hanem elkábult egy kicsit és ha fölébred, megadja a kölcsönt az ántántnak. Ettől remeg Franciaország I Szom­szédaink pedig tőlünk remegnek. Ég a talpuk alatt minden talpalattnyi föld, amit az ezer­éves ország testéből raboltak el. Félnek és fegyverkeznek, mozgósítanak, mert attól tar­tanak, hogy mi megelőzzük ebben őket. A rossz lelkiismeret uvm hagyja őket nyugodni, ézrik, hogy nincsen minden rendjén. Mi is azt valljuk, hogy csakugyan — készül valami. REHESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Adójauaslatoli a nemzetgyűlés elűtt. Budapest, aug. 17. A nemzetgyűlés mai ülését negyed 11 órakor nyitotta meg Ra­kovszky István elnök. Bejelentette, hogy Szi­lágyi Lajos sürgős interpelláció megtartására kért és kapott engedélyt. Napirenden a birák és ügyészek státusának rendezéséről szóló törvényjavaslat volt, amit a Ház harmadszori olvasásban is elfogadott. Ugyancsak elfogadta a nemzetgyűlés a külállamokkal való keres­kedelmi és gazdasági összeköttetés ideiglenes rendezéséről és határvámokról beterjesztett törvényjavaslatot. Ezután a többszörös vagyonadó és köz­adóra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Frühwirth Mátyás sürgősnek tartja az adókérdés rendezését és az egész pénzügyi gazdálkodás reorganizációját, mert másképen az ország pénzügyi helyzete nem javul meg. A harminc—negyven százalékos vagyonadót kevésnek tartja akkor, amikor a hadi milliomosok a háborúban és a háborút követő időszakban százmilliókat harácsoltak össze. Legkevesebb 80 százalékos vagyonadó életbeléptetését követeli. Erre vonatkozólag két határozati javaslatot terjeszt a nemzet­gyűlés elé: Ereky Károly sürgeti a pénzügyminiszter­től az egyenesadó rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot. — Korányi pénzügyminiszter válaszolva a vita során elhangzottakra, kéri a nemzetgyűlést a törvényjavaslat elfogadá­sára. A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot el­fogadta Frühwirth Mátyás egyik határozati javaslatával együtt, mig a másikat elvetette. Ezután Szilagyi Lajos terjesztette elő sür­gős interpellációját a honvédelmi és a bel­ügyminiszterhez a Move ügyében. A Move nem azt a nemes feladatot teljesiti, amelyre alapszabályai szerint hivatott volna. A Move politizál és ezzel túllépi alapszabályai keretét s úgyszólván tiszti szakszervezet lett. Ujabban erősen üzletekre adja magát; igy legutóbb is egy posztóüzletből kifolyólag 200 ezer korona illetéktelen haszonra tett szert. Emiatt most is lovagiaa ügy van folyamatban Gömbös Gyula képviselő a Move elnöke és Lukasich tábornok között. — Ezután előterjeszti inter­pellációját a kormányhoz: Hajlandó-e a kor­mány a Movet Gömbös Gyula erőszakos uralmától megszabadítani, egész működését az alapszabályok keretébe visszaterelni és az egészet a nemzeti célok szolgálatába állítani. Ezután Gömbös Gyula személyes kérdés­ben szólal fel, hosszabb beszédben reflektál Szilágyi támadására, amellyel szemben vé­delmezi a Move! és tisztázni igyekszik sze­repét. A nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja. Hass József dr. — közélelmezési miniszter. Budapest, aug. 17. A hivatalos lap mai szám.i közli a kormányzó kéziratát, amellyel Moss József dr. nemzetgyűlési képviselőt közélelmezési miniszterré nevezte ki. Rubinek Gyulát kereskedelmi, nagyatádi Szabó Istvánt pedig földmivelésügyi miniszterré. Sierkautliég és kiadóhivatal: Török Bálint u. 1. 88 Telefon 11. Fordulat Friedrich ügyében. — Friedrich aláírása hamis. — Budapest, aug. 17. A Nemzeti Sajtó­tudositó Iroda értesülése szerint a törvény­széki Írásszakértők holnap terjesztik be szak­véleményüket a hadosztálybiróság előtt a Bálóné-féle emlékkönyvről. A bünper folya­mán ugyanis a tanuk és vádlottak részéről többször történt hivatkozás a Bálóné-féle emlékkönyvre, mint amelyben Friedrich, Hütt­ner és Kéri Pál aláirása együtesen szerepel, úgyhogy ebből arra lehetett következtetni, hogy együtt beszéltek meg valamit a Bálóné­féle étteremben. A hadbíróság ezért elren­delte az emlékkönyben lévő aláírásokat hi­telességének törvényszéki Írásszakértők által való megvizsgálását. Ezek most készültek el a szakvéleménnyel, amit holnap terjesztenek a törvényszék elé. Eszerint az emlékkönyvben Friedrich, Kéri és Hüttner aldirdsa egyfor­mán hamis. Budapest, aug. 17. A Tisza bünpörben a hadosztálybiróság ma tovább folytatta a tanuk kihallgatását. A mai napon jelenték­telenebb tanúvallomások hangzottak el. Hut­zelmayer Alajos, az Astoria üzemvezetője el­mondotta, hogy hogyan szöktették meg az Astoriából Lukasich tábornokot, akit a nép követelt és meg akart lincselni. Károlyi du­háilyal ugy beszélték meg, hogy Károlyi ki­megy az Astoria erkélyére, beszél a néphez, ezalatt Lukasich észrevétlenül elhagyhatja az Astoriát. Igy is történt. Lukasichnak Károlyi beszéde alatt egy katonatiszt kíséretében pol­gári ruhában sikerült elhagyni az Astoriát és megmenekülni a nép haragja elöl. Rusztria, Jugoszlávia és Cseh­ország Magyarország ellen. Laib ach, aug. 17. Benes cseh külügy­miniszter Zágrábon át Belgrádba érkezett, ahol négy napot tölt. A zágrábi pályaudvaron ünnepélyes fogadtatás volt. Benes utazása hir szerint összefüggésben van a Magyar­ország ellen irányuló cseh-jugoszldv szövet­séggel. Sopron, aug. 17. Megbízható értesülések szerint Ausztria elrendelte az osztrák had­seregnek a magyar határon való öszpon­tositását. Miskolc, aug. 17. A Felvidéken a csehek katonai készülődése állandóan tart. Katona­vonatok állandóan ujabb és ujabb csapatoka­hoznak a Duna és Ipoly mentén erős tüzért séggel. A csehek a tótokból sorozott meg­bízhatatlan ezredeket a Felvidékről Cseh­ország belsejébe irányították. Bécs, aug. 17. Az osztrák politikai köröket niég mindig élénken foglalkoztatja a Neues Wiener Tagblatt vasárnapi prágai tudósítása, amely lerántotta a leplet Benes cseh külügy­miniszter Belgrádi és bukaresti utjának tulaj­donképenl céljairól. A tudósitás szerint Csehország, Jugoszlávia, Románia és Ausztria uniót fognak létesíteni, amelynek célja egyrészt az lenne, hogy a vörös hadsereg esetleges Közép-Európába való betörési kísérletét moghiusitsa, fontosabb azonban az a cél, hoj az unió államai haladéktalanul bevonulnc :ut: Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents