Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-06-30 / 26. szám

2. PAPA ES VIDEKE 1918 junius 30'. A kisgazdák értekezlete. Pápa város és a pápai járás kisgazdái mult pénteken d. e. 10 órakor a pápai szentbenedekrendi r. k. főgimnázium tágas tornatermében népes értekezletet tartottak. Az értekezletet, melyen a rendőrhatóságot Kemény Béla, v. tanácsos, ez időszerint Pápa város helyettes rendőrkapitánya képviselte, dr. Mohácsy Lajos, marczalgergelyi ev. lelkész, mint a vármegyei gazdapárt elnöke vezette. A városból és a járás összes községeiből igen sokan vettek részt az értekezleten kisgazdák, de igen nagy számban voltak jelen lelkészek, tanítók, gazdatisztek és iparosok. Az értekezleten, mely mintegy 1 óra hosszáig tartott, szóvá tették mindama sérelmeket, melyek az eddigi s ezután kilátásba helyezett kormányrendeletek s ezek végrehajtása következtében a kisgazdákat érik. Felpanaszolták mindazt, ami szerintük már elviselhetetlen és arra készteti őket, hogy memorandumban forduljanak a földmivelésügyi miniszterhez orvoslásért. A felszólalók közül Mohácsy elnökön kivül, aki többször is beszélt, különösen Maár János szűcsi plébános és Kis Dénes takácsi gazda értek el nagyobb hatást, de figyelmet tudtak felkelteni Nikodén Mihály, pápateszéri, Limp János takácsi és Böröczky adászteveli gazdák is. Végül egy határozati javaslatot fogadtak el, mely szerint feliratban kérik a földmivelésügyi minisztert, hogy a marharekvirálásokat a lóvásárlás módjára rendelje el s ugy a marhák, mint a termények árát az 1912. évi 68. t.-c. rendelkezései értelmében állapittassa meg. Kimondotta az értekezlet, illetve megbízta az elnököt, hogy mig a felirat elkészül, azonnal távirati uton jelentse be a határozati javaslatot a kormánynak. Egyben pedig táviratilag üdvözölték Ssabó István nagyatádi országgyűlési képviselőt, a kisgazdák országos szövetségének elnökét, akiről az elnök az értekezlet nagy örömére bejelentette, hogy legközelebb Pápára érkezik és megalakítja Pápa város és a pápai járás gazdáiból a kisbirtokosszövetséget, illetve kisgazdapártot. Az értekezlet bezárása után Halász Mihály felhívására az ugodi választókerülethez tartozó községekből egy-egy bizalmi férfiú visszamaradt bizalmas értekezletre. Három kis fiu beszél. I. kis fiu : (maszatos, erős kis munkásgyerek ragyogó szemekkel, foltos ruhában.) Az én apám már reggel elmegy És későn este jön haza; Komor, bús, fáradt, küzdő ember S hozzánk csak ritkán van szava. i A gyárban él nehéz robotban (Verejtékért ez enni ád ...) Csak ünnepnap meséli nékünk, Hogy egyszer más lesz a világ! Hangja ilyenkor mély zenéjfí S a szeme könnyel megtelik. Nagy sztrájkról álmodom ágyamban Sokszor egészen reggelig. II. kis fiu: (szőke, kék szemű, tisztán öltözött uri fiúcska.) Az én apám szép szőke ember És mindig könnyes a szeme. Ha szól, úgy érzem, mintha ódon Hegedű öble zengene. Reggel megy ő is s este jön meg. Ilyenkor csókol és zokog. — Ha nagy leszek, én verset irni Az újságokba nem fogok. Nem értem mért: de anyja mondja S neki igaza van talán, — Azért vagyunk szegények, mivel Költő csupán az én apám. És mégis büszke vagyok rája S ha olvasom a verseit: Kivágom mindig a lapokból És sirok rajtuk reggelig. III. kis fiu: (kínosan tisztán öltözött sápadt, koravén gyerek, talán gróf is!) Az én apám, az gazdag ember. Van nálunk cifra sok cseléd. Hintón járunk... s ő kaszinókban, Vagy klubban tölti éjjelét. Soh'sincs otthon — nagy-ritkán látom — Egész nap a bonne van velem Anyám elment már régen tőlünk ... S igy nincsen senkim sem nekem. Mit bánnám én, ha munkás volna, Vagy lenne költő és szegény, Csak legalább az apám volna S az édesanyám az enyém! H. S. Egyről-másról. Az agglegényi sivár életnek alighanem befellegzett. A kormány, mint értesülünk, törvényjavaslatot dolgozott ki, melynek célja a házasságkötések szaporodásának biztosítása. Az annyira szükséges törvényjavaslat megkönnyíti a családalapítást, intézkedik az anyák védelméről, segélyezi a többgyermekes szülőket, s abban a kormány szembeszáll az egyké-vel s ugy tervezi, hogy az egy-gyermekes szülők felevagyona az államra száll. A törvényjavaslat az agglegényekre is kiterjeszkedik, akikre magas nőtlenségi adót vet s ezzel felölt mindent, ami ebbe a kategóriába tartozik s már igazán csak a kényszerházasság marad még hátra. Pápára 300 osztiák gyermeket hoznak — nyaralni. Szívesen látjuk őket. Amennyire telik tőlünk, el fogjuk őket látni, mert gavalléria dolgában a magyar embernek sem osztrák sogortól, sem senkitől kerek e világon kölcsönt kérni nem kellett soha. De a mi készleteink sem oly elemészthetetlen fölösek, s ha idehozzák az osztrák gyerekeket, tőlünk is ugyanannyi menjen a tengerpartra. Pápán is van elég sápadt, beteg, roszszul táplált gyermek, aki jó levegőre, meg jó kosztra vágyik. Városaink és ipartelepeink, valamint a hadsereg élelmezése érdekében eddigi káros tapasztalatokon okulva, a magyar közélelmezési miniszter ugy intézkedett, hogy az egész uj termést már a cséplőgépnél állami kezelésbe veszi, természetesen a gazdák jogos érdekeinek minden sérelme nélkül. A ránk következő 2—3 héten még bajokkal, nélkülözésekkel kell megküzdenünk, de e bajok leküzdésére tartsunk össze. Nagy feladatok teljesítésére össze kell fognunk. Ne az uj polgármestert szidjuk máris, mert hogy leszállítja az élelmiszer adagokat. Először is még nem ő intézkedett, másodszor a ki intézkedett, az is felsőbb parancsra tette. Ha a társadalom minden rétege egyforma önzetlen megértéssel fogadja felsőbbhatóságok intézkedéseit s teljesíti az abban foglalt követeléseket, akkor, s csakis akkor bizvást számithatunk élelmezési bajaink csökkenésére. IRODALOM. — Rajzok. Irta Heyermans Hermann (junior). Forditotta Csitáry Béláné. A SzentIstván-Társulat kiadása. Ára K 240. — A hirneves holland irónak tizenöt novelláját tartalmazza ez a könyv és pedig az iró műveinek legszebb gyöngyszemeit. A napsugaras, mosolygó, boldog élet derűs alakjainak és jeleneteinek vidám zenéje csendül fel e könyv lapjairól s ha ez a zene egyszer-másszor meghatóan és szomorúan komolyodik is, az összhang mindig zavartalan, a harmónia mindig teljes és tiszta marad. Csitáry Béláné mesteri fordításában az eredeti szépségek csak még szembetűnőbbé, még gyönyörködtetőbbé váltak. — A kisgazda többtermelése. Irta rudinai Molnár István. Hamarosan egész irodalma keletkezett a többtermelés égetően sürgető, fontos kérdésének, ám a legcélravezetőbb és legpraktikusabb vezérfonalat e téren Molnár István fenti könyve adja a kezünkbe. Az országos hirü szakember művének három főrészében a mezőgazdasági többtermelésről és annak tényezőiről, a növénytermesztés terén való többtermelésről, valamint az állattenyésztés terén való többtermelésről szól. ekképen mindent felölelve, ami a többtermelés nagy ügyével kapcsolatban van. A jeles könyvet a Szent-István-Társulat adta ki. Ára 3 korona. — Mária Kongregácio. Hitbuzgalmi képes havi folyóirat. Szerkeszti Bangha Béla S. J. — Egész évre 4 kor. Egyes szám ára 40 fill. (Budapest, VIII., Horánszky-u. 20.) — Legújabb száma most jelent meg gazdag és változatos tartalommal.