Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-03-31 / 13. szám

2. P^PA ÉS VIDÉKE 1918 március 31.A Magyar Gazdaszövetség veszprémi előadása. A Magyar Gazdaszövetség a vármegyei gazdasági egyesület kérelmére előadást tartott Veszprémben. A nagyszámban összejött gazdák érdeklődéssel hallgatták végig dr. Czcttler Jenőnek a Magyar Gazdaszövetség titkárának előadását, ki a gazdák szervezkedéséről és a mezőgazdasági szövetkezetek létesítéséről beszélt. Dr. Czettler előadásában rámutatott arra, miként kell gazdálkodni a magyar gazdának a háború után, hogy azokat a nagy terheket, amelyeket a hadviselés a gazdákra fog róni, némikép el tudják viselni. Utal arra, hogy az országot egyedül a többtermelés mentheti meg, a többtermelést pedig csak úgy érhetik el a magyar gazdák, ha szövetkezve, egyetértve állapítják meg a jövő gazdálkodási programtnot. Előadó ismerteti a külföldi mezőgazdasági szövetkezetek óriási eredményeit, feltárja, hogy szövetkezeti alapon mily sokkal előnyösebb a mezőgazdasági termények értékesítése, a gazdasági szükségleti cikkek beszerzése. Ajánlja az állattenyésztő, tej-szövetkezetek létesítését, rámutat arra a nagy haszonra, amit a szövetkezeti kert gazdálkodással és kerti vetőmagvak termelésével el lehetne érni s ajánlja a vizierőknek villanyosság fejlesztésére való felhasználását és pedig ezt is szö etkezeti uton. A háború után, ha á leszerelés megtörténik, a katonaság igen sok gazdasági gépet és eszközt fog a gazdáknak átadni, ezeknek a kiosztásával valószínű, hogy a vármegyei gazdasági egye sületek is meg lesznek bizva. Igen előnyös volna, ha majd a jövőben, ahol arra szükség van, a felszabadült iparvasúti sínekből és kocsikból, teherautókból iparvasúti szövetkezetet létesítenének az egyesületek. Dr. Czettler Jenő kijelenti, hogy a vármegyei gazdasági egyesületnek szövetkezetek alakítására irányuló mozgalmát és egyéb szervezkedését a Magyar Gazdaszövetség minden erejéből fogja támogatni és sok sikert kiván a veszprémvármegyei gazdák szövetkezéséhez. Dr. Serbán Iván a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója tervezett előadását közbejött akadályok miatt nem tarthatta meg, helyette Holitscher Károly az egyesület buzgó alelnöke beszélt a vármegyei gazdasági egyesületek szövetkezeti árúosztályának létesítéséről. Rámutatott azokra a bajokra, amellyel a magyar gazdának a háború alatt meg kell küzdenie és a nehéz megpróbáltatások között egyedül a gazdatársadalom szervezkedése mentheti meg a földmívelő népet a katasztrófától. A földmívelő gazdák sérelmei csak akkor nyerhetnek orvoslást, ha szervezett lesz a földmívelő gazdaközönség. Búzdítja a gazdákat a tömörülésre, kéri a falú vezetőjét, hogy szervezzék községeikben a gazdákat. Szervezett gazdaközönségnek meglesz ahhoz az ereje, hogy védekezzen, alkosson, ellenségeit legyőzze, a gazdálkodás akadályait elgördítse. Holitscher alelnök javasolja, hogy a gazda terményeinek értékesítése és szükségleti cikkeinek beszerzése céljából alkossák meg a gazdák a Veszprémvármegyei Gazdasági Egyesület Árú és Értékesítő Szövetkezetét és pedig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével mint központi szervvel kapcsolatban. A nagyszámban összejött gazdák lelkesedéssel fogadják el az alelnök propozicióját, s egyhangúan elhatározzák, hogy a legsürgősebben megalakítják a Veszprémvármegyei gazdasági egyesület keblében az Árú és Értékesítő Szövetkezetet. A szövetkezeti részvények árát 50 koronában állapítják meg, hogy azt a legkisebb gazda is megvehesse és részt vehessen a szövetkezésben. Az Árú és Értékesítő Szövetkezet alapításának munkálataival a gazdák értekezlete az egyesület vezetőségét bizza meg. Klein Oszkár földbirtokos azt kéri, hogy a gazdaszövetség, illetve annak veszprémi előadói Pápán is tartsák meg a hasonló szellemű és tárgyú előadást. Úgy dr. Czettler Jenő, valamint Holitscher Károly örömmel vállalkoznak a pápai előadás megtartására és elhatározzák, hogy május hó első hetében fogják az előadást megtartani, melyre a gazdasági egyesület külön meghívókat fog kiküldeni. Jákói Géza orsz. gyül. képviselő, dr. Magyar Károly egyesületi elnöknek a hasznos előadás rendezéséért, dr. Czettler Jenő és Holitscher Károly előadóknak szép és érdekes előadásukért az egybegyűlt gazdák nevében hálás köszönetet mond. Korona. A pápai esperesi kerület papjainak gyűlése Pápán. A nagyhét keddjén Veni Sancte-vel kapcsolatos szentmise után az elemi fiúiskolában teljes számban összegyűltek a pápai alesperesi kerület világi papjai rendes tavaszi gyűlésre, melyet Kriszt Jenő pápai esperes vezetett. A szent lecke felolvasása után az esperes megnyitotta a Koronát és felolvastatta a mult ülés jegyzőkönyvét. Elnöki előterjesztései folyamán bejelentette az esperes, hogy a jegyzőkönyvet boldogult bibornok püspökünk jóváhagyta; Scherman József nagygannai plébános, aki 10 éven át jegyzője volt a kerületnek, a kerületi papság jegyzőkönyvi elismerésére szép köszönő levéllel válaszolt, melyet felolvastatott. Azután megemlékezett a veszprémi püspöki székben történt személyi változásokról, ennek kapcsán a kerületi papság hódolatteljesen üdvözli az uj püspököt. Ismertette az elnök az időközben megjelent püspöki körleveleket, melyeknek egyes rendelkezéseit egyöntetű eljárás céljából megvitatták. Azután Füzy István nyárádi plébános széles tájékozottságra és alapos készültségre valló gyönyörű szabadelőadásban megtartotta szakreferádáját a hadiárvák gondozásáról és általában a háborúból származó ily és hasonló természetű lelkipásztori teendőkről, Kostyelik Kajetán, nagyteveli ciszt. r. lelkész pedig az elemi iskolai népoktatás bajairól, hibáiról és hiányáról, valamint e bajok orvoslásáról értekezett a papok élénk és osztatlan figyelme mellett. A gyűlés egyéb tárgyai Füzy István nyárádi, Varga Sándor marcaltői plébánosok- és Kreutzer Ferenc pápai káplánból álló albizottság vezetése alatt nyertek elintézést. A Korona, melyet délben félbeszakítottak és d. u. fél 2 órakor folytattak, d. u. 4 óra után ért véget, amikor is az egybegyűltek elvégezték húsvéti szent gyónásukat és visszautaztak hiveik közé. A laikus iskolából nem kérünk. Az iskola kérdés újra jelentkezik a sajtóban. Mintha a világháborúnak ezerszeres tanúságai nem is törték volna derékba a szabadkőművesség elméleteit; mintha misem töitént volna, új kísérletek jelentkeznek a nyilvánosság fórumán a vallástalan iskolai tanítás érdekében. Azt mondják : az iskola az államé s csak államnak van joga tanítani, műveltséget terjeszteni, állampolgárokat nevelni. Azt mondják : az iskola nem lehet a hitfelekezeté s ennélfogva nem lehet az iskola a hitvallásos oktatás eszköze sem. Azt mondják : az állam nem felekezeti, tehát az iskola sem lehet az. Mind megannyi üres fecsegés, Akik az egyház szerzett jogait védik azok az állam jogait nem vonják kétségbe, még azt sem vitatja senki, hogy az államvallás megszüntetésének természetes következménye az, hogy az állam se nem kathoiikus, se nem protestáns, se nem zsidó. De kérdezzük: miért hallgatnak a felekezetnélküliség harcosai arról, hogy az iskola első sorban a gyermekek szülőié? Miért hallgatnak arról, hogy nem a hűvös elméletek, hanem csak a szülők akarata döntheti el azt a kérdést, hogy kié legyen és mit tanítson az iskola? Mert legyünk tisztában azzal, hogy itt nem az iskolák jogi helyzete körül folyik a harc. Nem pusztán arról van szó, hogy ki legyen az iskola fenntartó, ki mondhassa az iskolát a maga tulajdonának. A szabadkőművesség, a szabadgondolkodó, a szociáldemokrata tábor pillanatig sem foglalkoznék ezzel a kérdéssel, ha csak arról lenne szó, hogy ki fizeti a tanító és tanár urakat, ki szedi be a tandíjakat. Az iskola körül világnézetek harca folyik. Az iskola az a pont, amelyen a szabadkőművesség ki akarja forgatni a tekintélyeket tisztelő, a nemzeti érzést megbecsülő, a királyhű, a vallásos társadalmat sarkaiból. Akié az iskola, az neveli fel az új Magyarországot, az hinti el a bőséges aratást igérő magokat a lelkekben, annak hozza gyümölcseit a messze jövendő. A szabadkőművességnek Isten-hit nélkül való társadalomra s ennél fogva meghasonlott lelkekre, elégedetlen tömegekre és társadalmi rendet megbontani kész emberekre van szüksége. Ezért nem kell neki a ilitvallásos iskola, mely az isteni és állami törvények tiszteletében növeli fel az ifjúságot. Ezért kell neki a vallástalan iskola, melyben yalami kitalált «laikus morál» degeneráló surrogatuma pótolja azt a keresztény erkölcsi tanítást, amit a se nem magyar, se nem^ keresztény sza badkőmüvesség megérteni képtelen.