Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)
1918-01-06 / 1. szám
XIII. évfolyam. 1-43" síZeÚW Pápa, 1918 január 6. 1 1. Szépirodalmi, közgfazdasági én társadalmi hetilap. A papai Katholikus Kör es a páDa-csothi esoeresi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész é- re 14, fél évre 7, negyedre 3.50 K. Egyes szám ára 30 fillér. A ip megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős: Szentgyörgyi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. Új év. A távozó év vérrel, nyomorúsággal, halállal, tengernyi könnyel irta fel nevét a háború mélyen szántó lövegeigei, hogy el ne feledje az utókor. Az emberiség egyik legnyomasztóbb esztendeje volt. Hatalmas temetőket teremtett s mindig több s több áldozatot juttatott a vérrel áztatott földbe. Síroknak is alig jut már hely s segít magán a háború furiája, felszántja robbantó gránátjaival a hetekkel ezelőtt felhantolt tömegsírokat s a friss barázdákba sok-sok nép halálrasebbzett katonája hull s a háború tovább sivítja gúnyos kacagás*-"' ; a gyűlölség fülsike... , i4vt tito dalat. Az utolsó napokban mintha kiesr nék kezéből a csatabárd. Felveszi-e majd az új év, hogy gyermek módjára játszék vele, s később megrészegítve a vértől, nem tartja-e meg, hogy folytassa az emberi élet és boldogság pusztítását. S mégis, mikor borzalommal veszünk búcsút az ó évtől, szívesen fordulunk az új felé: Üdvözlégy! mert reménységünk hordozója vagy! S van e nagy nyomorúságnak jó oldala is. Baj nemesíti az embert s mintegy önkénytelenül Istenhez vezeti; sok embert összeroppant a hétköznapiság, sokat összegyötör az élét számtalan tűszurása, kelletlenül huzza-vonja örömtelen életét. Pedig de sok drágagyöngy hever az emberek útjában, s felszedésre vár. S ehhez fáradság sem kell, csak egy kis jóakarat. S ez a felszedegetés megkezdődött. Más szemüvegen tanultuk nézni az áldozatot, küzdelmet, megkettőzött munkát, gyarapodó terhet, mindmegannyi következményét a háborúnak. A vagyon és véráldozat, ha sok embert kishitüvé tett, de számtalanok viszont a szó legnemesebb értelmében kereszthordozókká lettek. Szivigényükké lett vigasztalást keresni a valláshoz való legszorosabb kapcsolatban, s nem hiába keresik azt. A munka sikerének öröme sokakkal megértette a hűen teljesített kötelesség áldásának fogalmát. A nélkülözések megtanították az embereket a lemondásra. Mindez belső haladást jelent, s megérteti, hogyan vezeti a Szeretet az emberiséget a tövises utakon fel a magasba, a végzet felé. Hogy e mellett embertársaink széles úton rohannak a romlásba, leszállítja a megnyugvás érzését, de egészen el nem hallgattathatja azt. A béke gondolatja foglalkoztat mindenkit. S mégis olyan idegenül hangzott a karácsonyi angyali szózat: békesség a földön az embereknek. Lesz-e valamikor béke a földön ? Még nem láthatjuk a véres küzdelem végét, s ha bekövetkezik egyszer, akkorra a gyűlölség és félreértés a különböző népek szivében oly mély gyökeret vertek, hogy bár fegyverszünetről igen, de békéről talán szó sem lehet. S mégis: békesség az embereknek! A mindentudó Isten nevében hirdette ezt az angyali sereg, kell hogy érvénye fennmaradjon minden időben, minden nép számára. Ezen békéhez Isten szava szerint joga van minden embernek, tomboljon bár az egész pokol körülötte; a hogyant is megmondja az angyali sereg tisztán és világosan: »Békesség a földön a jóakaratú embereknek«. Gondok súlya nehezedik' 'reánk. Sorsunkat tegyük bizalommal a menynyei Atya kezébe. Az elmúlt év utolsó óráiban megköszöntük Neki mindazt, a mi úgy az egyeseknek, mind a köznek üdvére vált s most egybekötjük azt azon kérésünkkel: áldja meg a küzdőket a fronton és itthon; a sebesültek és haldoklók keserű óráit segítségével könnyítse; s mindazoknak, kik kegyelmében hunytak el, adja meg mielőbb örök békéjét. Könyörüljön a vigasztalás híjával a szűkölködőkön, a sok elhagyatott feleségen, elárvult gyermeken. A régi esztendőt keserűség nélkül látjuk elmúlni, az újnak igazi keresztény bizalommal, s jó reménységgel nézünk elébe. Bármint lesz, kell, hogy az új év is áldásos legyen azoknak, kikre ráillik az angyali sereg éneke: »Békesség a földön a jóakaratú embereknek«. Maár János. Felhívás előfizetésre. A »Pápa és Vidéke« a XIII. évfolyam megindításakor újra a katholikus olvasóközönséghez fordul jóakaratú támogatásért, pártolásért. A lefolyt tizenkét esztendő alatt becsülettel szolgálta a katholikus érdekek védelmét és előmozdítását, s bár sok nehézséggel, főképen anvagi gonddal kellett neki megküzdenie, elveibői, szilárd meggyőződéséből sohasem engedett. Minden törekvése odairányult, hogy olvasóközönségét különösen a katholikus ügyekben kellőképen tájékoztassa s önzetlen munkásai segítségével — ha terjedelemben megfogyatkozva is — leküzdötte a háborús éveknek, a megpróbáltatás súlyos esztendeinek nehézségeit. Hogy tovább is megmaradhasson kiszabott utján, hogy ezentúl is érdekeink bátor, szókimondó harcosa lehessen, a katholikus olvasóközönség fokozottabb támogatására van szüksége. Saját érdekét védi, támogatja, aki az előfizetők sorába lép s filléreivel a katholikus sajtó fölvirágoztatásán munkálkodik. Hisszük, reméljük, hogy kiáltó szavunk visszhangra talál s az új, talán több nehézséget, küzdelmet rejtegető es^.endőben még többen elősegítik szellemileg és anyagilag fáradságos munkánkat. Előfizetési díj: egy évre 14 K, félévre 7 K, negyedévre 3*5 1 K