Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-12-30 / 53. szám

XII. évfolyam. Pápa, 1917 december 30. 53. szám. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K.. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős: Szentg*yörg;yi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör és a paoa-csóthi esoeresi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Béke. Van nagyobb sötétség is annál, mely holdvilág nélkül és csillagtalanul borul a decemberi tájra. Van sűrűbb köd is annál, melytől zúzmarává fagy a fának lehellete. Van feketébb árnyék is annál, mely imbolyogva, ijesztően idestova jár a havon. Van dermesztőbb hideg is annál, amelytől a madárka is holtan fordul le a leveletlen ágról. Az az igazi sötétség, az a legnyomasztóbb köd, az a legrémesebb árnyék, az a legnagyobb tél, ha nincs szeretet. A sötét éjjel után hajnal pirkad, a köd fátyolán áttör a diadalmas napsugár, világosság nőttével fogyatkozik az árnyék és tavasz, kikelet, virágfakadás váltja föl a telet. De ha szeretet nincs, mitől múljék el mindaz, ami oly súlyosan üli meg rableikét az embernek ? Ha szeretet nincs, vájjon minő erők tartják össze az emberi társadalmat ? Hisz a szeretet az egyetlen erő, mely a társadalmat össze tudja tartani. E szó »társadalom« relativ fogalmat jelent. Legyen bár a társadalom kis család vagy nagy világbirodalom: mindig embereknek egymáshoz való viszonyát fejezi ki, mindig bizonyos ellentétet jelent az egyéni emberrel. Tehát annak az erőnek, annak a foncsornak is, mely a társadalmat összetartja, altruisztikusnak kell lennie, embertársainkra éppúgy kell vonatkoznia, mint sajátmagunkra, nem szabad saját egyéniségünk korlátai között maradnia. Ilyen erő pedig csak egy van: a szeretet.' Tépd el ezt a szálat, szüntesd meg ezt a köteléket, és legott tombolni fog az önzés, legott érdekszövetség lesz a társadalomból és ököljog lesz az egymás vesztére törő embernek corpus jurisa, meg élvezet az- evangéliuma. Igy volt ez mindig, igy van most is. Akkor is ugy volt, mikor az első boldog karácsony éjszakán az örök isteni szeretetet a legideálisabb, földi szeretet pólyákba takarta és jászolyba fektette. Most is ugy van ez, a negyedik háborús karácsonyon, amikor még mindig fegyverben áll a világ, még mindig nem szűnt meg a halál szomorú aratása és még mindig ujabb hadüzenetek kavargatják föl a háború boszorkányüstjét, amelyben annyi hősi erény, oly sok nemes áldozat együtt forr azzal a sok gyávasággal, árulással, feneketlen kapzsisággal, örvénylő gyűlölettel és tajtékzó hazugsággal, melyre — jobb szerettük volna, ha örökre képtelennek tudtuk volna emberi nemzetünket. Mikor lesz béke? Ha több szeretet lesz a világon. Ha ember és ember, egyén és egyén, nemzet és nemzet, hatalom és hatalom, király és király ugy tudja majd szeretni egymást, ahogy az isteni kisded szerette őket egyenként és öszszesen. Ha a túltengő egyéniségre törekvő, vagy önzésének káprázatától elvakult, vagy féktelen gőgjétől elkapatott ember társadalmibb erkölcsöket tud majd fölvenni, vagyis halad a kölcsönös szeretetben. . . . Mintha ennek a haladásnak biztató jeleit máris megadta volna látnunk az Isten, ki maga a szeretet. Mintha a gyűlöletnek véres, pusztító viharja lassanként elülne. Mintha a világháború borzalmait is túlcsengené az égi hang: És békesség a földön . . . Küzdünk, de bizva bizakodunk. Dolgozunk, dé érezzük, hogy nem hiába. Verejtékezünk, de tudjuk, hogy vér és verejték áztatja a szebb jövő talaját. S miglen kinő e talajból a jobb kor, jer, te megsanyargatott emberi lélek, jer a betlehemi jászolhoz és borulj térdre a Szeretet előtt és kérd, árassza a földre a szeretetet, hogy annak nyomában béke fakadjon és viruljon az egész világon! Dr. Magyarász Ferenc. Felhívás előfizetésre. A »Pápa és Vidéke« a XIII. évfolyam megindításakor újra a katholikus olvasóközönséghez fordul jóakaratú támogatásért, pártolásért. A lefolyt tizenkét esztendő alatt becsülettel szolgálta a katholikus érdekek védelmét és előmozdítását, s bár sok nehézséggel, főképen anyagi gonddal kellett neki megküzdenie, elveiből, szilárd meggyőződéséből sohasem engedett. Minden törekvése odairányult, hogy olvasóközönségét különösen a katholikus ügyekben kellőképen tájékoztatta s önzetlen munkásai segítségével — ha terjedelemben megfogyatkozva is — leküzdötte a háborús éveknek, a megpróbáltatás súlyos esztendeinek nehézségeit. Hogy tovább is megmaradhasson kiszabott utján, hogy ezentúl is érdekeink bátor, szókimondó harcosa lehessen, a katholikus olvasóközönség fokozottabb támogatására van szüksége. Saját érdekét védi, támogatja, aki az előfizetők sorába lép s filléreivel a katholikus sajtó fölvirágoztatásán munkálkodik. Hisszük, reméljük, hogy kiáltó szavunk visszhangra talál s az új, talán több nehézséget, küzdelmet rejtegető esztendőben még többen elősegítik szellemileg és anyagilag fáradságos munkánkat. ' Tisztelettel kérünk mindenkit, hogy az alábbi táblázatban foglalt díjszabás mellett lapunkra mielőbb előfizetni szíveskedjék. Egy évre 14 K, félévre 6 K, negyedévre 3'50 K.