Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)
1917-04-22 / 17. szám
2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1917 április 8'. hogy Pápán ne a Haditermény, hanem a nemrég alakult Tisztviselők Szövetkezete közvetítse a természetbeni ellátást. A járásban elhelyezett erdélyi menekültek részére nyert ruházati cikkekből fenmaradt férfibakancsokat, gyermek- és női cipőket, női ruhát, pakrócokat stb. a főbíró még arányosan felosztotta az egyes jegyzőségekben felmerült szükséglet szerint, azután tudatta, hogy az erdélyiek (Háromszék és Csikmegye néhány megnevezett községeinek kivételével) ismét visszatérhetnek hazájukba. Miután még felhívta a főbíró a jegyzők figyelmét a lisztfőkönyv rovatainak pontos kitöltésére és arra, hogy felmentések meghosszabbítása iránti kérvényeknél az előző elintézés főispáni számára hivatkozzanak, áttért a legközelebbi népfelkelői szemle előkészítő munkálatainak a megbeszélésére. Összeirandók az összes népfelkelők, akik 1865 és 1899 között születtek, s bármi címen nem voltak eddig szemlén, azonkivül az 1867—1871 között született alkalmatlan, vagy törölt népfelkelők, valamint felmentett, elbocsátott egyének, mint papok, elmebajosok stb., végül 1872—1893 között született rokkantak. Az összeirás határideje április 20, mely napig az összeirás végeredménye, a szám, feltétlenül bejelentendő a főbírónak. Közölte a főbiró azt is, hogy a legközelebbi szemlén nem tartoznak megjelenni a nyomorékok, vakok, siketnémák, hülyék, elmebetegek, felmentettek, (papok, tisztek), végül az 1867—1869 közt születettek közül azok, akik 19 éves koruk előtt önként szolgáltak a katonaságnál. Ugyancsak fel vannak mentve a szemlén való megjelenés kötelezettsége alól azok, akiket 1916. nov. 30 a után elbocsátottak (kiszuperáltak) a katonaságtól, a katona kórházak orvosai és a rokkantak. Végül a felmentések revíziójára került a sor. A főbiró előre figyelmeztette a jegyzőket ama nagy felelősségre, melyet a rendelet rájuk ró s óva intette őket részrehajlástól, pártoskodástól, elnézéstől, bosszúállástól, mert a munkálatok befejezése után vegyesbizottság fog a helyszínre kiszállni s a munkálatok adatainak valódiságáról meggyőződést szerezn i, visszaélések esetén pedig kíméletlen megtorló intézkedéseket folyamatba tenni. A felmentettek jelentkezése ápr. 20 és 25-e közti időben történik, melynek eredményét május 8-ig fel kell dolgozni. Április 26 án a nem jelentkezők bevonultatandók. A revizió körüli másolási munka elvégzésére a jegyzők igénybe vehetik a tanítókat. (A többi részletekről annak bizalmas jellegénél fogva nem referálhatunk.) Értekezlet után a jegyzők a főbiróval együtt a Hindler-féle vendéglőben közös ebédet ettek. — A Kath. Munkásnők Egyesülete, mely Esterházy Mária Anna grófnő Őméltósága díszelnöksége alatt áll, folyó hó 15 én sikerült előadást tartott. Először dr. Teli Anasztáz elnök mondott keresetlen szavakba foglalt megkapó beszédet, melyet nagy figyelemmel halgattak mindvégig, azután Kolos Ferenc bencés tanár mutatott be nagyon szép vetített képeket, mire Czepek Mariska és Annus sikerült szavalatai, Frisch Juliska és Árki Bözsi kedvesen előadott dialógja következtek. Püspöki körlevél. Dr. Rédey Gyula, veszprémi káptalani helynök ápr. 10-i .kelettel kiadott körlevelének tartalma; f 1. Elvi jelentőségű kúriai ítélet közlése, mely szerint az egyházlátogatási (canonica visitatio) jegyzőkönyvben felsorolt építési kötelezettségekre vonatkozó vitás kérdésekben a közigazgatási hatóság illetékes. (Az ítélet véletlenül éppen a külsővati plébánialak építése körül megindult perben hozatott. A szerk.) 2. Kimutatás az 1916. évi egyházmegyei gyűjtésekről. (Pápa gyűjtése: Szentsirra 40 K, Péter-fillérre 22 K, Kath. Sajtóra 4 K (?) Missiora 30 K, Hadiárvákra 40 K és Pro Transsylvania 25 K.) A egyh.megyében összesen 18 ezer K-nál több folyt be eme» 6 tétel alatt, melyből a Kath. Sajtóegyesületnek 3472 K 24 f lett szánva. 3. A távirati viszonválasz díjáról intézkedés. 4. A törölt ünnepekre is kiterjed a kétszeri misézés joga, t. i. ama áldozároknál, akiknek vasár- és ünnepnapokra már van binálási engedélyük. 5. Az 1917. 1. félévi kongruailletmények folyósítása. 6. A katonai felmentések reviziója tekintetében az egyházi hatóságok részéről követendő eljárás "elrendelése. Gyászrovat. Bauer Káróly. Hosszú, kinos szenvedés után végre befejezte földi zarándoklását Bauer Károly pápai kávés is. Nem Pápán született, hanem íSopronmegyének Kőszeg szomszédságába eső- egyik német falujában, mégis csaknem 4 évtizedes pápai polgárként halt meg kö?tünk. Mint a kőszegi Struccszálló főpincére kjsrült Pápára, hol hasonló minőségben az Otthonban nyert alkalmazást. Itt megnősült, elyevén néhai Osztermann Nándor, tekintélyes kalapos-iparos leányát, azután átvette a Főtér 14. sz. Stankovanszkyféle házat s az abban levő kávéházat és sörödét. A sörödét éveken át albérletbe adta, K legutóbb azonban ismét saját kezelésébe vonta vissza. Mindkét üzletet sikerült neki keresetté és népszerűvé tenni s különösen a keresztény polgárság s az iparosvilág szivesen kereste fel Bauerékat, hol olcsó árak és figyelmes kiszolgálás mellett mindig és mindenből a legjobbat kaphatta a vendég. Maga Bauer Károly, különösen mig fiatalabb és egészséges volt, vendégeivel órahosszat elbeszélgetett és elszórakozott, mi mellett sok fényes tanújelét adta nagy olvasottságának és műveltségének. Udvarias, gavallér-természetű és mindenek felett becsületes ember volt, akiben sohase volt meg a meggazdagodás vágya, de annál nagyobb mértékben a jószivüség, különösen a szenvedők és szegények irányában. Boldog házaséletéből egy fia van, Gyula, a|<i most átvenné az üzleteket, de katona. A temetés mult kedden délután ment végbe. Ott láttuk a Kath. Kör, Polgári Kör, Felsővárosi Kath. Kör, továbbá a Pápai Vendéglősök, Kávésok és Mészárosok Egyletének küldöttségeit az egyesületi gyászlobogókkal s rengeteg sok ismerőst, jóbarátot, akik mind néma fájdalommal kisérték ki utolsó útjára a jó öreg Bauerbácsit. A Fóris temetk. váll. rendezte temetés szertartását Németh Imre káplán végezte a dalárda közreműködésével s szerdán reggel 9 órakor ünnepélyes gyászmise volt a megholtnak lelkiüdvéért. A városszerte és az egész vidéken megnyilvánult nagy részvét vigasztalja a hátramaradottakat, az özvegyet, a fiút s a kiterjedt rokonságot. Emléke sokáig fog élni közöttünk. Ny. b! Köszönetnyilvánítás. Mindazon kedves egyének, kik részvétnyilatkozataikkal, a gyászszertartáson való megjelenésükkel és virág vagy koszorú küldéssel családfőnk elhunyta feletti nagy fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják ezúton hálás köszönetünket. Özv, Bauer Károlyné és fia Bauer Gyula. D P . Thury Etele. Mult csütörtökön déltájt szinte váratlanul meghalt Pápán az itteni ref. teologiai akadémia egyik tudós tanára, dr. Thury Etele. A napokban Veszprémben járt s visszajövet már panaszkodott környezetének, akkor azonban még nem is sejtette senki, hogy a katasztrófa oly közel legyen. A zalamegyei Zánkán született, és Pápán végezte iskoláit, hová vámosi lelkészi állásából hívták meg teologiai tanárnak. A legutóbbi népfelkelői szemlén mint megyebizottsági tag ő képviselte a törvényhatóságot. Halála bizonyára az egész egyházkerület területén keltett .őszinte részvétet. Baranyay Zsigmond. Ugyancsak mult csütörtökön délután halt meg hirtelenül Baranyay Zsigmond, volt pápai ügyvéd, a Pápa Városi és Vidéki Takarékpénztár népszerű vezérigazgatója. Délután 3 órakor még a Kaszinóban volt, honnét hazament és nemsokára rá szivszélhüdésben meghalt. A öreg úr utóbbi időben megrokkant. A valamikor katonástartású, délceg Zsigabácsi nemrég a fürdőben elcsúszott és igen megütöttv a derekát, úgy hogy 3 hónapig nyomta az ágyat. Lehet, hogy most egy éve elhunyt menyecskeleánya utáni bánkódás is sorvasztotta. Tény, hogy igen összeesett. Mégis váratlanul érte Pápa és vidékének lakosságát a haláláról elterjedt hir, mely mindenfelé igaz részvéttel találkozott. A fennemlített takarékpénztár igen sokat köszönhet Baranyaynak, aki fiatalabb éveiben sok éven át mint v. t. ügyész a városnak, valamint pénztárosi minőségében a ref. hitközségnek is kitűnő szolgálatokat tett. Temetése má délután 4 órakor lesz. — Hadifoglyokkal való levelezés. A közönség az Oroszországban levő hadifoglyokkal túlságosan sokszor levelez. A levelezéseknek a címzetthez való eljutásának biztosítása érdekében azonban tanácsos, hogy a felek az Oroszországban hadifogságban levő hozzátartozóiknak legfelebb csak két hetenkint és akkor is csak a legszükségesebb dolgokról levelező-lapon röviden írjanak, mert a sűrűn irt levelezéseket egyáltalán nem kapják meg a foglyok; végül, a levelezéshez főleg a német, francia vagy angol nyelvet használja a közönség.
