Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)
1919-10-17 / 34. szám
XIV. évfolyam . Pápa, 1919 szep tem ber 9 . 117. szám. PÁM ÉS VIDEKE POLITIKAI HETILAP e> A PÁPAI KERESZTÉNY SZOCIÁLISTA PÁRT HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden kedden és pénteken. Előfizetési ár: Egész évre 40 K, fél évre 20 K, negyed évre 10 K. Egyes szám ára 50 fillér. KIADÓTULAJDONOS: A PÁPAI KERESZTÉNY SZOCIÁLISTA PÁRT FELELŐS SZERKESZTŐ: BO KSAY ENDRE Szerkesztőség: Tisztviselőtelep 20 szám. A kiadóhivatal vetettje: Hajnóczky Árpád könyvkereskedő Fő-utca 9. sz. hova az eMflzetéal ói hirdetési dijak kfildcndtk. Munkaalkalmak. ii. A munkaalkalmakhoz tartozik még a törvényhatósági utaknak a városban átvonuló számos szakaszainak rendbehozatala, helyreállítása. A vasút mellett jobbra, a kálvária felé vivő jelenlegi gyalogutat rendes úttestté tervezik kiépíteni, amely a kálváriánál egy köztérben végződne. Ilyen munkaalkalom még a kálvária mellett épülő vasúti munkásház, melyet Fa Mihály építőmester épít s az egyik már kész is van. A másiknak a földmunkája most kezdődik. A vicinális utaknak a kiépítése szintén ilyen munkaalkalom, ezek a pápa—mátyusházai, pápa—teveli és pápa—sávolyi utak. Igen fontos ezeknek az utaknak a jókarban tartása, mert ezeken az utakon sok kocsi közlekedik, amely kocsik a várost ellátják élelemmel. A városi utcáknak jókarba helyezése szintén elsőrangú kötelesség s igen sok munkást foglalkoztatna. Vannak pápai utcák, ahol esős időben ki sem lehet mozdulni. Szinte égetően fontos a közvágóhíd ügyét tető alá juttatni, mivel szó szerint nincs teteje, mert maholnap Révész papa jóvoltából összedől az egész alkotmány. Mindezekhez, hogy itt meginduljon egyrészt a munka, amely a munkanélkülieket munkához juttatja s másrészt a város érdekeit is szolgálja, két tényező kell, u. m. pénz és ügyszeretet. Nem is ismerünk ennél fontosabb ügyet, mert ezzel a meginduló munkalavinával elégedetté tesszük a lakosságot s végre ezzel a munka jelszavát is valósággá varázsoljuk. Ezzel a munkásokat is szorosan magunkhoz kapcsoljuk s a munkásság meg is fogja hálálni a vele való törődést. Igen — áldozni kell a városnak. Ha kell, le kell bonyolítani a szükségkölcsönt, mert nagyon sok ember ül rajta még ma is a pénzén. Tudjuk azt, kiknek kell ebben a kérdésben más szerepet játszani. Nem akarja senki senkitől a pénzét elvenni, de ahol van a pénz, azoknak igen előnyös feltételekkel kell a pénzüket ezekre a munkákra a városnak kölcsönözni. Igen, dolgozni, áldozni kell ma mindenkinek, de legelső sorban a képviselőtestületnek, össze kell tehát ! hivni a közgyűlést, hisz ezek a fent letárgyalt kérdések már mind érettek a tárgyalásra, azokat a városi tanács már mind le is tárgyalta, össze kell hivni a közgyűlést, hogy ennél a fontos kérdésnél ne legyen kerékkötő a pénz és a nemtörődömség. A pénzt ha kell a föld alól, de leginkább a jól zárható szekrényekből kell előteremteni. A nemtörődömséget pedig, ezt a speciális magyar tulajdonságot, amely annyi vesztünket okozta, fel kell váltania az ambíciónak. Az állami építkezéseket is pláne, hogy már megindult az ügy, jobban kell szorgalmaznunk s ha már a különféle minisztériumokban meg van az ügy alapja — mint ahogy ezt az akták igazolják —, mentől előbb meg kell kezdeni a munkát. Ne tavasszal, hanem most. A földmunkáknál az igásfogat tulajdonosok tegyenek eleget közmunkakötelezettségüknek, hogy ne kelljen az utolsó eszközt igénybe venni s őket erre közigazgatásilag kötelezni. Az állami iskoláknak a rendbe hozatala már egyrészt megtörtént, egyrészt még folyamatban van. Ez is mindenesetre egy kis munkaalkalom. Csak még a Bencés főgimnázium ügye vajúdik, amelyet az állam lett tönkre, tehát az — államnak kellene azt meg is csináltattni és pedig sürgősen. Itt is sok munkáskéz foglalkozna. A munkásházak ügye is megakadt, összegezve mindezeket, láthatjuk, hogy a munkaalkalmaknál kétféle kategória szerepel, u. m. tisztán városi és állami. A városi képviselőtestületnek nemes munkájára vár, hogy a tisztán városi ügyeket perfektuálja s az egész jelenlegi holt papiros aktákat zengő-bongó, áldást hozó, nyugalmat adó munkára változtassa. Az állami munkaalkalmaknál is, u. m. terület-megajánlás, szorgalmazás, ügybuzgalom által igen sokat tehet. S mentől gyorsabban teszi ezt, annál jobb, mert itt van az a bizonyos 12-ik óra. Pénznek, szükségkölcsönnek, ambíciónak kell itt lenni, hogy a munkaalkalmak ne csak papiroson legyenek meg, hanem a valóságban is. Ne sokat ankétozzunk, tanácskozzunk, itt gyors cselekvés a fő, mert úgy baj lesz belőle, ha a sok tanácskozásnak az lesz a vége, ha megint nagy végződik az ülés, mint sok-sok magyar ülés, hogy azt határoztuk, hogy ebben a kérdésben a legközelebb határozunk. * A polgármestertől nyert információ alapján a városi tanács 7287. sz. a. okt. 2-iki illésében foglalkozott a munkaalkalmakkal s itt is szóba került a szükségkölcsön ügye. Eggyel több ok tehát arra, hogy a közgyűlés összehivassék s eztket a nagyfontosságú ügyeket letárgyalja. Ugyancsak e gyűlés határozataképen írják össze a munkanélkülieket, hogy áttekintésünk legyen, hogy mennyi és mily szakmáju a munkanélküliek serege, hogy cz szolgáljon irányadóul a megkezdendő munkálatoknál. Különben a polgármester szerdán este Budapestre utazott s ott abból a 100 millióból, amit a minisztertanács közmunkákra megajánlott, városunk részére is ki akar eszközölni anyagi hozzájárulást, Oláh munkaügyi minisztertől. Kíváncsian várjuk az eredményt. (Vége.) Ébredő Magyarok. Kik ezek? Mit akarnak? Ma még vannak, akik nem tudják! Hála nekik! Sokan „ezer örömmel" adnak felvilágosítást: Gyilkosságra bujtogatók, pogromrendezők szörnyű hada! Nevetnünk kell ezeken a felvilágosításokon, de sajnáljuk azokat, kik ezek által, ezeknek a „felvilágosltóknak" a révén akarnak okosabbak lenni. Mert hát nem ez a valósági Aki ezt állítja rólunk, az vagy ostoba, vagy 1 tudatosan hazudik. Nem hirdettünk s nem | is hirdetünk pogromot, sőt elitéljük azt I Nem akarunk semmiféle „vérfürdőt" rendezni, sőt mi volnánk, akik elfojtanánk azt) De van egy nagy bününk: Azt akarjuk, hogy Magyarország magyar legyen; azt kívánjuk, hogy Magyarországon továbbra is a magyar faj legyen az uralkodó; azt követeljük, hogy a nem magyar faj csak abban a százalékban vegyen részt a város, a megye, az ország kormányzásában, amilyen mértékben, ahány százalékban az ország lakosságát képviselik! Nem türjük s — életünk árán is — megakadályozzuk azt, hogy a magyarnak mégegyszer szégyenleni vagy tagadnia kelljen azt, hogy magyar és keresztény ! De van még hibánk I Csunyául őszinték vagyunk! Igazságunkba vetett rendíthetetlen hittel, emelt fővel adjuk ezt tudtára azoknak is, kik eddig fej- és térdhajtáshoz voltak , szokva: A hatalmas klientelával rendelkező
