Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)
1920-01-22 / 3. szám
1920 febr uár 13 . PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. rajzolom neve után a keresztet, aztán a szavazólapot a borítékba helyezem, a borítékot lezárom. Viszamegyek a küldöttséghez, a lezárt szavazatomat és a ceruzát átadom az elnöknek. Az elnök szavazólapomat felbontatlanul szemem láttára az urnába helyezi (lepecsételt láda), én pedig eltávozom. Aki irni-olvasni nem tud, vagy béna stb., kisérót vihet be magával. A mellészobában, mig a szavazó ott van, senkinek helye nincs, oda senki be nem tekinthet. Ker. szoc. pártélet. Fogjunk össze! Még csak három nap s azután ítélni fog a magyar nép önmaga felett. A magyar egységre, a keresztény összetartásra sohasem volt oly nagy szüksége a nemzetnek, mint ma, mikor a megcsonkított Magyarországon egy maroknyi nép utolsó erőfeszítésére van szükség. Január 25-én sorsdöntő nap lesz a magyar nemzet jövendője felett. Arról lesz szó, kogy a sok kálváriát, véres küzdelmeket és forradalmakat átélt magyar nép hű tud-e maradni ezeréves tradíciójához, apáink ősi hitéhez, melyhez vissza kell térnünk, ha e sok ellenségtől körülvett kis földrészen meg akarjuk vetni a lábunkat, össze kell fognunk, egy zászló alá kell sorakoznunk, egy szent és hatalmas szövetséget kell kötnünk, kezet kézbe, vállt vállhoz vetve, úgy mint a kolláncs, mint a harapófogó, oly szorosan kell összefogódzanunk, hogy most, január 25-én mindnyájunk édes reményét, a keresztény Magyarországot megvalósíthassuk. Félre kell tehát most tenni egyéni és társadalmi érdekeket, hogy az elbukás, a megsemmisülés el ne nyeljen minket. Egyesülni kell a nemzetnek, a Haza minden hű s igaz fiának e sorsdöntő komoly órákban. Hazaáruló bitang ember mindaz, ki most a nemzet egységét, a nemzeti egyesülés táborát gyengíteni igyekezik azáltal, hogy osztályuralom hangoztatásával, ingyenföldosztással, keresztény egyház elleni izgatással próbálkozik nagyatádi Szabó Pista kommunizáló társaságának híveket szerezni. Ezt a szennyes politikai zászlót lengeti Mohácsek Izidor pap uram és a zászlónak nem kell pirulnia a zászlótartó miatt, mert a zászló is, meg a tartó is egyformán sötét és nem csodálnánk, ha Mohácsek ár vörös zászlót lobogtatna, ami méltó volna hozzá. Ez a nagyratörő marczalgergelyi püspök mint egy megvadult bika, úgy ordít a „Dunántúli Egyenetlenség" cimü házilapocskájában a ker. nemzeti egyesülés pártja ellen. Közönséges kanász modorban hőbölög ellenünk és azon becsületes keresztény politikai irány ellen, melyet követünk és amely eszmével győz, vagy bukik az egész ország, a magyar nemzet, a földmives, iparos, munkás és hivatalnok, kiknek sorsa és jövője a keresztény magyar politika megerősödésétől függ. Ezen keresztény kurzus ellen köpköd a marczalgergelyi Dózsa György s lövöldözi mérges nyilait felénk s égnek meresztett farizeus szemeivel úgy állítja magát a jóhiszemű földmives nép elé, hagy ő az egyetlen próféta, az önzetlen apostol, ki él-hal a népért és minden jót, szépet meg fog majd valósítani, ha egyszer majd a doktor és Mohácsek, a pápai esperességról lecsúszott marczalgergelyi falusi ev. pap valóságos nagyságos úr lesz. Ez a félig már nagyságos Mohácsek, hogy mennyire önzetlen népbarát, arról a verebek is sokat csiripelnek, de az Isten adta nép másként tudja ezt. A magyar nép tehát lásson tisztán és világosan. Ne üljön fel a villanyvilágítást és potyaföldet osztogató és igérő Mohácsek úrnak, kinek ugyancsak jó kis darab földje van a gergelyi határban és még egy négyszög ölet sem adott a földért élő-haló kisembereknek. Hogy a ker. nemzeti egyesülés pártja úri párt, ez már több, mint népámitás. Aki ilyen szédelgő kortesfogással akarja megbontani az annyira kívánatos magyar egységet, ki osztálygyülöletet és társadalmi széttagolást akar belevinni a nép széles rélegeibe, az nem különb a szociálista-kommunista izgatóknál és az ilyen embernek Hajmáskéren volna a helye. Még csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a ker. szoc. párt, mely gerincét képezi a ker. nemzeti egyesülés pártjának, már akkor is a földmivelő kisemberek érdekeiért küzdött, mikor még a doktor és Mohácsek tiszteletes uram az ismeretlenség sötét homályában volt. Keresztény magyar nép ! Választópolgárok 1 A haza mindenek előtti Egy táborban van most a helyünk, hogy e letiport, meggyalázott édes hazánkat közös erővel talpra állítsuk I Éljen az összetartás 1 Éljen a ker. nemzeti egyesülés pártja, melynek győznie kell I Sz. L. Szózat a munkásokhoz! Testvérek 1 A választásokon dül el a magyar munkásság sorsa. A becsület, a haza, a kereszt, a kenyér, a ruha, a lakás, a jóllét forognak kockán. Lesz-e még belőlünk ennyi nyomorúság után boldog, megelégedett ember, ez itt a kérdés. A rombolásból, a lánckereskedelemből, ez éhségből, a rongyokból, a sikoltó, nyögő nyomorból elég voltt Testvéreim I Ti megcsalt, lerongyolt, vánnyad. arcú proletárok mozduljatok meg január 25-én, hogy vasakarattal, acélos fegyelmezettséggel mutassunk példát a társadalom többi rétegeinek. Vegyétek kezetekbe a szavazólapot, a jövő reménység zálogcéduláját, amelyei mennünk kell a szavazó urnához, a magyar munkásság jövő boldogulását kiváltani. Legyetek szent apostolai az eszmének, hogy a kibontott zászló, melyre a dolgozó népmilliók boldogulása van felírva, dicső győzelemmel kerüljön ki a küzdelemből I Zárt sorokban, keresztény öntudattal vonuljon fel a szervezett ker. szoc. tábor. Minden erőnket egybe hát! Január 25-ikéig ne legyen pihenésünk, akár egy vesztett pillanatunk sem! Pálfordulás napja: 1920 január 25. Erre a napra készüljetek, munkástestvéreim! Felhivás! Felkérjük az összes utcai megbízottakat, hogy f. hó 24-én, szombaton este 6 órakor a Kaszinó nagytermében tartandó igen fontos tanácskozásra okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. — A pártvezetőség. Gyűléseink. A husiparosok szakszervezete kedden este 7 órakor Korvin-utca 5. szám alatt jól sikerült gyűlésen számolt be a szervezet ve-zetősége az eddig kifejtett tevékenységről. Pék Jenő elnök megnyitó beszéde után László Mihály lelkes beszédben hivta fel a husiparosok és munkások figyelmét arra, hogy a gazdasági szervezet megerősítésén kell odaadással dolgozni, hogy a munkásság gazdasági érdekeit sikeresen tudjuk védelmezni. Majd Szalay Lajos a január 25-én megejtendő választásokra hivta fel a munkások figyelmét, hogy a politikai hatalom megszerzésével tudjuk csak megoldani és biztosítani azokat a szociálpolitikai törvényeket, melyek sürgős megoldásra várnak. A mindvégig lelkes gyűlés az elnök zárószavaival nyert befejezést. A vas- és fémiparosok bétfőn este 6 órakor a szakszervezetünk irodahelyiségébe», Korvin-utca 5. sz. alatt, Trauner Lipót elnökségével tartották meg rendes heti összejövetelüket, melyen az anyagbeszerzés lehetőségét vitatták meg. A szervezet belső ügyeinek letárgyalása után László Mihály „A politika és a szakszervezet" címmel tartott magvas beszédet és felhívta a vasiparosokat, hogy gazdasági érdekeink elérésére minden erőnkkel oda kell hatni, hogy a ker. nemzeti egyesülés pártját segítsük diadalra. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után elnök az ülést bezárta. Á plébánia köréből. Szent óra. Január 24-én (szombaton) este 6 órakor a pápai plébánia-templomban szent órát tartunk „üdvös és igazságos békéért" és a keresztény választás sikeréért. Ezúttal is felhívjuk híveink figyelmét a szent órára. Sorrend. Pénteken este 6 órától gyóntatás. Férfiakat kérőnk elsősorban. Szombaton reggel 7 órakor közös szent áldozás a fenti célra. Este 6 órakor lesz a szent óra. Oltáriszentség kihelyezése. Rövid szentbeszéd. Az oltáriszentség imádása: közös ima csendes imával és énekkel felváltva. Áldással ér véget. Tudomásul. A végleges béke aláírásáig hétköznapokon a plebánia-templom nagyharangját csakis reggel, délbe és este, nemkülönben halottnak fogják meghúzni. — A délelőtti misére, tehát fél 9 és 9 órakor és a szombati litániára nem. Vasárnapokon és ünnepnapokon rendesen szól a harang. Szentmisék vízkereszt utáni III. vasárnap : d. e. fél 9 órakor tanulók szentmiséje, d. e. 10 órakor szentbeszéd, énekes mise, fél 12 órakor csendes szentmise. Délután fél 6 órakor csak litánia. A Szent Anna kápolnában d. e. 9 órakor szentmise, szentbeszéd. Délután 4 órakor litánia. HÍREK. — Nemzeti gyásznap. Szent István birodalmát, az ezeréve» Magyarországot területi épségében megcsonkítani szándékolják. Pápa város hazafias közönsége a helyzet komolyságához mérten folyó hó 18-án, vasárnap nemzeti 'gyászünnepet tartott, melynek a programmja a következő volt: Délelőtt 10 órakor az összes templomokban istentiszteletet tartottak, melyen az összes hatóságok, testüleletek, intézetek megjelentek. A r. katb. főtemplomban Meisel József apátplébános könynyekig megható gyönyörű beszédben méltatta gyászunk fontosságát. A katonaság is képviselve volt, minden felekezet templomában.
