Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-11-03 / 44. szám

2. PAPA ES VIDEKE 1918 november 10. eltávozottakat pedig töröltessék, mire áttér tek az indítványokra. Kriszt Jenő tanfelügyelő indítványára a kör meleg részvéttel emlékezik meg Hornig püspökről, viszont örömteljes hódolattal üd­vözli uj főpásztorát, kit táviratilag is értesí­tenek fiúi ragaszkodásukról. Pintér József pápateszéri tanitó indít­ványára jegyzőkönyvileg örökítik meg Gerst­ner Ignác pápateszéri esperes és Harsányi Ferenc bakonysági tanítók érdemeit. Előbbi 25 éves plébánosi, utóbbi 40 éves tanítói jubileumát ünnepelte azalatt, mig a köri élet szünetelt. Herkovics Imre, nagygyimóti tanitó, mint a Gondviselés, egyházmegyei segélyalap köri pénztárosa kéri az alap hátralékos járu­lékait pontosan befizetni. Ez a figyelmezte­tés Kiss Sándor csóti kántortanítót arra in­dította, hogy önálló indítványt terjesszen elő, mely szerint a kör lépjen ki az alap köte­lékéből, mondjon le minden jogáról, de vi­szont tagadjon meg minden járulékot is, mert szerinte a tanitói állásra nézve egyenesen lealázó, hogy évtizedes tanítói működés után az alap a nyugdijasokai 15—20 K-ás évi segélyben részesiti, oly összegben, milyent ma kocsisnak adnak borravalóul. Az indít­ványt elfogadták. (Ehhez nem volt joguk. A szerk.) Egyéb tárgy nem volt, ezért az elnök megköszönte a megjelent vendégek és tagok szíves érdeklődését és a közgyűlést bere­kesztette. Gyűlés után még sokan ott maradtak a kör helyiségében, elfogyasztották a ma­gukkal hozott élelmet és néhány órát szóra­kozással és a kartársakkal való beszélgetéssel töltöttek el. Nem hiábavaló munkát végzünk, ha a feminizmussal gyakran foglalkozunk. E kérdés körül felhalmozódó szavak, még csak előfutárjai annak a nagy átalakulásnak, amelyet a nők mostani hely­zete napról-napra jobban megkiván. Nem kell mikroskopikus szemüveggel bele nézni a társadalom mély sebeibe, ha a nőkérdést felidéző bajokat meg akarjuk látni. Nem feltétlen szükséges egzotikus ész ahhoz sem, hogy ha orvosságot keresünk reájuk, találhassunk is. Figyeljük a jelenségeket. Kézzel fog­hatólag bemutatnak mindent amire kíván­csiak vagyunk. Nézzünk be a gyárakba, irodákba, üz­letekbe, az alsóbb néposztályok életviszo­nyaiba. Azokból meríti életvizét a feminiz­mus, amit ott tapasztalhatunk. Amig ez a kép tárul elénk, a nőkérdés soha sem veszik a mult homályába, csak a jelent uralja. Azok az okok, amik a nő hely­zetét maholnap elviselhetetlenné teszik, a legjobb bizonyságát adják annak, hogy a nő jobb pályafutásának előmozdítására nem célra vezető a politikai pályára való tódulás. A gazdasági nyomor, nem az állítólagos politikai elnyomatás a nők egyik legnagyobb ellensége. Az a baj, hogy a nő a házi teendőkön kivül más egyébb, fizikumát megerőltető munkát kényszerül végezni. Az öli meg szer­vezetét gyenge korában. A következő gene­ráció pedig örökli ezeket a bajokat. Ezért veszedelmes megoldatlanul ez a probléma a társadalomra. A női nem satnya helyzetét, a férfi vi­lág anyagi romlása idézte elő. A kapitális nagytőke versenytárgyává tette a nőt a fér­finak. Az olcsó női erő, amely még ma ís szervezetlen, lenyomta a férfimunkásság bérét a múltban. Azután pedig a fokozatosan sü­lyedö gazdasági élet nyomása alatt, nem birta a családfő eltartani gyermekeit. A fenyegető szükség láttára, dolgozni kellett mennie a feleségnek, az anyának is. Igy is csak a legszükségesebb mindennapi falat kerülhetett a konyhára. A leánygyer­meknek pedig azért kellett a szükséges ne­velés hiányával szakítani otthonával, hogy arra az időre, amikor a férjhez menés korát elérte, együtt legyen a kelengyére való. Az ilyen sorsú nőktől nem kívánhat­juk, hogy képzett háziasszony, nevelni tudó anya legyen, mert szüleitől nem tanulhatta el, az iskolákban pedig nem oktatták rá. Nagyjából körvonalozva, akkor javul­hatnak meg e téren a mai rossz viszonyok, ha a női munka egyenértékűre lesz téve a férfi erővel. Ezzel megszűnik a verseny a két nem között. A férfiak, az apák helyzete, ha anyagiak­ban olyanná javulhat, hogy egyedül meg­szerezhetik családjuk részére az anyagiakat s öregségükre is tudnak félre tenni valamics­két. Ekkor családja körében mardhat az anya. Élhet hivatásának. Egészségesebbek lesznek az uj generációk. A női lélek vissza­kapja azt a fényét, amelyet az anyagias kap­zsiság letörölt róla. Az a helyes cél, amely a nőt eredeti állapotába, a családi tűzhely­hez akarja vissza vezetni. Az az eszme, amelyet ujabban az arany­szájú Putifárnék hirdetnek, erjedő, dekaden­ciás csirákat rejtenek magukban. Azoknak megvalósulása vissza vezetné az emberiséget Darwin által vallott eszmepontig Ez nem le­het az a feminizmus, amit egy istenfélő női lélek magába szívhat. Ma is sok bajoknak okozója, ezeknek a tanításoknak gyakorlati érvényesítése. Gondolkozzunk azon, milyen lenne jö­vőnk akkor, ha az anyák lelkiismeret, erény nélkül nevelnék gyermekeiket. Az antikeresztény feminizmusnak az fáj, hogy az iskolák tananyagában megtalálható a mult. Nem igaz, hogy a magyar történe­lem háborúra izgató tartalommal birna. A magyar ősidőkön át hazája védelmében há­borúskodott. Ha pedig a harcok alakjait tár­juk a gyermekek szeme elé, azoknak élet­leirásából csak önérzetet, jellemet, példát ve­het, amivel tartozik nem csak hazája, de szű­kös családi otthonával szemben is. A játék-fegyverek nem csináltak még háborút, de nagyban hozzájárult a mai álla­potok, szenvedések felidézéséhez az az eszme, amely megtagadja az evangéliumi szózat in­tencióit s amelynek csatlósaik a Schwimmer­féle feministák és a szociáldemokraták. Ép­pen azért ők olyan békeapostolok,' akik mig békét kiáltanak, olajat öntenek a tűzre. Az igazi feminizmusnak a lelkek de­moralizálását kell megakadályozni. A nő gon­dolatát, cselekedetét el kell vinni az útvesz­tők posványos talajáról, a keresztényies gon­dolkodás mezejére. A helyes eszközökkel dolg o zó nőmoz­galomnak, a férfivilág gazdasági mozgalmá­val karöltve kell dolgoznia. Nem szabad ellenségesen szembeállítani e kettőt, mert ha a véresverejtékkel szerzett mindennapi elegendő lesz a családnak, javul a női nem viszonya is. Tehát a nő gazdasági, szellemi érdeke, egyezik a férfiéval. Ennek a megértéséhez azonban szükséges a keresztény világnézet diadala. A nő menjen vissza ideális lelkével a munka porondjáról a családi élet szentélyébe. A nő legyen nő, nem robotos gép, sem po­litikus, csak a legnemesebb értelemben vett nő. Ez egy jobb világ ösvényének kivezető utja, amelyre pedig egyedül a keresztény evangéliumi igazságok vezetnek. Csertői. A felmentésekről. A főispán rendelete. A mező- és erdőgazdasági érdekből f. évi november hó 30 ig engedélyezett katonai felmentéseknek meghosszabbítása iránt elő­terjesztett kérelmek felterjesztését a földmi­velésügyi miniszter ur elrendelte s azok Veszp­rémvármegyében folyamatban is vannak. Ezúton figyelmeztetem Veszprém vár­megye közönségét, hogy a felmentések kiesz­közlése érdekében ugy a főispáni vagy fő­szolgabírói hivatalba, mint Budapesten a mi­nisztériumokba se maguk ne utazzanak, se díjazott vagy díjazás nélküli megbízottjukat el ne küldjék. Mindenki tartsa hazafias kötelességének hogy maradjon otthon polgári munkája mel­lett, mert ezt a kötelességet ebben a pillanat­elsősorban az őszi vetés és az őszi munká­latok követelik parancsolólag, a legmagasabb cél, a hadsereg s a polgári lakosságnak éle­lemmel való elláthatása érdekében. Azok, akik felmentésük meghosszabbí­tása érdekében folytonosan járnak-kelnek: voltaképen nem polgári foglalkozásuk helyén tartózkodnak, hanem ezt, a számukra katonai őrhely gyanánt kijelölt gazdasági fontos őr­állomást, minden kényszerítő ok nélkül el­hagyják és igy magukat a munkától elvonják. Aki felmentése által határozottan kijelölt tartózkodási helyét pedig elhagyja, jóformán maga nyújt alkalmat arra, hogy felmentése érvénytelenittessék. Ezért ki-ki a sajat érde­kében is a legjobban fontolja meg, hogy polgári foglalkozási helyét csak rövid időre is elhagyja-e? Szükségtelen a felmentési ügyeket — főként a díjazott, de akár dijazatlan megbí­zott vagy a családtag által is — sürgetni, mert: 1. aki november 30 ig fel van mentve s meghosszabbítási kérelmét előterjesztette a járási főszolgabíró- vagy a városi polgár­mester uraknál, november hó 30-tól számított 10 (tiz) heti bevárási engedélyt kaphat s igy 1919. évi február hó 7-ig polgári foglalko­zásában háborittatlanul megmaradhat. Addigra pedig felmentési kérelmét minden sürgetés nélkül is elintézik. 2. Ha a felmentett vagy hozzátartozói­nak férfi és női családtagja felesleges okból hazulról eltávoznak, a gazdaságukat és csa­ládjukat elhanyagolásnak tehetik ki. A ha­tóságok által felterjesztett iratokból ugy is

Next

/
Thumbnails
Contents