Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-06-23 / 25. szám

2. PAPA ÉS VIDEKE 1918 junius 23. A diákkar Tán 35-en lehettek a kőszegi fiuk, kb. 10—10 a gyermek- és 8 — 8 a férfiszólamokba osztva, szóval egy vegyes kar. Elén Kolos Ferenc kőszegi bencéstanár, régi ismerősünk, aki egy évet, az ezt megelőzött tanévet Pá­pán töltötte volt, s itt is nemcsak szívesen, hanem eredménnyel, sikerrel kultiválta a ze­nét s mindig a zenei formák kikerekitésében, a helyes stilus lélekbeoltásában keresett mu­zsikális szórakozást. Olyan zenepedagógussá fejlődött, aki számára a türelmes, szeretettel­jes oktatás erős szenvedély és fáradhatatlan buzgalom, mely párosul a leggazdagabb lel­kületű és legintelligensebb gondolkozású mesterek finom szaktudásával. A fiuk? Bátran, tisztán, pontosan éne­keltek, láthatóan átgondolva minden legcseké­lyebb részletet; átfontolt, kimért, biztos rit­mikával, fiatal, nagyrészt gyermekvoltukat megcáfoló érett biztonsággal daloltak nem is olyan egyszerű, hanem csaknem végtől végig nehéz, a leghivatásosabb énekkarok előtt is tekintélyt élvező műveket. A polifonia min­den gyönyörűségét, egyben azonban nehéz­ségeit is magában foglaló O sanctissima fu­gájának előadásával már magában véve a ze­nei maturitás bírását igazolták; de minden énekszámban más más oldalról is ragyogtat­ták csodálatosan szép jártasságukat, és ámbár a bensőségteljes interpretálás egyben a mű­vészi gonddal és hozzáértéssel párosult elő­készítésnek világos bizonyítéka, a mester sza­vának és intésének megértése a fiuk zenei intelligenciáját tételezi fel. Bevezető szavaink kiegészítése és is­métléséül a Feliciánkar csodás jövőjét jósul­hatjuk Koloséknak, akik sok és gazdag lelki élményekhez juttatták Pápa város közön­ségét. A rendezők és a közönség A rendezőség két főcsoportra oszlott. A művezetők a muzsikusok köréből, a tek­nikai rész lebonyolítói az egyesület jótékony­sági társulatok hölgytagjaiból kerültek ki. Fényes erkölcsi és anyagi siker koronázta fáradhatlan utánjárásukat. A közönség melegen karolta fel az ügyet. A templom, noha nagy arányai miatt a zsúfolást senki sem remélte, ugyan nem telt meg, az intelligencia széles vonalaiból fogadta magába a hallgatóságot, sőt még vi­dékieket is igen szép számban vonzott. A szereplőkön és rendezőkön kivül tehát a kö­zönség is méltó az elismerésre, azonfelül pe­dig — és ezt külön írásbeli megbízásból Ír­juk — nagy hálára kötelezte a kőszegi fiukat több uri család, kiknél a kis vendégek sze­retetteljes otthonra, szives vendéglátásra, azaz ingyen szállásra és élelmezésre találtak. Jól esik tudnunk, hogy mint Kolos ta­nár irja, a fiuk elragadtatással beszélnek a pápai kirándulásról, viszont azonban mi is a legszebb emlékekkel őrizzük rövid, de feled­hetetlen ittidőzésüket. Ad revidere! — Lejáró terminus. Választópolgárok figyelmét felhivjuk, hogy az 1919. évi or­szággyűlési képviselő választók .névjegyzék csak junius 30-ig van közszemlére kitéve. Jó lesz betekinteni s esetleges jogorvoslattal idejében élni! A Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság megalakulása. Hatalmas méretű ünnepi gyűlés keretében, mintegy 5 ezer ember lel­kes serege előtt alakult meg Budapes­ten a Központi Sajtóvállalat Részvény­társaság, melynek országos előkészitő munkáját a részvényjegyzések eddigi ideje alatt mindenütt megismerték. An­gyal Pál dr. egyetemi tanár, közgyűlési elnökön kivül Wolf Károly dr. udvar­birósági elnök, Baranyai Lajos igazgató és Bangha Béla dr. beszéltek. A kö­zönség a beszédeket számtalanszor va­lóságos tapsorkánnal és viharos éljen­zéssel szakította meg. A megalakulás kikiáltásán kívül a közgyűlés legfon­tosabb határozata az alaptőkének 3 millióról 12 millióra való felemelése, az igazgatóság és felügyelőbizottság megvá­lasztása. Elnök lett dr. herceg Batthyány Strattmann László, alelnök dr. Angyal Pál. Az igazgatótestület 27, a felügyelő­bizottság 8 tagból áll. Mindkét testület­ben katholikus és protestáns férfiak egyaránt képviselve vannak. Az igaz­gatóság ezenkivül 150- tagu országos igazgatótanácsot alakit. A közgyűlés egyhangú lelkesedés­sel vette tudomásul, hogy a részvénye­ket a papirkérdés nehézsége miatt és költségmegtakarítás céljából csak jó néhány hónap múlva bocsátják ki; ezzel az igazgatóság sok ezer koronát takarít­hat meg a keresztény sajtó céljaira. Az újság megindítására vonatkozólag közölte a vezetőség, hogy a háborús nehézségek legyőzésére minden erejét latba veti. A lapinditással azonban már csak azért sem lehet sietni, mert je­lenleg majdnem lehetetlen a szükséges mennyiségű papirt legalább egy évre biztosítani. A közgyűlés a jelentéseket lelkes helyesléssel vette tudomásul és Bangha Béla záróbeszéde után a Hym­nusz éneklésével oszlott szét. A hatal­mas sajtóvállalat, Magyarország legtöbb részvényessel biró részvénytársasága me­leghangú táviratban üdvözölte a királyt. A részvénytársaság néhány hét múlva ünnepi ismertetést fog kiadni, melyben az országos mozgalom eddigi menetéről és sikereiről ad beszámolót és közéleti, politikai, tudományos, iro­dalmi, művészeti, jogi, ipari, kereske­delmi stb. életünk kiválóságainak nyi­latkozatait közölni fogja. Az ünnepi szám félmillió példányban jelenik meg. A csendőrség lakáskérdése. Múltkori számunk Városi közgyűlés c. cikkéhez; Keresztes Gyula v. képviselő egy mind a négy oldalon tele irt iv papiron hozzászól illetve válaszol f. é. junius 16-i számunkban megjelent Városi közgyűlés c. cikkünkre s kéri válaszának a közlését. A válasz közlését az uj sajtótörvénynek (az 1914. évi XIV. t. c.) 20. §-ában biztosított jogunknál fogva ezennel megtagadjuk, miután a válasz igen hosszú és egyebet is tartalmaz, de legfőképp azért, mert mint alább kitűnik, azonnal bebizonyítható, hogy a válasz nem tartalmazza az igazságot. Keresztes szerint u. i. az iskolaszéki ta­gok közül »egyetlen egy sem tud arról, hogy csak szó is lett volna az iskolának a csend­őrség részére való bérbeadására vonatko­zólag«. Ezzel szemben álljon itt a határozat,, mely igy hangzik: Pápa róm. kath. iskolaszékének 1918. május 12-én tartott ülésén felvett jegyzőkönyv kivonata. Kriszt Jenő esperesplébános elnök je­lenti, hogy a sziniévad elmultával az alsóvá­rosi iskolát a csendőrség részére a város óhajtja bérbe venni. Határozat. Az iskolaszék egyhangúlag kimondja, hogy az alsóvárosi iskolát — tekintettel arra, hogy nincs elegendő tanerő, mely a tanítást vezetné s nincs módjában elegendő fűtőanyagot szerezni s annak költségeit fe­dezni, mely az 1918. évi költségvetésből úgyis törölve lett, — egyhangúlag elhatá­rozza, hogy az alsóvárosi iskolát nem nyitja meg, hanem bérbeadja a csendőrségnek, annál is inkább, mert ott tüdőbe'teg kato­nák voltak s az iskolaszék nyugodtabban engedi oda a kis gyermekeket, ha az épüle­tet a fertőtlenítés után huzamossabb ideig lakták, tisztogatták és szellőztették. Egyéb­ként a feltételek megállapítására felkéri az elnököt és a főgondnokot, Kriszt Jenő s. k. elnök. (P. H.) Kiadta: Bereck s. k. Adományok a béketemplomra. Az irgalmas nővérek hatalmas pápai tanintézete mellé építendő béketemp­lomra befolyt adományok jegyzékét idő­közönkint mi is közöljük, s ezzel egy­ben nyugtázzuk és köszönjük az ado­mányt. K f Eddig befolyt: 10,18792 Ujabb adományok: Dr. Domonkos Géza adománya 400'— Csaplár Antal pléb. „ 100 — Hindler Bözsi gyűjtőivén 34'— Bargár Janka, Marcell Etelka, Lausch­eker Leopoldina, Zöld Erzsi és Ruis Anna 10—ÍOJK-S adománya 50 — Stankovics adománya 5'— Összesen 10,77692

Next

/
Thumbnails
Contents