Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-12 / 62. szám

XV. évf. 62. szám. Csütörtök — Pápa, 1920 augusztus 12. Ara 80 fillér. j Pályaudvaron t korona. PAPA ÉS VIDEKE Megitlenih minden nap, ünnepek hiuételénel. Előfizetés: egy hóra 20 K. Figyelő. A zsidóság kétségbeesett erővel harcol sokszor kézzelfogható bizonyítékok ellenére is az ellen a vád ellen, hogy a bolsevizmust a zsidók csinálják, illetve a zsidók a leghűbb támogatói. Hazugságnak mondják ezt a zsidók és antiszemita hecc lapoknak kiáltják ki azokat a lapokat, amelyek ezt meg merik irni. Hogy azonban mennyire nincs igazuk a zsidóknak és hogy mennyire igazak a zsidóság túlnyomó része ellen fölhozott vádak, azt fényesen igazolja Anglia legnagyobb lapjának a londoni Timesnek egy cikke. A Times ugyani? közli a zsidó Miezenkow-naV., az oroszországi tizenkettedik szovjet-sereg parancsnokának az oroszországi állapotokat hűen tükröző rendeletét, amely igy szól: „1. Azok, a-faluk, amelyek antiszovjetistáknak, de főleg antiszemitáknak mutatták magukat, könyörtelenül elpusztitandók. Lengyel nemzetiségű személyek a legcsekélyebb gyanúra elfogatandók és a tizenkettedik hadsereg külön szekciójához beszállitandók. Helyesebb azonban az illetőket nyomban agyonlövetni. (Ami biztos, az biztos — gondolja magában Miezenkow!) — 2. Tekintettel arra, hogy a zsidó lakosság kiváló kommunista buzgalomnak adta bizonyságát s ki van téve a lengyelek antiszemita érzéseinek, visszavonulás alkalmával zsiáó elvtársainkat minden elképzelhető segítségben kell részesíteni". — Hát Miezenkow alaposan kiállította az orosz zsidóság többségéről az erkölcsi bizonyítványt. Megtudjuk belőle, hogy „a zsidó lakosság kiváló kommunista buzgalomnak adta bizonyságát" (mennyire tagadják ők idehaza I) és hogy „azok a faluk, amelyek antiszemitáknak mutatták magukat, könyörtelenül elpusztitandók". — Kérdezzük, mi más ez, ha nem egyenes felhívás a keresztények könyörtelen kiirtására, a keresztény-pogromra. Kérdezzük mi lesz akkor, ha összedől az orosz kommunizmus, amely körül a zsidó lakosság kiváló buzgalommal sürgölődött? Azt hisszük és van okunk rá hinni, hogy eddigi oroszországi pogromokat megszégyenítő pogrom mozgalom üti föl fejét, mert még Oroszországban is igaz csak a közmondás, hogy: „amilyen a inosdó, olyan a törülköző". A Tisza-bünpör tárgyalásán Kéri Pál újságíró kihallgatására került a sor. A magyar közönségnek nem kell bemutatni Kéri Pált, ismeri ezt a sajtószemetet. Az októberi forradalomban ő volt Károlyi Mihály rossz szeleme, aki orránál fogva vezette Károlyit, ö irta meg a lemondását kihirdető proklamációt is. A Tisza-bünpör vádlottai egybehangzóan azt vallják, hogy Kéri eszelte ki "nsza meggyilkolásának tervét, ö vezette öket még a gyilkosság színhelyére is. Kéri kihallgatásakor természetcsen nem akar tudni semmiről, különösen arról nem, hogy Tisza meggyilkolását megfertőzött, beteg eszével ő eszelte volna ki s hogy a bérenceket ö vezette volna ki Tisza villájáig. Mint az agyonvert veszett kutya most kushad és nem akar emlékezni rá, hogy kiket mart meg. Reméljük, hogy a biróság a körmére koppant jól ennek a züllött sajtóbetyárnak! KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Budapest, aug. 11. A biróság ma délelőtt folytatta a Tisza bünpör tárgyalását. Minthogy köztudomásu volt, hogy ma Friedrich István kihallgatására kerül a sor, az érdeklődés a tetőpontra hágott. Már reggel nyolc órakor megtelt zsúfolásig a nagy tárgyalóterem. A közönség soraiban a politikai élet több neves szereplője is megjelent. A tárgyalást negyed 10 órakor nyitja meg a tárgyalást vezető Sztupka őrnagy-hadbiró elnök és elrendeli azoknak az iratoknak felolvasását, amelyeket tegnap szolgáltatott be a bíróságnak Ulain Ferenc dr., a Tisza-család érdekeinek képviselője s amelyek a Dobó által fölvett különféle pénzekre vonatkoznak. Az iratok felolvasása után Dobó kijelenti, hogy törvényes követeléseire vett csak fel számla ellenében pénzt. A biróság ezután elrendelte Friedrich István volt hadügyminiszter kihallgatását. A vallomás megkezdése előtt a tárgyalást vezető figyelmezteti Friedrichet, hogy a törvény értelmében abban az esetben, ha vallomásából reá anyagi vagy erkölcsi kár hárulna vagy esetleg szabadságának elvesztését és bűnvádi eljárást vonna maga után, joga van a vallomást megtagadni. — Friedrich kijelenti, hogy vallani akar. Mondova százados : Van-e nagyméltóságodnak Tisza István meggyilkolásáról közvetlen vagy közvetett tudomása? — Friedrich elmondja, hogy Tisza István meggyilkolásának körülményeiről csak annyit tud, amennyi a lapokban állott. Kijelenti, hogy a Nemzeti Tanácsnak sohasem volt tagja, sem a tizenegyes katonatanácsnak, amelynek tagjai közül csak Csernyákot ismerte. Hüttnerrel is csak egyszer beszélt életében a Károlyi pártban futólagosan, azonban, hogy Tiszáról szó esett volna köztük, arról szó sincs. A Gizella téri klubhelyiségben volt egy mellékszoba, ahova, mint Károlyi párt kültagja, ő is feljárt, azonban Tiszáról ott sem esett szó. A Károlyi pártban először október 28-án járt fenn, a lánchídi összeütközés után. A lánchídi összeütközésben nem sebesült meg, csak a gyomrát nyomták össze. Emiatt már 28-án este az utolsó villanyossal hazament mátyásföldi gyártelepére, 29-én egésznap odahaza tartózkodott, úgyszintén 30-án is, csak 31-én reggel háromnegyed nyolc órakor ment be Budapestre. Délután 2 órakor a Muzeum-köruton ment lefelé, akkor találkozott Csilléry András volt miniszterrel, aki akkor osztálytanácsos volt a hadügyminisztériumban. Még délelőtt megszólalt a lakásán a telefon, valaki Károlyi megbízásából jelentette, hogy Károlyi neki akarja felajánlani a hadügyminiszteri tárcát, menjen fel hozzá. Azt mondta, jól van, majd felment a pártkörbe. Harmincegyedikén délután háromnegyed 3 órakor fel is ment az Astoriába, ahol a páitkörben Lukasich tábornokot találta zsidógyerekektöl körülvéve, kardjától és jelvényeiéti megfosztva. Ez ellen ő erélyesen kikelt, aminek meg is lett az eredménye, mert Lukasich visszakapta kardját. Minthogy az óriási néptömeg az Astoria előtt liwkMztBséa és kiadóhivatal i Török Bálint u. 1. 38 Telefon 11. — Vihar halált ordított Lukasich fejére, ő azt mondta Lukasichnak, hogy más már nem segíthet rajta, mintha kijelenti a népnek, hogy Lukasich letette az esküt a Nemzeti Tanácsnak. Ki js ment rögtön a balkonra, de csak annyit mondhatott, hogy Lukasich letette az esküt, de tovább már nem folytathatta, mert száz fegyver is emelkedett rá. Később felment a hadügyminisztériumba Szurmayhoz, hogy tanácskozzék vele az események megállításáról. A pártban megtudták ezt a tanácskozását, épen azért a szociáldemokraták kívánságára Lindert nevezte ki Károlyi hadügyminiszternek. Hat óra után jelentették Tisza meggyilkolását, ami óriási meglepetést keltett. — Mondává százados kérdésére azután elmondja, hogy Hüttnert ismeri, Dobót egyszer látta, Sztankovszkyt sohasem látta. Megjegyzi, hogy Hüttnerrel ellenséges viszonyban van, mert a proletárdiktatúra alatt HMtner Korvin-Klein Otto kezére akarta juttatni. — Ezután elmondja a pénzek kifizetésének történetét; a 100.000 koronás levélről, amely Tisza gyilkosának ekkora jutalmat igért s amelyet állítólag ö Irt volna alá, kijelenti, hogy ez hazugság. — Lapzártakor a tárgyalás még tart. — Budapest, aug. 11. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotté meg Rakovszky István elnök. Karaffiáth Jenő államtitkár három indítványának letárgyalása után áttértek Friedrich mentelmi ügyének tárgyalására. Elsőnek Bernolák Nándor szólal fel. Éles támadást intéz V

dry budapesti főügyész ellen, akinek köszönhető — szerinte, — hogy Lékai kiszabadult. Az elnök ezért rendre utasítja. Bernolák kijelenti, hogy Friedrich ügyében nagyjelentőségű iratok birtokában van, amikkel majd biróság elé fog állni. Kéri a mentelmi jognak megszorítás nélküli felfüggesztését. — Benlczky Ödön felszólalásában elmondja, hogy Friedrichet az egyik balatoni fürdőben fegyveres tisztek le akarták tartóztatni, menekülni volt kénytelen. Most is őrzik budapesti lakásán és mindenkit, aki meglátogatja, igazoltatnak. — Óriási zaj támad erre. Felkiáltások: Hallatlant Huber János hangosan kiabál: Mentelmi jog, nemzetgyűlési — Zákány Gyula: Mit tárgyalunk akkor a mentelmi jogról ? — Beniczky azzal zárja be felszólalását, hogy bejelenti Friedrich mentelmi jogának megsértését és kéri, hogy a mentelmi bizottság erről már holnap tegyen jelentést. A nemzetgyűlés elfogadja indítványát. Ezután zárt ülés volt, amely 3 óráig tartott. Friedrich vallomása a biróság előtt. Mem részes a Tisza-gyilkosságban. — Katonák őrzik Friedrichet. és zárt ülés a nemzetgyűlésben. —