Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-06-16 / 24. szám

2. PÁPA ES V1DEKE 1918 junius 16. veszprémi főispán lemondását. Indítványozta, hogy a képviselőtestület a népszerű főispán távozása felett fejezze ki a legmélyebb sajnálatát, ezt, valamint a távozó főispánnak különösen karitatív téren kifejtett lankadatlan tevékenységét és bokros érdemeit foglalja jegyzőkönyvbe, s jegyzőkönyvi kivonatot küldjenek a főispánnak. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Giczi Gábor interpelláció alakjában felvetette a husmizériát és a mészárosok részrehajlóságát panaszolta fel. (Dr. Lőwy László közbeszólt: Mi van a megyében megalakult husértékesitő r.-t.-gal?) A polgármester a husmizéria okait az élő marha árának szédületes emelkedésében látta, a mészárosok pártatlanságát azonban holnap megvizsgáltatja, mert szerinte is a mészárosok tartoznak mindenkinek hust adni, mivelhogy nincs joguk — míg a készlet tart — a hust senkitől sem megtagadni. A választ tudomásál vették. Keresztes Gyula interpellált a Steiner Zsigmond-féle árueldugás s ezzel kapcsolatban a cipőirodában állítólag uralkodó rendszertelenség miatt. A polgármester a cipőiroda személyzete elleni általános panaszokkal való előhozakodást nem tartotta itt szükségesnek s ajánlotta, hogy konkrét eseteket a polgármesteri hivatalban jelentsenek be s akkor nyomban rendet fog teremteni. A Steiner-ügy a rendőrség hatáskörében van, ő csak annyit tud, hogy ugy történt, mint egyes lapok megirták s hogy a legfoglalt árura a pamutközpont tette rá a kezét s ezért nincs módjában, hogy a városi lakosságnak hozzáférhetővé tegye. A választ tudomásul vették. Napirend. Az alsóvárosi óvóda ügye. Elnök bejelenti, bogy az Alsóvárosban levő Kemberg-féle magánóvódát Remberg Mária állami kineveztetése és távozása folytán a város vette át s államosittatni fogja. Addig is azonban Pelek Mária okleveles óvónőt, a város alkalmazásában volt dijnokot rendelte ki az óvóba szolgálattételre. Pelek óvónő hosszabb kezelést és pihenést igénylő időre megbetegedvén, szabadságot kapott. Nehogy éppen most vezető nélkül álljon az óvóda, ő (a polgármester) Keresztes Margit pápai lakost, oklevél nélküli, de megfelelő intelligenciával biró kisasszonyt állította be ideiglenesen az alsóvárosi óvódába. Tudomásul szolgált. A vízvezetéki szabályrendelet módosítása. Csoknyay Károly főjegyző referálta az ügyet. A szabályrendelet 4. és 8. §§-ai oda módosítandók, hogy vizóra melletti használatnál és építkezéseknél köbméterenkint 20 f helyett 40 f fizetendő a vizért. Ezzel kapcsolatban utasitandó a tanács, hogy a Máv. pápai állomásával kötött, de már lejárt szerződést a vizátalány tekintetében ne újítsa meg s illetve azt 1919. január l-re mondja fel. Hosszabb vita után, melyben Hoffner dr, Lővy dr, Hajnóczky, Sarudy, Kende dr, Gyurátz, Keresztes és Puchinger vettek részt s melyben Hoffner a vizvezeték kibővítését, egy második táplalócsö és medence épitétését, Lővy 40 f helyett 50 f megállapítását, Hajnóczky a kibővítés előmunkálatainak azonnali megkezdését, Sarudy a kertészeti öntözés szükségességét, Gyurátz a vizzel való takarékoskodásnak a köztisztaságra és közegészségre való káros hatását, de a malmok teljesítőképességének megőrzését is, Keresztes a vízvezetéki viznek a vasúttól való teljes megtagadását, Puchinger a malmok vízszükségletét, ismét Sarudy pedig a csóti táborból eladásra kerülő csövek megszerzését sürgette és hangoztatta, polgármester feltette a kérdést szavazásra, mire a közgyűlés a tanács indítványát egyhangúlag elfogadta azzal a pótlással, hogy a vizvezeték kibővitésének előmunkálatai azonnal kezdessenek meg. A Győri-uton levő vámház kihelyezése. Révész Arnold főmérnök ismertetvén az ügyet, előadja, hogy a szabályozási vonalba eső Győri uti vámház kihelyezése azért vált szükségessé, mert azon a helyen Esterházy Jenő gróf a saját telkén több házat akar épittetni, s megigérte, hogy a kihelyezés, illetve újjáépítéshez szükséges építőanyagot ingyen adja a városnak, ha a vámházat onnét eltávolítja. A tanács árlejtést hirdetett s kisült, hog? a munka 2,200, az anyag (a gróftól nyerten kivül) 12 ezer koronába kerülne, összesen mintegy 14,186 K-ba, s ezért az állandó választmány a kihelyezésnek jobb időkre való elhalasztását ajánlja a közgyűlést, mely ily értelemben határozott is. A rendőrségnek csendőrséggel való kiegészítése. Kemény Béla v. tanácsos, mint helyettes rendőrkapitány egy formás, részletes referádában (melyért megéljenezték a végén) előadta, hogy az immár tűrhetetlen közbiztonsági állapotok, melyeknek illusztrálására több konkrét esetet sorol fel, az ő előterjesztésére arra késztették a tanácsot, hogy a megcsappant rendőrség pótlására, csendőrség kivezényelésére tegye meg a lépéseket. A főispán közvetítése folytán sikerült a tanácsnak a belügyminisztériumban kijárnia, hogy a város évi 20 ezer korona ellenében 18 csendőrt kap. A győri csendőrszárnyparancsnoksággal már folynak a tárgyalások a csendőrök elhelyezése és élelmezése tekintetében. Keresztes Gyula tiltakozik az ellen, hogy a csendőröket a Zimmermann utcai r. k. elemi iskolába helyezzék el, szerinte a r. k. hitközség gondnokságának illetve elnökségének nem állott jogában azt ily célra átengedni, mert az iskolának épült s mint ilyenre arra szükség is van. (L. a cikk bevezetését. A szerk.) Kemény és elnök felszólalásai után (Hofiner Sándor dr. helyettes-tisztiügyész ama indítványára, hogy a hozandó határozat csak birtokon kivül legyen megfelebbezhető, névszerinti szavazással) 36 szóval 3 ellenében kimondotta a közgyűlés, hogy a csendőrséget kéri, ezért évi 20 ezer koronát fizet, melyet folyószámla kölcsönre vesz fel, a csendőröket a r. k. hitközségtől havi 100 K bérért kivett iskolában, később azonban (esetleg a rendőrséggel együtt) a Korona-vendéglőben helyezi el. Végül Gyurátz Ferenc kérdésére a polgármester kijelentette, hogy a Tüdőbetegek gondozására alakult egyesület szubvenciója ma kiutaltatott, s erre 4 illetőségi ügy után a közgyűlés, mely 2 óra hosszáig tartott, befejeződött. Zongora Bösendorf gyártmány üWT eladd. HM Szent László-u. n. sz. alatt, Weber. Templomi hangverseny. A pápai plébániatemplomban ma este a kőszegi diákkar hangversenyez, s ez alkalommal a pápai jótékony egyesületek mint rendezőbizottság egyéb alkalmas ének és zeneszám beállításáról is gondoskodott. A műsort és a tudnivalót a kibocsátott Meghívó szószerint való leközlésével ismertetjük. Egyet azonban ezen felül külön hangsúlyozunk, s ez az, hogy a templomban feltétlen csendet kell tartani. Ezt nemcsak a zeneszámok érvényesülése érdekében, hanem a szent helyre való tekintetből kéri a rendezőség. Meghívó. A pápai kath. egyesületek közös bizottsága 1918. évi junius hó 16-án este 7 órai kezdettel a plébánia-templomban a helybeli hadiárvák és elhagyott gyermekek javára hangversenyt rendez. Műsor. 1. Adante. Zenekarra irta Gáty Zoltán. Előadják: I. hegedű: Gáty Zoltán, Kemény Béla, Nagy Sándor, Szily László; II. hegedű: Tóth Endre, Kemény Szilárd; viola: Aiexay Barna; celló: Takács Tibor; nagybőgő; Gáty Miklós; fuvola: Pataki Maurus; harmonium: Széptóth Mariska; orgona: Szentgyörgyi Sándor. 2. a) Rossini: Stabat Mater Cavatina; b), L. Saari: O salutaris hostia. Énekli Tóth Anna, orgonán kiséri Szentgyörgyi Sándor. 3. Ima. Irta és hegedűn előadja: Gáty Zoltán, orgonán kiséri Szentgyörgyi Sándor. 4. O Sanctissima. Téma fugával, Schildknechttől. Énekli Kolos Ferenc vezetése alatt a kőszegi diákkar. 5 perc szünet. 5. Csendes éj. Négyszólamú kar-solfeggio. Énekli a diákkar. 6. a) Ave Maria, Schuberttől; b) Andante a C-moll sympboniából; c) Az öreg zarándokok kara Tannhauserból. Fuvolán előadja Pataki Maurus, orgonán kiséri Szentgyörgyi Sándor. 7. Régi Mária-énekek: a) Angyaloknak nagyságos asszonya; b) Oh dicsőült szép kincs; c) Szüzeknek szent szüze. P. Felicián hagyatékából. Énekli a kőszegi diákkar. 8. Gounod: Ave Mária. Zenekar és magánének. Énekli Tóth Anna, a zenei részt előadják az 1. szám alattiak. Helyárak: Számozott szék 5 korona, padsorban 1 —11-ig 4 K, 12—22 ig 2 K,. diákjegy 60 fillér. Jegyek 12-étől Hajnóczky Árpád könyvkereskedésében és este 6 órától a templom főajtóinál válthatók.