Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-02-25 / 9. szám

2. PÁPA ÉS V1DEKE 1917 február 25. ezúttal is méltányossági szempontból pótolni fogja azt, amit szabályrendeletbe foglalni elfelejtett, és gondja lesz arra, hogy Pápa város egyetlen alkalmazottja se távozzék 33 évi hűséges szolgálat után — nyugdíj néikiil nyugalomba. Országos érdek, hogy a háborút győzedelmesén, rendíthetlen szilárdsággal és kitartással befejezhessük, most az, hogy a közeli gazdasági munkát, a tavaszi szántás-vetés, aratás és cséplés körüli teendőket pontosan elvégezhessük. Ezért maga a hatóság gondoskodik arról, hogy ez mindenütt rendben megtör­ténjék s a kellő időben elegendő munkás és fogat álljon rendelkezésre. A kormány az ez ügyben már a mult évben kibocsátott rendelet hatályát a folyó évre is kiterjesz­tette. A kormányrendelet ismét följogosítja az alsófok u közigazgatási hatóságokat, hogy azok bárkit, aki viszonyainál fogva oly hely­zetben van, hogy más földjén is munkát végezhet, erre kötelezhessenek is. Ennek alapján a hatóságilag kirendel­tek tartoznak bármilyen gazdasági munkára elmenni, valamint fogatukat és vonósállatai­kat birság teilte mellett átengedni. Nagyon természetes viszont, hogy e kényszermunká­ért, illetve szolgáltatásokért az azt igénybe­vevő földbirtokos vagy gazda a gazdasági intézőbizottság által megállapított térítmé­nyeket tartozik fizetni. Feltesszük, hogy a hatósági intézkedé­sek szigorú alkalmazására ez évben sem ke­rül a sor, mert akarjuk hinni, hogy a lakos­ság, hazafias kötelességérzettől áthatottan, önként, barátságos megegyezés alapján el fogja végezni azt, amire csak képes lesz. Ebben a reményben említettük csak meg a nemrég kibocsátott kormányrendele­tet s jelezzük, hogy azt a közeli napokban a városi hatóság is publikálni fogja. A Pápai Polgári Kör. Pápán, az egyesületek e hires városá­ban, egyike a legrégibb köröknek a Polgári Kör, amely valamikor ugyan szebb napokat látott, mindamellett ma is, amikor a háború mindent felforgató következményei a legbé­késebb egyesületekre is igen súlyosan nehe­zednek, még mindig megőrizhette életképes­ségét és tekintélyét. A nehéz küzdelmek, nevezetesen a tagok nagy részének hadbavonulása következ­tében beállott anyagi gondok ujabban igen erős próbára tették a körök vezető férfiait és mostanában éppen a Polgári Kör sűrűen küzdött az elnökválság és a tisztikar folyto­nos változása miatt származott kellemetlen­ségekkel. Legutóbb, két éven át Bódai István volt a Polgári Kör elnöke, ő azonban meg­elégelvén a szizifuszi munkát, nemrég félreállt, lemondott az elnökségről és azt ajánlotta, hogy e nehéz napokra kipróbáltabb erőt, a kör vezetésében már előzőleg szép sikereket ért volt elnököt válasszanak a helyére. A tagok egyhangú tetszésével találkozott a tá­vozó elnök ajánlata s igy febr. 11-én a köz­bizalom újra Hercz Bélát (a Polgári Kör­nek 1913.— 1915. években volt népeszerű elnökét) ültette a kör elnöki székébe. Mult vasárnap, 18 án már az új elnök vezette a közgyűlést, melyen megalakult a tisztikar és a választmány. A kör új vezető férfiaink a névsorát a következőkben adjuk le: Ehlök: Hercz Béla, órás; alelnök: Edelényi Sz. József, kocsigyártó; titkár (és ideiglenes könyvtáros): Régner Pál, festő; pénztáros: Erhardt Sándor, szabó; választmányi rendes tagok: Hajnóczky Béla pék, Rédei József v. jegyző, Rapocb Vilmos kereskedő, Legény Ferenc csizmadia és ipartestületi elnök, Hor­vátit József ács, Bódai István kárpitos, Schlosz­szer István cipész, Balogh Gyula gőzíürdős, Dalmady Géza ellenőr, Zakots István festő, Balla Kálmán máv. ellenőr és Petliő József kéményseprőmester; póttagok: Gaál János asztalos, Csillag Dezső molnár, Kőszeghy Kálmán irg. r. alorvos és Kis József v. fő­kertész. Amint e névsorból is látszik, a város polgárságnak, különösen iparosvilágának elitje került ismét a kör élére s igy nincs okunk kételkedni abban, hogy a szép társadalmi hivatást betöltő, épp félszázados dicső múlt­tal biró Polgári Kör hamarosan visszanyeri régi erejét és nyugalmát. Kívánjuk, hogy igy legyen. Töreky kitüntetése. Bizonyára széles körben keltett öröm­teli viszhangot a napilapokban megjelent ama hir, hogy a király Töreky Árpádnak, vaszari plébánosnak a Ferenc-Józsefrend lovagkereszt­jét adományozta. Hiszen Töreky plébános nemcsak szűkebb értelemben vett papi hiva­tásának betöltésében, hanem minden lelkészi pályával összeférő, úgy politikai, mint társa­dalmi téren kifejtett munkásságban mintegy példaként áll azon a magaslaton, melyre elöljárói elismerő támogatása mellett felküz­dötte magát. Kiterjedt plébániájának lelki ügyein kivül nagy gonddal és szeretettel fog­lalkozik nemcsak a hozzá közel álló köz­ségek, hanem a járás és megye lakósságának egyéb dolgaival is, élénk részt vesz a köz­gazdasági és társadalmi mozgalmakban és minden vonalon a vezető emberek sorai közt van. Nagy kiterjedésű gazdaságát minta­szerűen kezeli és az okszerű gazdálkodásban szerzett nagy tudását szívesen értékesíti hivei s polgártársai javára is. E szép erényekkel fel­díszítetten találja őt most a királyi kitüntetés, melyhez közelről-távolról igen számosan gratuláltak már tisztelői, elsősorban a vasza­riak, akiket népszerű lelkészük kitüntetése nemcsak boldoggá, hanem egyenesen büsz kévé tett. Amidőn felhasználjuk az alkalmat és a magunk részéről is kifejezzük őszinte üdvözletünket e néhány méltató sorunk be­fejezéseül röviden leközöljük a kitüntetettnek életrajzi adatait: Külsővati Töreky Árpád szül. Nemes­vitán 1861. szept. 27-én; pappá szentelték 1885. jul. 1-én; káplán volt 2 évig ICarádon és 3 évig Pacsán: 1890 tői 1909-ig Lábodon: házipapja volt Széchenyi Pál gróf családjának és a főúri család minden egyes tagja ma is igen nagyra becsüli kiváló szolgálataiért; 1902-ben megkapta szülőföldjének plébánia­javadalmát, de épp a gróf kérésére lemon­dott erről s visszamaradt Lábodon ; 1909 ben lett vaszari plébános, s mint ilyent 1912-ben Hornig püspök a pápai középiskolák püs­pöki biztosává, 1913-ban pedig a veszprémi püspöki szentszék tanácsosává nevezte ki. Nem maradhat emlités nélkül, hogy 1915-hen plébániája bővült, amennyiben Gecseleányköz­séget ekkor Vanyolától Vaszarhoz kapcsolták. HiREK. — Közgyűlés. Mint értesülünk, a Pápai Katholikus Kör elnöksége a választmány hol ­napi ülésén azt fogja javasolni, hogy a kör rendes évi közgyűlését márc. 11-ére tűzze ki. — Ötödik konferencia-beszéd. A Kat. Nővédő Egyesület értesítik a m. t. érdeklődő hölgyeket, hogy az ötö­dik konferencia-beszédet f. évi március 3-án d. u. 6 órakor a zárda tornater­mében Dragovics István, az áll. tanító­képző-intézet hittanára fogja megtartani. — A Pápai Kath. Kör választmánya holnap, azaz hétfőn este fél 6 órakor főtéri téli helyiségében ülést tart, melynek tárgy­sorozatán K)Z elnöki bejelentéseken és tag­felvételeken kivül a rendes évi közgyűlés napjának kitűzése és előkészítése is szerepel. Névre szóló meghívók már az elmúlt hét folyamán mentek szét, de az elnök ez uton is kéri a kör tisztikarát és választmányi tag­jait, hogy pontosan és lehetőleg teljes szám­ban jelenjenek meg a gyűlésen. — Kinevezés és áthelyezés. A m. k. pénzügyminiszter Strommer Mátyás, pápai k. adóhivatali főtisztet ellenőrré nevezte ki és áthelyezte a zsolnai kir. adóhivatalhoz, Strommer, aki Bakonykoppányban született, mintegy 10 évvel ezelőtt került Devecserből Pápára és úgy hivatalában, mint társadalmi körökben hamarosan nagy népszerűséget ví­vott ki magának. A Pápai Kath. Körnek buzgó választmányi tagja volt, s bár előlép­tetéséhez gratulálunk, mi is sajnáljuk váro­sunkból való távozását. — Kitüntetett tüzoltótisztek. A ki­rály két pápai tüzoltótisztnek, nevezetesen Edelényi Sz. József alparancsnoknak és Ko­vács József szakaszparancsnoknak 25 évi tűzoltói szolgálatuk emlékére érdemjelt ado­mányozott, melyet a vármegyei tűzoltószö­vetség elnökségének felkérésére Mészáros Károly polgármester ma délelőtt 11 órakor fog a városháza nagytermében a kitüntetet­tek mellére tűzni. — Adóügyi biztos. Bódog Tamás oki. ügyvédet, pórszalóki lakost kinevezték Zala­egerszegre adóügyi biztosnak. Bódog Tamás, akit Pápán is széles körben ismernek, már­cius 1-én foglalja el állását. Gratulálunk! — Lelkigyakorlatok a zárdában. Dr. Színek Izidor, az egykori bencéstanárból, majd celldömölki lelkészből lett lazaristaatya hamvazószerdán 3 napi lelkigyakorlatot kez­dett meg a zárdában, ahol az irg. nővérek vezetése alatt álló felsőbb tanintézetek nö­vendékei, valamint a tantestületek s egyéb előkelő hölgyek is áhítattal hallgatták a ki­váló szónok tartalmas előadásait. A lelki­gyakorlatok mult pénteken közös szent gyó­nással, illetve szombaton reggel szent áldo­zással nyertek befejezést.

Next

/
Thumbnails
Contents