Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-03-16 / 11. szám

XIV. évfolyam. PAPA Fápa, 1919 március 16. 11. szam. VIDEKE ft Politikai hetilap. A papai Katholikus Kör es a oaDa-csothi esDeresi Kerület tanítói körenek hivatalos iap|a Előfizetési ár Egész .évre 20, félévre 10, negyedévre 5 K. Egyes szám ára 40 fillé:. A laD megjelenik minden vasamat, Kiadótulajdonos A Pápai Kalholiltuti Kör. Felelős szerkesztő Kecskés Lajos. Szerkesztőség: Barát-utca 3 házszám. \ kiadóhivatal vezetője Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, anova az előfizetési- és hirdetési-diiak küldendők. Helyes politika. /{ Akárki mit beszél, az bizonyos, liogy Magyarország sorsa a kisgazdák kezében van. Erre predestinálja őket elsősorban a 70%-os többségük. Kötni való politikus volna az, aki ezt nem tudná. Ne vegye tehát zokon senki Kunfi úrtól és társaitól, hogy ha ők is számolnak ezzel. Ne is csodálkozzék rajta senki, ha Kunfiék ép Szabó Istvánban keresik meg azt az archimedesi pontot, amellyel az óriás tábort: a kisgazdatársadalmat ki akarja emelni antiszociáidemokrata mivoltukból. Szabó István személyét glóriával és fénnyel veszi körül a nép képzelőtehetsége. Csizmás parasztból bársonyszékes miniszter! Mesébe való történet. Tény és igaz, hogy a magyar paraszt ma még nem szociálista, legyen vörös vagy keresztény szociálizmus. Aki a falusi nép lelkét tanulmányozza, az hamarosan fölfedezi benne a következő két jegyet: keresztény és magyar. A földmivelő nép ragaszkodik ahhoz a földhöz, amelyért vérzett és könnyezett, teszi ezt soviniszta magyar szívvel és lélekkel; ragaszkodik hitéhez, vallásához, szent neki a templom, tiszteli a papját, akármennyire ócsárolja is azt — a vörös szociálizmus. A kisgazda van oly keresztény, mint bármely ker. szociálista s van oly magyar, mint a legvadabb 48-as. Aki tehát oly politikát akar űzni, amelynek zászlajára van írva ez a két szó: kereszténység és magyarság, az ne hagyja ki számításából a — kisgazdákat. S viszont még nem termett agyban mefisztoibb gondolat, mint az, hogy Károlyiék negyvennyolcas politikájuk jelszavaival — a kisgazdákkal akarnak megvalósíttatni oly politikát, amely ellenkezik a kisgazda lelkének minden porcikájával! Végzetes hibája lesz a keresztény szociálizmusnak, ha dobbal akar — verebet fogni. A keresztény szociálizmusnak egyetlen egy alapelve sincs ellenkezésben a kisgazdák érdekeivel! A kisgazda tapsol és éljenez a ker. szoc. népgyűléseken, de azért ő kisgazdapárti marad! önmagát meg nem tagadja soha! A mi kisgazdatársadalmunk van oly keresztény és magyar s van oly hatalmas, hogy érdemes oly politikát folytatni, amely elsősorban az ő érdekét szolgálja. A kisgazda ott él, ahol a pacsirta énekel, ahol tiszta kék az ég. A kisgazda lelke hozzá szokott a tiszta napsugárhoz, az önálló és független élethez, irtózik minden közösségtől, neki az Úristen és a természet szava diktál 1 Ma még nincs igazi kisgazdapárt Magyarországon, de ha a kisgazdatársadalom most a választásokon talpra áll, akkor nincs mitől tartania — sem kereszténynek, sem a — magyarnak. A földbirtokreform pedig még hatalmasabb kisgazdatársadalmat alkot! T. Közös bankó — magyar bankó. A gazdasági önállóság hivei Magyarországon évtizedeken át az önálló jegybankban látták mindenekelőtt a független Magyarország szimbólumát. Az önálló magyar bank ideálját nem annyira gazdasági szempontok vezették, mint inkább az az óhajtás, hogy ezzel is nyilvánvalóvá tegyék Ausztriától való különállásunkat. Justh Gyula korának nagy küzdelme az önálló jegybankért is az osztrák igából szabadulni akaró magyarság első rohamtámadása volt az elnyomójával szemben. Amikor Ausztria szétbomlása és az októberi forradalom az évszázadokon át ránk kényszerített közösséget megszüntette és a magyar nép forradalmi uton szerezte ismét vissza önrendelkezési jogát, megszűnt annak a szüksége, liogy Ausztriától való függetlenségünk dokumentálására, mintegy nyilvános tüntetés céljából akarjuk a bankkapcsolatot egyik napról a másikra megszüntetni. A bankközösség megszüntetése alkalmas mód lett volna arra, hogy gazdasági önállóságunkat a külföld előtt bemutassuk, amig az uralkodó személyek a közös hadsereg, a közös külképviselet és a közös elnyomás nem igen nyújtottak más módot függetlenségünk igazolására. Mihelyt azonban mindez a kényszer megszűnt, midőn a volt monarchia elemeire bomlott szét és az ausztriai ház tekintélye és hatalmi köre nem terjed túl többé egy vidéki kastély parkjának keritésén, akkor nincs szükségünk rá, hogy pusztán demonstrativ okokból olyan elhamarkodott lépéseket tegyünk, amelyek hátrányos befolyásuak lehelnek a pénzügyi kibontakozásnál. Szende pénzügyminiszter kezdettől fogva azt az álláspontot foglalta el, hogy kellő megalapozás nélkül nem állítja fel az önálló magyar bankot. As ellenséges megszállás következtében beállott helyzet teljes mértékben igazolta a kormány politikáját, amennyiben a megszállás időtartama alatt önálló bank útján sem sikerült volna rendezett valutáris viszonyokat teremteni. Az önálló bank felállítását csakis arra az időre várhatjuk, amikor a külföldi helyzet tisztázódik, amikor az adóreform keresztülvitelével sikerül az államháztartás egyensúlyát helyreállítani és sikerül módot találni az óriási bankjegyforgalom apasztására. Nem a közösséghez való szívós ragaszkodás, hanem nagyon alaposan átgondolt pénzügyi szempontok szólottak a bankközösség időelőtti megszüntetése ellen. Most a kormány, amint az utóbbi napokban nyilvánvalóvá lett, olyan intézkedésre készül, amely egy lépéssel közelebb visz a bankönállóság felé. Az osztrák-magyar bank jegyeit fogják nálunk is lebélyegezni Minden bankjegyre reá kerül a »Magyarország* bélyegző, ahogy német osztrák területen »NémetAusztria« felülbélyegzést tesznek majd a bankjegyekre. A kormánynak ez az intézkedése védekezés, amire Jugoszlávia, Csehország és Német-Ausztria hasonló intézkedései kényszerítik. E téren nem a magyar kormány volt a kezdeményező. Mihelyt azonban mindazok az államok, melyekben koronapénz van forgalomban, a területeken levő koronákat felülbélyegzik és kimondják, hogy ezután náluk csak az ott lebélyegzett korona bir fizetési erővel, magától értetődik, hogy a külföldön: Németországban, Svájcban, Hollandiában és a többi idegen államban levő korona mind abban az egyetlen országba vándorolna, ahol a le nem bélyegzett korona is elfogadott fizetési eszköz. Ily módon a nálunk forgalomban levő 10 vagy 15 milliárd korona papírpénz értékét a legnagyobb veszély fenyegetné. Ha minden más ország felülbélyegeztetné a koronát, csak mi nem tennénk, akkor a külföldön levő összes — soksok milliárd — korona mind Magyarországra zudulna és a Magyarországban forgó korona árát szorítaná te.