Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-09-16 / 24. szám

XIV. évfolyam PAPA Päpa, 1919 szeptember 16. 24. szám. VIDEKE Társudalmf, k«zgazdusági és szépirodalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 40 korona, félévre 20 korona. Egyes szám ára 50 fillér. A lap megjelenik : kedden és pénteken. Kiadótulajdonos: A pápai Katholikus Kör. Felelős szerkesztő: Boksay Endre. Szerkesztőség: Tisztviselőtelep 20. S2ám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Legújabb távirataink: A kommunista újságírók elfogatása. Budapest. — M. T. I. jelenti: A budapesti államrendőrség elfogató parancsot adott ki Göndör Ferenc, Major József, Tölgy László, Róbert Oszkár, Gellért Oszkár, Diószegi Tibor, Hajnal Jenő, Békési Imre és Lengyel József ujságirók ellen, akiket az ügyészség lázítás és izgatás bűntettével vádol. A rendőrség részéről intézkedés történt, hogy a gyanúsított újságírókat detektívek állítsák elő a főkapitányságon. Gellért Oszkár a miniszterelnöki sajtóirodának volt a vezetője min. tanácsosi rangban, amíg Major József, a vidéki sajtóosztályt vezette. Göndör Ferenc az ujságirók szakszervezetének volt az elnöke. Elfogató parancsot adtak ki még azonkívül Biennann István politikai biztos, a budapesti munkás- és katonatanács volt elnöke ellen. A Ferencvárosi pályaudvar fútöházi munkásainak gyűlése. Budapest. — M. T. I. jelenti: A ferencvárosi p-u. ftitőházi munkásai értekezletet tartottak, amelyen Oláh Dániel munkaügyi min. is részt vett. Az értekezletet Brüll Lipót magy. áll. vasúti felügyelő, fütőházi főnök nyitotta meg. Azután Oláh Dániel munkaügyi miniszter ismertette a kormány súlyos helyzetét és a megjelentek élénk helyeslése között mutatott reá arra az elszomorító tényre, hogy a múltban a munkásság vezérei tévutakra vezették a munkásokat és ahelyett, hogy gazdaságilag erős alapokra helyezte volna őket, politikai céljaik elérésére használta fel őket. Több fölszólalás után a miniszter munkásküldöttségeket fogadott, amelyek sérelmüket adták elő, amelyekre a miniszter megnyugtató választ adott. A legfőbb Tanács ülése. Saint Germain: A legfőbb Tanács az osztrák békeszerződés aláírása után ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a bolgár békeszerződést a jövő hét folyamán nyújtják át a bolgár meghatalmazottaknak. Magyarországban megindulnak a keresztény lapok. Az »Új Nemzedék« az egyetlen lap, amely megindításától kezdve mindig tántoríthatatlan becsülettel, makulátlanul szolgálta a keresztény magyarok ügyét. Eddig csak hetilap volt. Ez a lap volt az egyetlen ellenzéke a Károlyi-féle forradalom veszélyeinek, ez állt őrhelyén az utolsó pillanatig tántoríthatatlanul. A proletárdiktatúra alatt pedig hallgatott és bujdosott. Egyedül az »Új Nemzedék« ismerte fel a magyarországi zsidó kérdést, annak mindennél nagyobb végzetteljes jelentőségét és küzdött ez ellen az iszonyú veszedelem ellen kezdettől fogva. Minden lapotkompromittált az idők folyása, csak az »Uj Nemzedék« politikáját igazolták az események. Most az »Uj Nemzedék« szétvetve a régi szük kereteit, mint napilap fog szólni a magyar társadalomhoz. A magyar zsurnalisztika, publicista és szépirodalom leghathatósabb fegyvereivel lép sorompóba a társadalom érdekeiért. Keresztény Magyarok ! Fizessetek elő valamennyien az »Uj Nemzedék« cimü napilapra. A lap szerkesztését továbbra is dr. Milotay István fogja irányítani. A másik keresztény magyar orgánum a »Nemzeti Hirlap« lesz, keresztény szoc. politikai napilap. Szerkeszti dr. Turi Béla. Mind a két lap egy héten belül megindul. Egy-egy lap ára 80 fillér. Előfizetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése. Meddig várunk még? Nem voltunk sohasem a rekriminácio barátjai . . . pálcát se akarunk törni a múlt felett . . . nem akarjuk a pesszimizmus szemüvegén nézni az eseményeket . . . Nem, ezt nem akarjuk, de szabad folyást engedünk érzelmeinknek ... és elmélkedünk . . . Mikor ama végzetes napon, okt. 31-én szintén végigzúgott az országban a kitörő öröm és éljenzés . . . úgy tetszett, mintha a nemzet halálhörgését hallanók ... Az örömkönnyek, melyek ott csillogtak a nemzet szempilláin . . . olyan mármarosi gyémánthoz hasonló értékűek voltak . . . Volt valami idegenszerűség a mámorban, hidegség a melegségben . . . Higgadt, komoly férfiak kiérezték azt, hogy szerencsétlen pillanatok szülték akkor a nagy eseményeket, melyek miatt még nyögnie kell a nemzetnek... A nyögés és jajgatás bekövetkezett . . . mert Tatárjárás utáni napokra . . . Mohácsra emlékeztető időre ébredt fel a nemzet. Igaz-e ez? És az ébredés után feltörnek a kérdések: hogyan jutottunk erre . . . miért sülyedtünk oly mélyre? Tettemre hivást szeretnénk rendezni és a nemzet számára megásott sír elé állítani Károlyi Mihályt és társait, a Kun Béláékat, ezekkel a Pogány- és Szamueli-csoportot és végül a nemzet napszámosainak százait. Oda szeretnők állítani azt az idegen fajt is, mely magyarnak vallotta magát ugyan, de piócamódra szivta a nemzet zsírját ... és vérét . . . Mit szólnának . . . mivel védekeznének a tettemre hívottak ? Ismerjük a védekezésüket, tudjuk, hogy a felelősséget elhárítják és rákenik a szerencsétlen népre, a nemzetre . . . És van ebben valami. A szomszéd Ausztriában, Bajorhonban, Németországban is tűntek fel tűzcsóvák ... de az öntudatos nép... megfojtotta a lázadást... vérbe fagyasztotta a spartakusok leheletét . . . Nálunk ? Szabadon garázdálkodott | a bűn ... a gyalázat... a honárulás ... a nemzetgyilkosság és miért? Megölték a nemzetet, a nemzeti öntudatot, a magyar becsületet. Kifosztva mindenétől .. . tétlenül, letargikusan nézte a förgeteget a nemzet . . . És mi idézte ezt elő? A világháború? Az ezzel járó baj és nyavalya? Ez is hozzájárult ... de nem törődött a néppel évtizedek óta senki, csak a rossz sajtó, a választások, a megbízhatatlan közigazgatás, a pálinka és korcsma, az uzsora, az agitátorok . . . A vesztegetések ezer és ezer ága, a rossz iskolák, a pártpolitika és népünk szervezetlensége . . . És amikor ezeket az okokat leszegeztük, csak azt kérdjük: így lesz ez továbbra is ? összetett karokkal továbbra is a tétlenségnek, az egyéni érvényesülésnek fogunk tömjénezni, avagy kilépünk a porondra és megmutatjuk a világnak, hogy »él Buda ... áll Magyar még!!« HiREK. — Népgyűlés Kűlsővaton. A kulsővati polgárság f. hó 14 én d. u. 5 órakor látogatott gyűlést tartott. Szentgyürgyi Sándor plébános megnyitó szavai után Szalay Lajos párttitkár ostorozta a kommunisták bűneit és a keresztény sajtó terjesztésének fontosságáról mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. Majd Varga Gyula ev. esperes hivta fel a népgyűlés figyelmét a felekezetek közös együttműködésének szükségességére. Végül Szűcs Dezső pártunk ügyvezető elnöke a ker. szoc. pártprogrammról beszélt nagy hatással, mely — úgymond — a társadalom minden tényezőit magában foglalja és az erők egyesítése biztosíthatja csak a nemzet egységének fennmaradását. A mindvégig nagy figyelemmel kisért beszéd után a helyi pártszervezet vezetőségét választolták meg, melynek működése elé a legszebb reményekkel tekintünk.