Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-04-22 / 17. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1917 április 8'. hogy Pápán ne a Haditermény, hanem a nemrég alakult Tisztviselők Szövetkezete köz­vetítse a természetbeni ellátást. A járásban elhelyezett erdélyi mene­kültek részére nyert ruházati cikkekből fen­maradt férfibakancsokat, gyermek- és női cipőket, női ruhát, pakrócokat stb. a főbíró még arányosan felosztotta az egyes jegyző­ségekben felmerült szükséglet szerint, azután tudatta, hogy az erdélyiek (Háromszék és Csikmegye néhány megnevezett községeinek kivételével) ismét visszatérhetnek hazájukba. Miután még felhívta a főbíró a jegy­zők figyelmét a lisztfőkönyv rovatainak pon­tos kitöltésére és arra, hogy felmentések meghosszabbítása iránti kérvényeknél az előző elintézés főispáni számára hivatkozza­nak, áttért a legközelebbi népfelkelői szemle előkészítő munkálatainak a megbeszélésére. Összeirandók az összes népfelkelők, akik 1865 és 1899 között születtek, s bármi címen nem voltak eddig szemlén, azonkivül az 1867—1871 között született alkalmatlan, vagy törölt népfelkelők, valamint felmentett, elbocsátott egyének, mint papok, elmebajo­sok stb., végül 1872—1893 között született rokkantak. Az összeirás határideje április 20, mely napig az összeirás végeredménye, a szám, feltétlenül bejelentendő a főbírónak. Közölte a főbiró azt is, hogy a legközelebbi szemlén nem tartoznak megjelenni a nyo­morékok, vakok, siketnémák, hülyék, elme­betegek, felmentettek, (papok, tisztek), végül az 1867—1869 közt születettek közül azok, akik 19 éves koruk előtt önként szolgáltak a katonaságnál. Ugyancsak fel vannak mentve a szemlén való megjelenés kötelezettsége alól azok, akiket 1916. nov. 30 a után elbo­csátottak (kiszuperáltak) a katonaságtól, a katona kórházak orvosai és a rokkantak. Végül a felmentések revíziójára került a sor. A főbiró előre figyelmeztette a jegy­zőket ama nagy felelősségre, melyet a ren­delet rájuk ró s óva intette őket részrehaj­lástól, pártoskodástól, elnézéstől, bosszúállás­tól, mert a munkálatok befejezése után ve­gyesbizottság fog a helyszínre kiszállni s a munkálatok adatainak valódiságáról meg­győződést szerezn i, visszaélések esetén pedig kíméletlen megtorló intézkedéseket folya­matba tenni. A felmentettek jelentkezése ápr. 20 és 25-e közti időben történik, mely­nek eredményét május 8-ig fel kell dolgozni. Április 26 án a nem jelentkezők bevonulta­tandók. A revizió körüli másolási munka elvégzésére a jegyzők igénybe vehetik a ta­nítókat. (A többi részletekről annak bizalmas jellegénél fogva nem referálhatunk.) Értekezlet után a jegyzők a főbiróval együtt a Hindler-féle vendéglőben közös ebédet ettek. — A Kath. Munkásnők Egyesülete, mely Esterházy Mária Anna grófnő Őméltó­sága díszelnöksége alatt áll, folyó hó 15 én sikerült előadást tartott. Először dr. Teli Anasztáz elnök mondott keresetlen szavakba foglalt megkapó beszédet, melyet nagy figye­lemmel halgattak mindvégig, azután Kolos Ferenc bencés tanár mutatott be nagyon szép vetített képeket, mire Czepek Mariska és Annus sikerült szavalatai, Frisch Juliska és Árki Bözsi kedvesen előadott dialógja kö­vetkeztek. Püspöki körlevél. Dr. Rédey Gyula, veszprémi káptalani helynök ápr. 10-i .kelettel kiadott körleve­lének tartalma; f 1. Elvi jelentőségű kúriai ítélet közlése, mely szerint az egyházlátogatási (canonica visitatio) jegyzőkönyvben felsorolt építési kötelezettségekre vonatkozó vitás kérdések­ben a közigazgatási hatóság illetékes. (Az ítélet véletlenül éppen a külsővati plébánia­lak építése körül megindult perben hozatott. A szerk.) 2. Kimutatás az 1916. évi egyházme­gyei gyűjtésekről. (Pápa gyűjtése: Szent­sirra 40 K, Péter-fillérre 22 K, Kath. Saj­tóra 4 K (?) Missiora 30 K, Hadiárvákra 40 K és Pro Transsylvania 25 K.) A egyh.­megyében összesen 18 ezer K-nál több folyt be eme» 6 tétel alatt, melyből a Kath. Sajtó­egyesületnek 3472 K 24 f lett szánva. 3. A távirati viszonválasz díjáról in­tézkedés. 4. A törölt ünnepekre is kiterjed a kétszeri misézés joga, t. i. ama áldozároknál, akiknek vasár- és ünnepnapokra már van binálási engedélyük. 5. Az 1917. 1. félévi kongruailletmé­nyek folyósítása. 6. A katonai felmentések reviziója te­kintetében az egyházi hatóságok részéről követendő eljárás "elrendelése. Gyászrovat. Bauer Káróly. Hosszú, kinos szenvedés után végre befejezte földi zarándoklását Bauer Károly pápai kávés is. Nem Pápán született, hanem íSopronmegyének Kőszeg szomszédságába eső- egyik német falujában, mégis csaknem 4 évtizedes pápai polgár­ként halt meg kö?tünk. Mint a kőszegi Strucc­szálló főpincére kjsrült Pápára, hol hasonló minőségben az Otthonban nyert alkalmazást. Itt megnősült, elyevén néhai Osztermann Nándor, tekintélyes kalapos-iparos leányát, azután átvette a Főtér 14. sz. Stankovanszky­féle házat s az abban levő kávéházat és sö­rödét. A sörödét éveken át albérletbe adta, K legutóbb azonban ismét saját kezelésébe vonta vissza. Mindkét üzletet sikerült neki keresetté és népszerűvé tenni s különösen a keresztény polgárság s az iparosvilág szive­sen kereste fel Bauerékat, hol olcsó árak és figyelmes kiszolgálás mellett mindig és min­denből a legjobbat kaphatta a vendég. Maga Bauer Károly, különösen mig fiatalabb és egészséges volt, vendégeivel órahosszat el­beszélgetett és elszórakozott, mi mellett sok fényes tanújelét adta nagy olvasottságának és műveltségének. Udvarias, gavallér-termé­szetű és mindenek felett becsületes ember volt, akiben sohase volt meg a meggazda­godás vágya, de annál nagyobb mértékben a jószivüség, különösen a szenvedők és sze­gények irányában. Boldog házaséletéből egy fia van, Gyula, a|<i most átvenné az üzlete­ket, de katona. A temetés mult kedden dél­után ment végbe. Ott láttuk a Kath. Kör, Polgári Kör, Felsővárosi Kath. Kör, továbbá a Pápai Vendéglősök, Kávésok és Mészáro­sok Egyletének küldöttségeit az egyesületi gyászlobogókkal s rengeteg sok ismerőst, jóbarátot, akik mind néma fájdalommal ki­sérték ki utolsó útjára a jó öreg Bauer­bácsit. A Fóris temetk. váll. rendezte teme­tés szertartását Németh Imre káplán végezte a dalárda közreműködésével s szerdán reg­gel 9 órakor ünnepélyes gyászmise volt a megholtnak lelkiüdvéért. A városszerte és az egész vidéken megnyilvánult nagy részvét vigasztalja a hátramaradottakat, az özvegyet, a fiút s a kiterjedt rokonságot. Emléke so­káig fog élni közöttünk. Ny. b! Köszönetnyilvánítás. Mindazon kedves egyének, kik részvétnyilatkozataikkal, a gyászszertar­táson való megjelenésükkel és virág vagy koszorú küldéssel családfőnk el­hunyta feletti nagy fájdalmunkat eny­híteni szívesek voltak, fogadják ezúton hálás köszönetünket. Özv, Bauer Károlyné és fia Bauer Gyula. D P . Thury Etele. Mult csütörtökön dél­tájt szinte váratlanul meghalt Pápán az it­teni ref. teologiai akadémia egyik tudós tanára, dr. Thury Etele. A napokban Vesz­prémben járt s visszajövet már panaszkodott környezetének, akkor azonban még nem is sejtette senki, hogy a katasztrófa oly közel legyen. A zalamegyei Zánkán született, és Pápán végezte iskoláit, hová vámosi lelkészi állásából hívták meg teologiai tanárnak. A legutóbbi népfelkelői szemlén mint megye­bizottsági tag ő képviselte a törvényhatóságot. Halála bizonyára az egész egyházkerület te­rületén keltett .őszinte részvétet. Baranyay Zsigmond. Ugyancsak mult csütörtökön délután halt meg hirtelenül Baranyay Zsigmond, volt pápai ügyvéd, a Pápa Városi és Vidéki Takarékpénztár nép­szerű vezérigazgatója. Délután 3 órakor még a Kaszinóban volt, honnét hazament és nem­sokára rá szivszélhüdésben meghalt. A öreg úr utóbbi időben megrokkant. A valamikor katonástartású, délceg Zsigabácsi nemrég a fürdőben elcsúszott és igen megütöttv a de­rekát, úgy hogy 3 hónapig nyomta az ágyat. Lehet, hogy most egy éve elhunyt menyecske­leánya utáni bánkódás is sorvasztotta. Tény, hogy igen összeesett. Mégis váratlanul érte Pápa és vidékének lakosságát a haláláról elterjedt hir, mely mindenfelé igaz részvét­tel találkozott. A fennemlített takarékpénztár igen sokat köszönhet Baranyaynak, aki fiata­labb éveiben sok éven át mint v. t. ügyész a városnak, valamint pénztárosi minőségében a ref. hitközségnek is kitűnő szolgálatokat tett. Temetése má délután 4 órakor lesz. — Hadifoglyokkal való levelezés. A közönség az Oroszországban levő hadifog­lyokkal túlságosan sokszor levelez. A leve­lezéseknek a címzetthez való eljutásának biztosítása érdekében azonban tanácsos, hogy a felek az Oroszországban hadifogságban levő hozzátartozóiknak legfelebb csak két heten­kint és akkor is csak a legszükségesebb dolgokról levelező-lapon röviden írjanak, mert a sűrűn irt levelezéseket egyáltalán nem kapják meg a foglyok; végül, a levelezéshez főleg a német, francia vagy angol nyelvet használja a közönség.

Next

/
Thumbnails
Contents