Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-10 / 60. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 augusztus 10. HIREK. — Gyászistentisztelet. A volt m. kir. pápai 7. honvéd huszár-ezred elesett tisztjei és legénysége emlékezetére f. évi augusztus hó 17-én, az ezred legnagyobb lovascsatájá­nak, gorvdoki csatának napján gyász isteni­tiszteletet tart Budapesten a Szent Ferenc­rendiek templomában d. e. 11 órakor. A gyász istenitiszteleten nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur Őfőméltósága is meg­jelenik. Tekintettel a kegyeletes alkalomra, kivánatos a közönség minél nagyobb rétegé­nek a gyász istentiszteleten való megjelenése. — Pápai athléták sikere Pesten. A Pápai Sport Egylet első fővárosi szereplése fényesen igazolta a hozzáfűzött reményeket. A BAK. által 7-én rendezett ifjúsági athle­tikai-versenyén Balla Kálmán 165 cm-es réspektábilis eredménnyel, magasugrásban le­győzte az orsz. ifjs. bajnokot, Szlics Gyula pedig 27 m. dobással a diszkoszvetésben a 2rik helyre került. Legközelebb f. hó 14-én az FTC. s 19-én pedig az OTE. versenyére indulnak a P.Sp.E. ifjúsági atlétái. Szorgal­masan folynak az előkészületek a 15-én tar­tandó football-mérkózésre és táncmulatságra is. — Az új vasúti tarifa. Közöltük már, hogy augusztus 11-étől számítva a Máv. és az általa kezelt összes helyiérdekű vasúti vonalakon a dijszabást fölemelték. A személy­szállításnál a viteldijak általában 200 száza­lékkal, tehát a mai dijak háromszorosára, mig az áruszállításoknál 300 százalékkal, vagyis á jelenlegi dijtételek és illetékek négy­szeresére emeltettek föl. Az uj tarifa szerdán éjjel 12 órakor lép életbe az összes vasut­vonalakon. — Az uj tarifa következtében Pápától egy jegy ára a következő lesz: Hová? I. oszt. II. oszt. Ili. oszt. K K K Győrbe 81 48 27 Budapestre 200 114 96 Czelldömölkre 48 27 15-60 Sárvárra 81 48 27 Szombathelyre 117 66 39 Bánhidára 162 93 54 Kisbérre 96 57 33 Vészprém-Varsányba 63 36 21 Csornára 63 36 21 Elővigyázatosság okáért felhivjuk a közönség figyelmét, hogy a büntetési tételek is meg­felelően emeltettek. Akit jegy nélkül találnak, az a menetdij háromszorosát, legkevesebb azon­ban 30 koronát (eddig 10 K) tartozik fizetni. — A textilmunkások gyűlése. Va­sárnap délután a szövőgyár munkásai jól sikerült gyűlést tartottak, melyen a nemzeti hadsereg részére három hónappal előbb fel­ajánlott egy órai munkadijuk megszüntetésé­ről tanácskoztak. A ker. szoc. munkásság, — mint ismeretes, — annak idején a nem­zeti hadsereg támogatására három hónapig keresetének egy kilenced részét felajánlotta. A nyomorban sinylödő, hazafiasan érző és cse­lekvő ker. szoc. szövőgyári munkásság jó példát mutatott ezáltal azoknak is, kik a nemzet újjáépítésének munkájából* kivonják magukat és érthetetlen szűkmarkúsággal zár­kóznak el minden áldozatkészség elől. A gyűlésen László Mihály elnök megnyitó be­szédében rámutatott arra, hogy a munkásság a nemzeti hadsereggel szemben vállalt kö­telességét hiven teljesítette és felkérte a mun­kásságot, hogy a három hónap letelte után hajlandók lesznek-e továbbra is fenntartani ezt. A taggyűlés ugy határozott, hogy tekin­tettel a súlyos gazdasági helyzetre, mely leg­inkább a dolgozó munkásság megélhetését neheziti, nem képes tovább ezen áldozatra, habár minden készség és jóakarat meg van benne. Végül még Szalay Lajos a szervezett munkások kötglességteljesüéséről beszélt, hogy minden időben és alkalommal zárt sorokban kell helyt állni, ha ezt a szakszervezet te­kintélye és a keresztényszociális eszme követeli. — Karácsony táján jelennek meg az uj szivarok. A szivarfajokat, mint ismeretes, a dohányjövedék igazgatósága egy új fajta szivarral akarja gyarapítani, amely minőség tekintetébe a portorikó szivarok után követ­kezik s a többi gyártmányoktól abban kü­lömbözik, hogy a tölteléke nem egész, hanem vágott levelekből készül. A tervek szerint az új szivarnak, amelynek Pannónia lesz a neve, már aratás végére forgalomba kellett volna kerülni, minthogy azonban a gyártáshoz szük­séges gépek a kellő időre nem készültek el, az új szivar, tekintetbe véve a hosszú szára­dási időt, csak karácsony táján fog a trafi­kokban megjelenni. — A város lisztellátása. A termény­rendelet egyik legnagyobb sérelme az, hogy mig a törvényhatósági joggal felruházott városoknak megengedi, hogy lakosságuk ré­szére a gabonát maguk szerezzék be, addig a rendezett tanácsú városokat, igy Pápát is elüti ettől a kedvezménytől és a törvényható­ság gondoskodására bizza őket. Mondani sem kell, hogy ez a gondoskodás a leg­többször nagyon mostoha. Épen ezért a vá­ros tanácsa felirattal fordult a közélelmezési miniszterhez, amelyben kérte, engedje meg, hogy a város 18,946 ellátatlan lakója részére a gabonát maga szerezhesse be a környékbeli gazdaságokból. A feliratban rámutat a tanács arra, hogy ez esetben a liszt olcsóbb és jobb lenhe, mert hiszen igy elesnének azok a nagy szállítási dijak, amelyek most a liszt­árakat annyira megdrágítják, másrészt pedig a liszt kiőrlésére maga a város ügyelve föl sokkal jobb lisztet adhatna a város közön­ségének, mint most, amikor kénytelen beérni ezzel, amit á törvényhatóságtól kap. De még egy fontos gazdasági előnyt jelentene ez a vá­ros közönségének: az őrlést házi kezelésben végeztetvén el, fönmaradna a korpa. Igy a vá­ros állattartó polgárai sokkal több és jobb minőségű korpához juthatnának, mint jutottak eddig nagynéha sok Veszekedés után. Ezekre a szempontokra hivja fel a város tanácsa a közélelmezési miniszter figyelmét és ezek alapján kéri, hogy engedje meg a városnak a bevásárlást. — Az ügyben való eljárásra pedig fölkérte Sziics Dezsőt, városunk kép­viselőjét is. — Drága a baromfi. A városi tanács tapasztalva azt, hogy a piacon indokolatlanul magas árakat kérnek az eladók a baromfia­kért, átirattal fordult a rendőrkapitánysághoz és ebben a baromfiárak megállapítását kérte és azt, hogy a magas árakat követelőkkel szemben az uzsoratörvény értelmében járjon el. A rendőrkapitányság átirátában tudatta a városi tanácsai, hogy az árak megállapítása nem esik hatáskörébe, azonban állandóan ellenőrizteti a piacot és az indokolatlanul magas árakat követelőkkel szemben a leg­szigorúbban fog eljárni. — Megszüntetik a népkonyhát. A város tanácsa legutóbbi ülésében foglalkozott a népkonyha ügyével. A városgazda és a népkonyha pénztárosa ugyanis beadvánnyal fordultak a tanácshoz, amelyben előadják, hog, a népkonyhára egy hónapban a város­nak körülbelül 16,000 koronát kell ráfizetni, mert a hoiTibilis kiadások mellett alig 3—4000 korona jövődelem mutatkozik. A népkonyha fenntartását ilyen körülmények között csakis az a szociális szempont indo­kolná, hogy olcsó áraival a szegényebb nép­osztályok megélhetési gondjain könnyitene. Azonban ez nincs igy, mert a városgazda jelentése szerint a népkonyhában élelmezést találó, legtöbbnyire züllött egyének több kárt okoznak, mint hasznot, így tehát elesik a népkonyha fenntartását esetleg indokoló szo­ciális szempont is. — A város tanácsa fog­lalkozott a jelentéssel, elhatározta, hogy a népkonyhát aug. 15-étől kezdődőleg felosz­latja. A polgári ápolda betegjei részére, akik eddig a népkonyhából étkeztek, az ápoldá­ban fognak főznr. Á tanács egyben utasitotta a városgazdát, tegyen jelentést arról is, hogy a népkonyha nem volna-e elhelyezhető az ápoldában, mert ebben az esetben a nép­konyha helyisége beköltözhető lenne, ami némileg csökkentené a szomorú lakásviszo­nyokat is. •••••••••••••••••••••••••••••••(••••••••••Hnm Felelős szerkesztő : Boksay Endre. Főszerkesztő: Blazovich Jákó. Laptulajdonos: A Ker. Szoc. Párt. Kiadó: Ker. Nemzeti Nyomdavállalat. Hirdetmény, A veszprémi m. kir. pénzügyigazgatóság 25.506—1920. II. sz. körrendelete alapján közhirré teszem, hogy a 60.300—920. sz. pénzügyminiszter rendeletben felsorolt fény­űzési cikkek előállításával és forgalomra hozatalával foglalkozó egyének és vállalatok ezen körülményt f. é. augusztus hó 14-ig a veszprémi m. kir. pézügyigazgatóságnak bejelenteni tartoznak. A bejelentés miként eszközlésére vonatkozó hirdetmény a város hirdetési tábláján és a városi adóhivatalban megtekinthető. Pápa, 1920 augusztus hó 8-án. Csoknyay Károly sk., h. polgármester. •••ans •••••••••••••••••••**•»«•••• Hirdetmény. A Magyar Általános Hitelbank 1920. évi augusztus hó 7-én tartott közgyűlésén alaptőkéjét 250.000,000 koronára emelte fel. A határozat szerint a részvényest minden 4 részvény után 1 új részvényre elővételi jog illeti meg. Az elővételi jog a Magyar Általános Hitelbank megbizása "alapján a Pápa Városi és Vidéki Takarékpénztárnál is gyakorolható 1920. évi augusz­tus hó 9-től 19-ig bezárólag, ahol a részvények, vagy azok pontos szám­jegyzékei bemutatandók. Ha az elővételi jog számjegyzék alapján gyakorolhatik, úgy a részvénye­sek részvényeiket kötelesek 1920 szeptember 15-ig bélyegzés céljából be­mutatni. Az elővételi jog alapján beszerzendő részvények után részvényenként 1500 korona fizetendő. A tőkefölemelés kérdésében készséggel ad felvilágosítást a Pápa flárosi és flidéki Takarékpénztár Részvénytársaság.

Next

/
Thumbnails
Contents