Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-06-23 / 25. szám

2. PAPA ÉS VIDEKE 1918 junius 23. A diákkar Tán 35-en lehettek a kőszegi fiuk, kb. 10—10 a gyermek- és 8 — 8 a férfiszólamokba osztva, szóval egy vegyes kar. Elén Kolos Ferenc kőszegi bencéstanár, régi ismerősünk, aki egy évet, az ezt megelőzött tanévet Pápán töltötte volt, s itt is nemcsak szívesen, hanem eredménnyel, sikerrel kultiválta a zenét s mindig a zenei formák kikerekitésében, a helyes stilus lélekbeoltásában keresett muzsikális szórakozást. Olyan zenepedagógussá fejlődött, aki számára a türelmes, szeretetteljes oktatás erős szenvedély és fáradhatatlan buzgalom, mely párosul a leggazdagabb lelkületű és legintelligensebb gondolkozású mesterek finom szaktudásával. A fiuk? Bátran, tisztán, pontosan énekeltek, láthatóan átgondolva minden legcsekélyebb részletet; átfontolt, kimért, biztos ritmikával, fiatal, nagyrészt gyermekvoltukat megcáfoló érett biztonsággal daloltak nem is olyan egyszerű, hanem csaknem végtől végig nehéz, a leghivatásosabb énekkarok előtt is tekintélyt élvező műveket. A polifonia minden gyönyörűségét, egyben azonban nehézségeit is magában foglaló O sanctissima fugájának előadásával már magában véve a zenei maturitás bírását igazolták; de minden énekszámban más más oldalról is ragyogtatták csodálatosan szép jártasságukat, és ámbár a bensőségteljes interpretálás egyben a művészi gonddal és hozzáértéssel párosult előkészítésnek világos bizonyítéka, a mester szavának és intésének megértése a fiuk zenei intelligenciáját tételezi fel. Bevezető szavaink kiegészítése és ismétléséül a Feliciánkar csodás jövőjét jósulhatjuk Koloséknak, akik sok és gazdag lelki élményekhez juttatták Pápa város közönségét. A rendezők és a közönség A rendezőség két főcsoportra oszlott. A művezetők a muzsikusok köréből, a teknikai rész lebonyolítói az egyesület jótékonysági társulatok hölgytagjaiból kerültek ki. Fényes erkölcsi és anyagi siker koronázta fáradhatlan utánjárásukat. A közönség melegen karolta fel az ügyet. A templom, noha nagy arányai miatt a zsúfolást senki sem remélte, ugyan nem telt meg, az intelligencia széles vonalaiból fogadta magába a hallgatóságot, sőt még vidékieket is igen szép számban vonzott. A szereplőkön és rendezőkön kivül tehát a közönség is méltó az elismerésre, azonfelül pedig — és ezt külön írásbeli megbízásból Írjuk — nagy hálára kötelezte a kőszegi fiukat több uri család, kiknél a kis vendégek szeretetteljes otthonra, szives vendéglátásra, azaz ingyen szállásra és élelmezésre találtak. Jól esik tudnunk, hogy mint Kolos tanár irja, a fiuk elragadtatással beszélnek a pápai kirándulásról, viszont azonban mi is a legszebb emlékekkel őrizzük rövid, de feledhetetlen ittidőzésüket. Ad revidere! — Lejáró terminus. Választópolgárok figyelmét felhivjuk, hogy az 1919. évi országgyűlési képviselő választók .névjegyzék csak junius 30-ig van közszemlére kitéve. Jó lesz betekinteni s esetleges jogorvoslattal idejében élni! A Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság megalakulása. Hatalmas méretű ünnepi gyűlés keretében, mintegy 5 ezer ember lelkes serege előtt alakult meg Budapesten a Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság, melynek országos előkészitő munkáját a részvényjegyzések eddigi ideje alatt mindenütt megismerték. Angyal Pál dr. egyetemi tanár, közgyűlési elnökön kivül Wolf Károly dr. udvarbirósági elnök, Baranyai Lajos igazgató és Bangha Béla dr. beszéltek. A közönség a beszédeket számtalanszor valóságos tapsorkánnal és viharos éljenzéssel szakította meg. A megalakulás kikiáltásán kívül a közgyűlés legfontosabb határozata az alaptőkének 3 millióról 12 millióra való felemelése, az igazgatóság és felügyelőbizottság megválasztása. Elnök lett dr. herceg Batthyány Strattmann László, alelnök dr. Angyal Pál. Az igazgatótestület 27, a felügyelőbizottság 8 tagból áll. Mindkét testületben katholikus és protestáns férfiak egyaránt képviselve vannak. Az igazgatóság ezenkivül 150- tagu országos igazgatótanácsot alakit. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul, hogy a részvényeket a papirkérdés nehézsége miatt és költségmegtakarítás céljából csak jó néhány hónap múlva bocsátják ki; ezzel az igazgatóság sok ezer koronát takaríthat meg a keresztény sajtó céljaira. Az újság megindítására vonatkozólag közölte a vezetőség, hogy a háborús nehézségek legyőzésére minden erejét latba veti. A lapinditással azonban már csak azért sem lehet sietni, mert jelenleg majdnem lehetetlen a szükséges mennyiségű papirt legalább egy évre biztosítani. A közgyűlés a jelentéseket lelkes helyesléssel vette tudomásul és Bangha Béla záróbeszéde után a Hymnusz éneklésével oszlott szét. A hatalmas sajtóvállalat, Magyarország legtöbb részvényessel biró részvénytársasága meleghangú táviratban üdvözölte a királyt. A részvénytársaság néhány hét múlva ünnepi ismertetést fog kiadni, melyben az országos mozgalom eddigi menetéről és sikereiről ad beszámolót és közéleti, politikai, tudományos, irodalmi, művészeti, jogi, ipari, kereskedelmi stb. életünk kiválóságainak nyilatkozatait közölni fogja. Az ünnepi szám félmillió példányban jelenik meg. A csendőrség lakáskérdése. Múltkori számunk Városi közgyűlés c. cikkéhez; Keresztes Gyula v. képviselő egy mind a négy oldalon tele irt iv papiron hozzászól illetve válaszol f. é. junius 16-i számunkban megjelent Városi közgyűlés c. cikkünkre s kéri válaszának a közlését. A válasz közlését az uj sajtótörvénynek (az 1914. évi XIV. t. c.) 20. §-ában biztosított jogunknál fogva ezennel megtagadjuk, miután a válasz igen hosszú és egyebet is tartalmaz, de legfőképp azért, mert mint alább kitűnik, azonnal bebizonyítható, hogy a válasz nem tartalmazza az igazságot. Keresztes szerint u. i. az iskolaszéki tagok közül »egyetlen egy sem tud arról, hogy csak szó is lett volna az iskolának a csendőrség részére való bérbeadására vonatkozólag«. Ezzel szemben álljon itt a határozat,, mely igy hangzik: Pápa róm. kath. iskolaszékének 1918. május 12-én tartott ülésén felvett jegyzőkönyv kivonata. Kriszt Jenő esperesplébános elnök jelenti, hogy a sziniévad elmultával az alsóvárosi iskolát a csendőrség részére a város óhajtja bérbe venni. Határozat. Az iskolaszék egyhangúlag kimondja, hogy az alsóvárosi iskolát — tekintettel arra, hogy nincs elegendő tanerő, mely a tanítást vezetné s nincs módjában elegendő fűtőanyagot szerezni s annak költségeit fedezni, mely az 1918. évi költségvetésből úgyis törölve lett, — egyhangúlag elhatározza, hogy az alsóvárosi iskolát nem nyitja meg, hanem bérbeadja a csendőrségnek, annál is inkább, mert ott tüdőbe'teg katonák voltak s az iskolaszék nyugodtabban engedi oda a kis gyermekeket, ha az épületet a fertőtlenítés után huzamossabb ideig lakták, tisztogatták és szellőztették. Egyébként a feltételek megállapítására felkéri az elnököt és a főgondnokot, Kriszt Jenő s. k. elnök. (P. H.) Kiadta: Bereck s. k. Adományok a béketemplomra. Az irgalmas nővérek hatalmas pápai tanintézete mellé építendő béketemplomra befolyt adományok jegyzékét időközönkint mi is közöljük, s ezzel egyben nyugtázzuk és köszönjük az adományt. K f Eddig befolyt: 10,18792 Ujabb adományok: Dr. Domonkos Géza adománya 400'— Csaplár Antal pléb. „ 100 — Hindler Bözsi gyűjtőivén 34'— Bargár Janka, Marcell Etelka, Lauscheker Leopoldina, Zöld Erzsi és Ruis Anna 10—ÍOJK-S adománya 50 — Stankovics adománya 5'— Összesen 10,77692