Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-11-30 / 41. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE. 1919 november !6 . Úgy az egyik, mint a másik fél tanukra hivatkozik, s ezek a tanúvallomások lenné­nek hivatva eldönteni a valót. Mohácsy=féle gazdagyülés. Folyó hó 24-én délelőtt 11 órára Mohácsy a Griff nagytermébe gyűlésre hivla egybe nagyatádi Szabó István politikáját követő kisgazdákat. Úgy volt, hogy a gyűlésre nagy­atádi Szabó István is eljön. Várták is az utolsó percig — azonban már dél is elmúlt s a nagyság még mindig nem érkezett meg. — Igy a gyűlést dr. Tóth rendőrkapitány feloszlatta. Délután aztán nagyatádi nélkül jöttek me­gint össze a Griffben s itt megjelent Mohácsy is s elkezdett beszélni. Hogy mit beszélt? Istenem, hát mit be­szélhetett Mohácsy? Hangoztatta különösen a koncentráció szükségességét. Hogy mit kell ez alatt érteni, azt tudjuk. Értenünk kell azt, hogy most már a liberálisok, a szociál­demokraták, a zsidóknak ismét van szavuk. Azt nagyon is elhisszük, hogy nekik szük­ségük van a fenti koncentrációra. A többi két szónok mentegette a kisgazdákat, hogy ők nem hazaárulók azért, miért nagyatádisták. Mi is elhisszük ezeknek a derék kisgazdák­nak, hogy ők jó hazafiak s bünük nincs, de ép ott van a hiba, hogy ezek a derék kis­gazdák annyira el vannak vakítva, hogy nem látnak. Nem látják, hogy vezéreik kik és mik! Végül a gyűlésen fel akart szólalni Zsi­lavy Sándor is, hogy felvilágosítsa a kisgaz­dákat, hogy helytelen úton járnak. Mohácsy azonban félvén valószínűleg az igazságoktól, kiadta híveinek a jelszót a terem elhagyására. S ezek vakon követték ki a teremből Mo­hácsyt. Zsilavy Sándor aztán zsúfolásig megtöl­tött teremben előadta, hogy először ő is hive volt a nagyatádinak. Dolgozott ennek a párt­nak az érdekében. Azonban, mikor az itt Pápán kidolgozott tervezetet Pestre vitte a nagyatádi pártirodájába, akkor ott a párt­vezérek éppen azt a két pontját kívánták törölni a tervezetből, mely a legfontosabb volt, t. i. kívánták, hogy töröltessék el a keresztény szó, aztán a tervezetnek a zsidó­kérdés megoldására vonatkozó részét kifo­gásolták. Vagyis, ez nem volt egyéb, mint zsidópártolás és a kereszttől való félelem. Ettől a perctői fogva hagytam ott a nagy­atádiakat. Ezt akartam itt a nagyatádi-féle kisgazdáknak megmondani, s úgy látszik, Mohácsy érezte is, hogy itt zsonglőrködése kudarcot fog vallani, azért látta jónak a ter­met gárdájával együtt elhagyni. E mellett leszögezzük itt azt is, hogy ezen a gyűlésen igen sok közbeszólás tör­tént. A közbeszólások ezek voltak: Mi van a zsidókkal? Mi van az ötezer koronával, meg a többi pénzekkel? Mi van Singerrel? Mindezek a kérdések hidegen hagyták Mohácsyt és személyes gárdáját. Leperegtek róluk ezek a közbevetett kérdések, mint a bezsírozott bőrről a viz. Hiába, jól vannak konzerválva, edzve, a bőrük már vihared­zett vastag. Egy szónokuk sem merte kimondani azt, hogy keresztény Magyarországot akarunk, mert csak égnek meresztett szemekkel Istent emlegettek — de nem kereszttel, hanem kon­centrációval és frázisokkal. — Látjátok derék kisgazdák, ilyen vezéretek van. Titeket nem bánt senki, ti jók vagytok, de meg vagytok kenve ti is azzal a csodazsirral, melytől nem juthat hozzátok az igaz keresztényi, krisz­tusi szó. Kommunista bünpörök tárgyalása, — 1919 nov. 25-28. — A veszprémi törvényszék kommunista bün­pörökben ítélkező ötös tanácsa Juraszek János törvényszéki elnök személyes vezetésével folyó hó 24-én kiszállt Pápára és a rákövetkező négy napon a Pápán letartóztatásban lévő kommunisták közül 18-nak bünügyét letár­gyalta. Az ötös tanács tagjai voltak: Juraszek János elnök, Csajághy Károly, Szabó Sándor dr. Jánossy József, törvényszéki birák és Füredi Gyula helybeli'járásbiró, illetve pénteken dr. Szeleczky Gyula járásbiró. Jegyzőkként fel­váltva dr. Horváth László és dr. Kapossy Arthur bir. jegyzők fungáltak. A vádhatóságot Felszeghy János államügyész képviselte. Kedden d. e. Bognár József direktóriumi tag és volt városparancsnok ügyét tárgyalták, aki izgatásért, orgazdaságért és hazaárulásért öt évi fegyházat kapott. D. u. Nagy Sándor képezdei tanár került sorra, aki kétrendbeli sajtóbeli izgatásért két évi börtönt kapóit. — Németh László vörös hadseregbeli politikai megbízottat izgatásért 4 hónapi fogházra Ítél­ték. Krausz Istvánt az izgatás vádja alól fel­mentették. — Gutmahn Miksa vörös katona zsarolásért 6 hónapi börtönt kapott. E napon védő gyanánt dr. Molnár Imre ügyvéd volt kirendelve. Szerdán az egész délelőttöt ifj. Kerekes János direktóriumi tag, forradalmi törvény­széki elnök és vörös őrség h. parancsnok bünügye foglalta le. ítélethozatalra csak délután került a sor, amikor is a vádbeszéd és dr. Kiss Aurél győri ügyvéd védőbeszédé­nek meghallgatása után Kerekest izgatás, orgazdaság, zsarolás és bűnpártolás bűneiért öt évi fegyházra Ítélték. A délután folyamán tárgyalták még Várhelyi Izsó polgári iskolai tanár bünügyét, aki gyilkosságra izgatás vétségeért és hírlapi izgatásért kilenc hónapi börtönbüntetést kapott, az ellene sikkasztás miatt emelt vádat rendes bíróság fogja tár­gyalni. — Mátyás Izsót, Piroth teljh. politikai megbízott helyettesét, nemzeti jelvény meg­gyalázásáért ugyancsak kilenc hónapi börtönre ítélték. E két utóbbi vádlott védőjeként dr. Lusztig Samu ügyvéd volt kirendelve. Csütörtökön délelőtt id. Viczay János mun­kástanácsi elnök került sorra, aki nyolc rend­beli izgatásért két évi börtönbüntetést kapott. — Becsey Ferenc munkástanácsi tagot szintén izgatásért ugyancsak két évi börtönre ítélték. A következőket és pedig Szabó Béla puszta­gyimóti kertészt, Nemes Elek szalóki s.-jegyzőt, Nagy Miklós és Nagy János mezőlaki gazdákat az ellenük emelt vád alól felmentették. E délután tárgyalták még Renner Ármin munkás­biztosító pénztári igazgató bünügyét, akit izgatásért és életveszélyes fenyegetésért egy évi börtönre ítéltek. Védőkül dr. Gúth Emil és dr. Györké Sándor voltak kirendelve. Pénteken délelőtt Danes György borsos­győri cipészt, ottani munkástanácsi elnököt az izgatás vádja alól felmentették, de internálá­sát ajánlják a közig, hatóságnak. Hasonlókép felmentő ítélettel végződött Kummer János helybeli szitás bünpöre is, akit izgatással vádoltak. Utóbbit dr. Szemző Gyula szombat­helyi ügyvéd védte. Okleveles gépészkovács @ állást keres ß] uradalomban, vagy bérgazdaságban. Szives megkereséseket kér JM. 2?\ Somlói-út 16. szám, Pápa. Ker. szoc. pártélet. Történt-e intézkedés? A hosszú munkátlanság után, mint ille­tékes helyről értesülünk, a kormány minden nehézségek dacára is mindent elkövet, hogy a munkásság ezreit munkába állítsa s ez által a belső békét és rendet elősegítse. A Máv. teljes waggonparkját és lokomotiv­jait a szénbányák rendelkézésére bocsátotta, hogy a kitermelt szenet a lehető leggyor­sabban elszállíthassák az egyes ipari váro­sokba, hogy az ipartelepek üzemüket fönn­tarthassák, illetve megkezdhessék. Ezen ipari városok közé sorolható Pápa ís az ő hatalmas szövőgyárról, mely — ha rendes üzembe jöhetne — 6—7 száz mun­kásnak ad foglalkozást és ezen gyárnak, tudomásunk szerint, anyagja is van, miből dolgozhatna, csak szenet kell részére adni és megindulhatna az üzem. Tehát a köznek is, meg a városnak is eminens érdeke, hogy ezen nélkülözhetetlen iparcikket gyártó üzemet megindítsák, mellyel a munkanélküliség kérdését is legalább rész­ben megoldanánk. Ezt azonban a város vezetőségének is kell forszírozni és egész hivatalos apparátusát latba kéne vetni a kormánynál, hogy e gyár megindításához elegendő szénmennyiséget biztosítsa. A szövő­gyár munkássága már több izben deputá­ciózott gyárosnál, polgárn^ternél és min­denütt, de a szokásos ígéreteknél mást nem kaptak. A legsajnálatosabb körülmény itt Pápán, hogy sem a szövőgyár ügyében, sem pedig más közérdekű dologban nem lehet eredményt várni, nem pedig azért, mert hiányzik az erős kezű közigazgatási ható­ság, a város feje, a polgármester. Amint halljuk, már két polgármesterünk is van, de sem az egyik, sem pedig a másik nincs a helyén, illetve az új is, meg a rég is szabad­ságon van. Már ott állunk, hogy éhes gyomor­ral és hideg szobában elmélkedhetünk a szebb jövőről: a cukorról, fáról, kenyérről és világító anyagról, melyről a közigazgatás­nak kellett volna még ideje-korán gondos­kodnia. A nyomort és nélkülözést csak úgy kőny­nyíthetné meg a város, ha a szegény osztály részére elsősorban is a munkaalkalmat, tüzelő­anyagot biztosítja. S azért még idejekorán felhívjuk a nehezen mozgó közigazgatásunk figyelmét arra, hogy a gyári üzemek meg­indítására adandó szénmennyiségből járul­jon ki a város a szövőgyár részére annyit, hogy a gyár megindulhasson, és hogy történt-e vagy fog-e történni intézkedés oly irányban, hogy a szén biztosítása esetén az üzem megindulhasson ? Most számításon kívül keli hagyni a gyártulajdonosok óhaját, hogy mi a szándékuk, mert a Gerstl igazgató és tár­sai feje nem fáj azért, hogy több százra menő munkáscsalád kenyér nélkül nyomorog, lit tenni kell gyorsan és erélyesen, ha kell, a puskatussal is, mert a Haza sorsa, a dol­gozni akaró keresztyén munkásság érdeke követeli fgy. Meghívó. Felkéretnek a sajtóbizottság tagjai, hogy okt. 3-án, szerdán este fél 7 órakor a párt­iroda helyiségében tartandó ülésre megjelenni szíveskedjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents