Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-03-04 / 10. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE 1917 március 11. Köri élet. Laptulajdonosunknak, a Pápai Kath. Körnek életében ezidőtájt vannak minden évben a legszorgalmasabb nap­jai, illő tehát, hogy néhány héten át külön rovatot tartsunk íenn a köri élet számára. A febr. 26-i választmányi ülés. Mult hétfőn este dr. Teli Anasztáz elnök­lete alatt választmányi ülést tartott a Kath. Kör. Az előző ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása és hitelesítése után a választmány a rendes évi közgyűlés idejéül márc. 11-ének d. u. 4 óráját tűzte ki és megállapította a tárgysorozatot (melyet alább közlünk). A bejelentések során elnök előadta, hogy özv. Esterházy Ferencné temetésén a kört képviselte s a gyászoló családhoz részvét­iratot intézett a kör nevében; ugyancsak részvétirattal fordult az elnök a veszprémi káptalanhoz, kifejezésre juttatva abban a me­gyéspüspök, báró Hornig Károly biboros halála felett a kör részvétét. Arányi József pénztáros bejelentette, hogy a kör részére szerzendő trafikengedély ügyében a választ­mány megbízásából tett lépései eredménytele­nek voltak, mert a háború alatt újabb trafik­jogot nem adnak. Kalmár Károly társelnök bejelenti, hogy a köi'helyiségben alkalmazott szellőztetőkészülék 298 K 25 f.-be került melyből 200 K-t a háziúr megtérít a körnek. A bejelentéseket a választmány tudomásul vette. Miután még kimondatott, hogy a köz­gyűlést megelőzőleg, márc. 9-én még egy választmányi ülés tartatik, melyen a közgyűlés, elé terjesztendő jelentések és esetleges indít­ványok tárgyaltatnak le, a tagfelvételre és tagtörlésekre került a sor. Uj tagoknak fel­vétettek: Wellner József, Koncz Lajos, Nepper Rezső, Barca Ignác, Tomor Antal, Biró Jenő, Puck József, Mihácsy Sándor, Széptóth János, Briglevics Lajos, Kun József, Bornemissza József, Mayer Gyula, Maradics Antal és ifj. Kunszt Henrik. Töröltettek: kilépés foly­tán Sirchich László, Csillag Dezső, Lipka Pál, Strommer Mátyás, Keszey Ferenc és Domon­kos István, távozás folytán Vizy Félix, el­halálozás miatt Almersdorfer Lajos, Csoknyay Eliz, Hanauer Béláné, Kalmár István, Kókay Mátyás, Wohlmuth Ferencné és Mészáros Alajos. Végül egy választm. tag indítványára a választmány elhatározta, hogy a Budapesti Hirlap helyett a Magyarországot járatja a kör részére. (Erről lapunk első cikkében bőveb­ben.) Egyéb adminisztrácionális ügyek vég­leges elintézése a költségvetés tárgyalása ide­jére lett elhalasztva. Meghívó a márc. 6-i lapfelügyelő­bizottsági ülésre. A Pápa és Vidéke lapfelögyelőbizott­sága holnapután, azaz kedden este 6 órakor ülést tart, melyen a lap 1916. évi számadása és 1917. évi költségelőirányzata lesz tárgyalva s melyre a bizottság tagjait ez uton is meg­hívja Kalmár Károly elnök. Meghívó a márc. 9-1 választmányi ülésre. A Pápai Kaik. Kör választmánya jövő pénteken este 6 órakor ülést tart, melyen a közgyűlés alábbi tárgysorozata lesz előké­szítve. Dr. Teli Anasztáz, elnök. Meghívó a márc. u-i közgyűlésre. A Pápai Kath. Kör márc, 11-én, d. u. 4 órakor tartja rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó (dr. Teli A.) 2. Titkári jelentés (Szentgyörgyi S.) 3. A pénztáros jelentése (Arányi J.) 4. Számadás a borkezelésről (Kobera K.) 5. A könyvtárról szóló jelentés (To­mor Á.) 6. A Pápa és Vidéke számadásának ismertetése (Kalmár K.) 7. Esetleges indítványok. (Ezek a márc. 9 i választmány elé terjesztendők.) 8. Tisztújítás. 9. Az 19174 költségvetés (Arányi J.) 10. Elnöki záróbeszéd (dr. Teli A.) Megjegyezzük, hogy mindeme gyűlésekre névre szóló meghívók idő­ben szétküldettek a tagoknak. A Pápai Takarékpénztár közgyűlése. — 1917. febr. 28. — Mult szerdán délután 1994 részvény birtokosaként 193 szavazat jogával 36 rész­vényes gyűlt össze a Pápai Takarékpénztár Főutcái üzlethelyisége nagytermében, hogy megtartsa 54. évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Karlovitz Adolf,'^takarék­pénztári elnök, a Ferenc József-rend lovagja nyitotta meg, aki hosszabb, a jelen pénzügyi helyzetét minden oldalról megvilágító be­szédben még laikus hallgatókat is figyelemre késztető, érdekfeszítő módon foglalkozott először az általános érdekű, majd pedig az intézetet érintő eseményekkel, s végül a megjelentek szívélyes üdvözlése után a jegyző­könyv vezetésére felkérte Saáry Lajos in­tézeti ügyészt, a hitelesítésre pedig dr. Ke­resztes Ferenc, Kristóffy Gyula és Fellner Simon részvényeseket, nemkülönben Bara­nyay Zsigmond elnöklete alatt Kohn Miksa meg Eisler Mór bizottsági tagokból álló szavazatszedőbizottságot jelölt ki. Saáry Lajos ügyész referádája nyomán azután elég gyors ütemben letárgyalta a közgyűlés a tárgysorozatot, melynek egyes pontjait az igazgatósági jelentés, illetve ja­vaslat alapján egyhangúlag elfogadták. Vitát csakis az alaptőke felemelésére vonatkozó javaslat provokált. Dr. Lőwy Lászlónak és dr. Hoffner Sándornak az opcio s áz új részvények ára ellen voltak észrevételeik, melyekre Karlovitz elnök, dr. Kluge alelnök és Saáry ügyész reflektáltak. Végeredmény­ben mégis egyhangúlag elfogadta a közgyű­lés ezt az igazgatósági javaslatot is. Miután a részvénytőke felemelése az alapszabályok módosítását is szükségessé tette, az erre vonatkozó javaslatok is elfogadtattak. így az Igazgatósági tagok számát 13-ról 14-re és a felügyelőbizottsági tagokét 4-ről 5-re emelték. Az igazgatósági tagok és felügyelő­bizottsági tagok választása a következő ered­ménnyel végződött: dr. Baranyay Ferenc, Bélák Lajos (új), Faragó János, Fischer Gyula, Kis Tivadar, dr. Kövi-József, Nagy Vilmos, Piatsek Gyula, dr. Rechnitz Ede, Saáry La­jos, dr. Saáry Tibor, dr. Steiner József, Tau­ber Sándor és Wajdits Károly igazgatósági, továbbá dr. Antal Géza, Galamb József, Krausz J. N., Steiner Ignác és Sült József (új) felügyelőbizottsági tagok. Baranyay Zsigmond tárgysorozaton kí­vül kérve szót, köszönetet mond és elisme­rését nyilvánította az elnökségnek és igaz­gatóságnak az intézet vezetésének fénves eredményéért, mire Karlovitz Adolf az újon­nan megválasztott vezetőférfiak üdvözlése és a részvényesek megjelenésének megk'öszö­nése után a közgyűlést bezárta. Ez alkalomból egyelőre megjegyezzük, hogy a Pápai Takarékpénztárnak 1916. évi pénzforgalma meghaladta a 113 millió K-t. Az intézet 10 milliós hadikölcsönt közvetí­tett és 206 ezer K nyereséget produkált, melyből 5480 K-t fordít jótékony célra. Osz­talék névérték után 8%. Az interregnum. Hornig biboros nekrológja. Káptalani helynök körlevele. Dr. Rédey Gyula, c. püspök, veszprémi nagyprépost, kit a veszprémi káptalan a veszprémi püspöki széküre­sedés tartamára káptalani [kelynöknek választott, s ezzel feljogosította az egy­házmegyének az interregnum alatti kor­mányzására, a napokban gyászkeretes körlevelet bocsátott ki, mely gyönyörű nyelvezetű, tömör gondolatokban gaz­dag nekrológot tartalmaz és kegyelettel adózik az elárvult egyházmegye nagy­nevű püspökének, báró Hornig Károly biboros emlékének. Az elhunyt főpász­tor emlékének ilyetén szép megörökí­tése után a körlevél tartalmazza azokat a rendelkezéseket, miket a káptalani helynök a haláleset és az interregnum alkalmából szükségesnek talált. Ez utób­biakat tartalmazó része a körlevélnek szószerint igy hangzik: A haláleset és széküresedés alkalmából a következő rendelkezéseket teszem: 1. Minden egyházmegyei pap a bold, pöspökért két szent misét tartozik felajánlani; 2. Minden plébánia- és szerzetes temp­lomban f. évi március hó 12-én ünnepélyes gyászmise tartandó liberával, melyről a hivek megelőzőleg értesítendők és amelyen a jog­hatóságom alá tartozó tanuló ifjúság is részt­vesz; 3. A requiem után a harangok félóráig meghuzandók. 4. Egyúttal könyörögjünk a legfőbb Pásztorhoz, az árvák a szomorodottak Atyjá­hoz, a vigasztalás örök forrásához, hogy elár­vult egyházmegyénknek adjon mielőbb Urunk Jézüs Krisztus Szive szerint való Főpásztort­E végből a tridenti szent zsinat és a S. Rit. Congr. határozatai értelmében ezennel elrendelem: hogy az egyházmegye valamennyi plébánia- és szerzetesházak mellet levő temp­lomaiban a legméltóságosabb Oltáriszentség kitétele mellett s a hivek előzetes értesítése

Next

/
Thumbnails
Contents