Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-07-07 / 27. szám

f XIII. évfolyam. Pápa, 1918 julius 7. 27. szám. VIDEKE Szépirodalmi, közofazdasaofi e» tarttadalmi hetilap. A paoai Katholikus Kör es a DaDa-csothi esDeresi Kerület tanítói körenek hivatalos iao|a. Előfizetési ár Egész évre 14, fél évre 7, negyedre 3.50 K. Egyes szám ára 30 fillér. A lap megjelenik minden vasamat, Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör A szerKesztésért felelős Szentgyörgyi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám kiadóhivatal vezetője Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám. anova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő Hangzatos szólamok o ideje, lejárt. Azoknak a szavaknak tökéletes az értéktelensége, amelyek mögött nincs tettrekészség, alkotó erő. Ma, amikor már agyoncsépelt dolog problémákat emlegetni, alig-alig vehetjük észre, hogy a legtöbbet emlegetett kérdések megoldás elé jutottak volna. De nem is fogynak a problémák. Ha egyik-másik az időszerűségből kikopva a lomtárba is kerül, az események ismétlődése elő-előhozza rejtekéből azokat. Ott tartunk, bogy nyakig állunk a megoldatlan kérdések tengerében. Ruhánk, butorunk, gyufánk, dohányunk és élelmicikkeink mind-mind egy-egy problémát alkotnak ma, de ezek mind olyan jelenségek, amelyek a háború befejezése után automatice megoldatnak, megszűnnek, eltűnnek a látóhatárról... Vannak ezek helyett hatalmas, az emberi élet, a társadalom testébe polip körmökkel, fojtogató ujjakkal markoló, jövőnkre kiható problémák. Ezek sürgős megoldásra és alapos előkészítésre várnak. Nemcsak gazdasági létünk, hanem nemzeti tradícióink, amelyeken pedig eddig derekasan megálltuk helyünket, forognak kockán. Ezek körül fojtó még a levegő is, olyan, mint gáztámadás idején a lövészárkok mélye. Ezek olyanná tették a levegőt, hogy abból mindenki tud olvasni, de az a baj, hogy nem jót. Olyan események, bekövetkezését jósolják, amelyeknek elkövetkezése senkire és semmire sem volna kívánatos. E romboló eszmék diadalrajutásának megakadályozására lesz elég jótékonysági akció. Eredménytelenek maradnak a biztató szavak áradatai is. Mindazonáltal fontos hivatás hárul a hadigondozással megbizott egyénekre. Feltétlen nagyobb figyelmet érdemel ez a mozgalom, nem olyant, mint amilyenben az itt-ott felhangzó szatirikus megjegyzések részesítik. A hadigondozóknak mindent kell látniok, hallaniok. Ott kell lenni kezüknek, ahol csak tenni kell valamit, ahol munkájukkal enyhíteni tudnak. De a jelen igényeinek kielégítése után a jövőnek kell dolgozniok ... Nézzünk körül magában városunkban. Hány iparos és kereskedő cimtáblája hiányzik, mekkora azoknak a száma, akiknek munkás szerszámát ma a szú és az idő rozsdás foga marcangolja, emészti ? Nézzük a szekrények belsejét. Ott vannak-e még most is mindenütt azok a ruhadarabok,,, amelyeket a bevonulók itthon hagytak ? Nincsenek. Piacra vitte, elnyelte őket a háborús nyomorúság-' Az apáét legtöbb esetben elviselte, elkopcatta a fiu, a család... Gondoljunk a leszerelés idejére. Lesz-e munkája a hazatérők tömegének ? Lesz-e tisztességes öltözetük azoknak az uj élet elkezdéséhez? Vagyont netp szerezhettek a lövészárkokban, de nagyon sokan örökös nyavalyákat hoznak magukkal, amelyeken bizony nem szerezheti be magának senki sem a jövendő életének* első kívánalmait. Gondolni kell arra, hogy a fegyver helyett nc fegyvert lásson a hazatérő a szerszámában, hanem az építés, az alkotás eszközét, hogy az ügy is használhassa fel. Erre meg kell szerezni néki az alkalmakat. Ki kell venni az erőket a szélsőséges eszmék körletébői. Ennek a gondolatnak kell betölteni a jövő munkásságot minden izében. A felszabaduló energiákat sürgősen ki kell elégíteni és nyomban lekötni őket az alkotó munkához. Hisz' annyi építeni való van ... A hadigondozók hatáskörének ki kell terjednie a városok, a megyék vezetőinek Íróasztaláig sőt a kormányhatalom bársonyszékéig is. Irányítani jó tanácsaikkal az intézkedés tollát... Az átmeneti ruhák, illetve a hazatérők ruhakérdésének megoldásával egyidőben kell történnie a munkaalkalomról való gondoskodásnak is, mert azt jósolják hozzáértő személyek, hogy a leszerelés után nagy munkanélküliség áll be. Ez pedig maga lenne a veszedelem ... Mindenütt vannak munkák, régen tervezett, meg nem valósitott munkák. Pápának is van jónéhány. Nemsokára aszfaltunkat is újra kell az egész városban szurkolni, mert az örökös javítgatás felemészt annyi költséget, amiből majdnem újra lehet csinálni az egészet. Van egy régen vajúdó csatornázás, közkórház és a munkásházak épitése. Kell a hazatérő hősök egészségének visszaállításáról is gondolkodni; üdülő helyeket létesítem, rokkantházakat, illetve kerteket csinálni stb. Sokat lehetne felemlíteni, amiknek megtestesitésével, ha kész tervekkel várnánk az alkalmas idő eljövetelét, meg lehetne óvni városunkat minden rosszhatásu mozgalomtól, de az országot is. Gondolkodjunk felette és működésüknél a hadigondozók, de minden felelős tényező ez irányban fejtse ki tudását és jóindulatát .., Csertői. Közönség köréből. A Pápa és Vidéke lap m. évi augusztus 26-i számában »Örömhír« cimen jelezte Esterházy Jenő gróf úr Őméltóságának azon némeslelkü, s meg nem hálálható jótékonyságát s főúri szociális hajlamainak városunk lakossága iránt megnyilatkozott jóindulatát, hogy a már minden oldalról kiuzsorázott lakosság minél olcsóbban s minél könnyebben juthasson tüzelőfához. A fenkölt nemeslelkü Gróf úr áldozatot nem kiméivé, főúri nemes hivatásának intentióját követve, hogy a város szegényebb lakossága is juthasson méltányos ár mellett tűzifához, az u. n. fáskerti depójában első minőségű aprított tűzifa eladást létesített, ahol szegény és gazdag 50 kilótól fölfelé tűzifa szükI ségletét beszerezheti.