Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-07-29 / 50. szám

XV. évf. 44. szám. Csütörtök — Pápa, 1920 julius 22. Ara 80 fillér. Pályaudvaron 1 korona. PAPA ES VIDEKE Megjeleníti minden nap, ünnepek kivitelével. Előfizetés: egy hóra 20 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Törők Bálint u. 1. §§ Telefon 11. Figyelő. Nagyatádi Szabó miniszter elkésett gabona­rendelete eszünkbe juttat akaratlanul is egy mesét. . . Voll egyszer egy szegény asszony. Ez a szegény asszony egyszer ebédet vitt a tarlóra az aratóknak. Amig az aratók javá­ban falatozták a jóizü ebédet, addig a sze­gény asszony leült a tarló melletti lucernás szélére és imádkozott. Egyszercsak mit vesz észre: egy szép vadnyúl belemászolt az ölébe és fölényes nyugodtsággal enni kezdte a sze­gény asszony öléből azt a karaj kenyeret, amd az az imádság után akart elfogyasztani. Bezzeg megörült a s-iegény asszony a nyúl­nak, gondolta magában, könnyen meglehet fogni és jó nyulpaprikást készíteni belőle. Már épen meg akarta fogni, amikor eszébe jutott, hogy hopp, hiszen ma péntek van, ma nem lehet nyulhust enni, meg holnap, szom­baton sem, mert az is böjti nap. Mit csinál­jon, mit csináljon, — töprengett az öreg anyó egy darabig, mig egyszer csak eszébe jutott, liogy hiszen jó lesz vasárnapra a nyúl, addig majd ketrecbe teszi és eteti. Még hizik is addig — gondolta magában az anyó és meg pkarta jog ni a nyulat, de az akkorra már elfogyasztotta öléből a kenyeret és vissza­sétált a lucernásba ...Az öreg anyó nyúl nélkül, üres kosárral tért haza. — Szakasztott Igy vagyunk nagyatádi Szabó István gabona­rendeletével isi Tavasszal, amikor jó idők jártak a gabonákra, örültünk, hogy hála Istennek jó termés és jobb kenyér lesz aratás után. A gabona már érett, már nekifogták a kaszákat, de a gabonarendelet még mindig nem volt készen. A minisztériumban a jól­lakott urak még javában veszekedtek azon, hogy szabadforgalom legyen-e vagy rekvi­rálás. Mikor azután ebben ötven százalékra valahára kiegyeztek volna, megint csak nem jelenhetett meg a rendelet, mert jött a szom­bat, akarjuk mondani a kormányválság. A kormányválság elhúzódott közel négy hétig, politikusaink azon marakodtak, hogy ki le­gyen a miniszterelnök, Rubinek vagy Haller, Bethlen vagy Teleky. Ezalatt már a cséplés ts megindult sok helyen, ontotta a cséplőgép a drága aranyszemil búzát, de a termelők tanácstalanul állottak, mert nem tudták mi­tévők legyenek, mert nem volt rendelet. A< rendelet most végre megjelent, de hivatalos körök is kénytelenek bevallani, hogy későn. A gabonaáh'evő szervek még nem működnek, a tavalyi gabonából őr lőtt liszt elfogyott, új gabonát még nem örlenek s egy szép napon csak arra virradunk, hogy akkor, amikor gazdáink hombárjai roskadoznak a gaboná­tól, ugyanakkor asszonyaink — mint a mese­beli anyóka — üres kosárral jönnek haza a Usztosztdsról. S mindez csak azért van igy mert politikusaink a hatalomért tülekedve elfeledkeztek a mindennapiról: a kenyérről! SC R nemzetgyűlés mai ülése. — Akcióba léptek a budapesti kommunisták- — Titkos gyűlések a fővárosban. — Budapest, jul. 28. Rakovszky István elnök ma délelőtt 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését. A kérvények és felszól­alások felolvasása után az indítvány és inter­pellációs könyveket olvassák fel. Indítványt jegyezlek be: Budaváry László, Karafiáth Jenő, Ereky Károly és Nagy János. Interpel­lációt jegyeztek be: Perlaky Gyula, Früch­wirth Mátyás, Meskó Zoltán, Csukás Endre, Huber János, Hornyánszky Zoltán és Drozdy Győző. Ezután Lengyel István a mentelmi bizottság előadója beterjeszti Kerekes Mihály mentelmi ügyét. Mikovényi Jenő a mentelmi ügyében tett előterjesztést, azután folytatták a kormány programjáról szóló vitát. A követ­kező felszólaló Gadl Gaszton, rámutat arra, hogy az egyezség azért jött létre, mert a külpolitikai helyzet megkívánta, azután kéri, hogy minden párt tegye félre saját érdekeit és csak a Haza és a nemzet érdekeit tartsa szem előtt. Kifogásolja, hogy vannak politi­kusok, kiket kénytelenek nélkülözni. A helyzet csak akkor fog helyre állani újból, ha a kor­mány is megőrzi tekintélyét. A magyar valuta javulását és a gazdasági élet föllendülését csak ugy tudjuk elérni ha a tisztességes zsidósággal keressük a békés egyetértést (zajos ellenmondások a keresztény pártban.) A waggonlakók elhelyezését szol­gáló építkezést nem tartja helyesnek, mert az az államnak egy milliárd kiadásába ke­rülne. Ajánlja, hogy egyes fogolytáborokat és kaszárnyákat alakítsák át lakásokká s itt helyezzék el a waggonlakókat. Ezután a földreformról szól, amely nem agrár kérdés, hanem országos és nemzeti kérdés. A földreformot a kormányak ugy kell megoldani, hogy az ország érdekeit kell első­sorban szem előtt tartani. Az uj gabona árakat alacsonynak tartja és rámutat arra, hogy mig benzin és szén hiány miatt százá­val állanak a cséplőgépek, ugyanakkor a zsidó Idnckereskedők waggontélelenkinl 65 koronáért adják el kilógrammját a benzinnek I Kéri a kormányt, hogy azt a nagy hatal­mat, mely kezében van ugy gyakorolja, hogy a kecske is jóllakjon s a káposzta is meg­maradjon. végül bizalmáról biztosította a kormányt. — Ezután Ereky Károly személyes kérdésében szól fel Gaál Gasztonnak egy beszédében elhangzott kijelentésére. Gaál Gaszton ismét felszólal és félreértett szavait magyarázza Ezután Patacsy Dénes szól fel, hosszasab­ban bírálja a kormány programmját és bizal­máról biztosítja a kormányt. Ezután Dvorcsák Győző szólal fel a kor­mány programm vitájában. Ezután általános érdeklődés közepette Vass József dr. állott fel szólásra. — Örömmel üdvözii a francia nemzetet, hogy észrevett bennünket és gaz­dasági kapcsolatot akar velünk létesíteni. De mégis kéri a kormányt, hogy már most ne kösse le magát bármiféle irányban is, helyez­kedjék addig a várakozás álláspontjára, amig külpolitikailag véglegesen nem orientálód­hatunk. Azt várja az uj kormánytól, hogy ne maradjon az igére/ek mellett, hanem csele­kedjen is. Figyelmezteti a kormányt, hogy az utóbbi hetekben a kommunista mozga­lom Budapesten uj erőre ébredt, Titkos gyűléseket tartanak a főváros egyes részein, van egy jól megszervezett központjuk, van­nak futárjaik Béccsel és van sajtójuk is. A legnagyobb hiba, hogy az állami köz­igazgatás legfőbb szerveiben is ott találjuk még mindig azokat, akik a kommunizmus alatt súlyosan kompromittálták magukat. Már régen el kellett volna söpörni őket a helyükről. Kérdezi a kormányt, mit szán­dékozik ez ellen tenni? Rámutat arra, hogy a vasúton, postán nem tűrik meg a keresztényszociálista szervez­kedést. Orvoslást kér egyesek egyéni túl­kapásai ellen. Tiz perc szünet után áttértek az interpel­lációkra. (Lapzártakoraz ülés még tart.) Szentgotthárd vidékének pusztulása. Budapest, jul. 28. Szentgotthárd rÄ je­lentik a Neníz. Sajtótudósitónak: Szombaton 4 óra tájban hatalmas jégeső pusztította el Szentgothard és környéke kitűnőnek ígér­kező termését. Hatalmas felhőszakadás volt, később egyre fokozódó mogyoró, majd dió sőt alma nagyságú jég esett, amely pillanat alatt tönkre verte a termést, a gyümölcs­fákat, a szőllőt, továbbá a szabadban levő vadakat is. Az ítéletidő majdnem fél óra hosszat tartott, amelynek elmúlása után tucat számra hordták be a falvakba a mezőkon a jég által agyonvert szárnyasokat s nyulakat. Emberek, akik a mezőn dolgoztak, véresre verve kerültek haza az ítéletidőből. Az óriási kárt hamarosan ki sem lehet számítani. Hasonló jégverésről érkeznek be hirek Zala­egerszeg és Badacsony vidékéről. Verekedés a Kíuh-kávéházban. Budapest, jul. 28. Az „Uj Nemzedék" mai száma hirt ad arról a verekedésről, amely az elmúlt éjszaka a fővárosi Klub­kávéházban történt s amelynek számos sebe­sültje és több halottja van. Éjjel 11 óra után egy 20—25 főből álló tönicg berontott a Klub-kávéházba és a vendégeknek cselt, akik kimenekülni igyekeztek. Többen a rendőr­ségért akartak telefonálni, azonban a zavar­gók a telefon drótját már előbb elvágták. A zavargók és a vendégek közölt valóságos harc fejlődött ki bottal és rcvolvcrlövésekkcl. A harc folyamán rendkívül sok sulyosabb és könnyebb sebesülés történt, mig Vercbély Armin bankigazgató, Várady Jenő dr. ügyvéd, Polgár Mór és Krémer öyula meghaltak. — Az Uj Nemzedék rámutat arra, hogy a keresztény cégér mögé bujt söpredék megint akkor lépett munkába, amikor egy nagyobb idegen misszió időzik Budapesten. A zavar­gás célja a kormány diffamáldsa a külföld elölt. A lap erélyes rendszabályokat, a statd­riális rendelet kíméletlen alkalmazását követeli. Készüljünk a vasárnapi nagy népünnepélyre!

Next

/
Thumbnails
Contents