Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-10-14 / 42. szám

2. PÁPA ÉS VIDEKE 1917 október 14. ból előnyére válnék ugyan, de a városnak nagy kárára volna. Az azonnnali távozás hátrányait ismertetve, beismeri Gyurátz, hogy a polgármestert ujabban ért vádak leverőleg hathattak, de szerinte, aki nyilvánosság elé lép, az ily bírálatnak ki van téve. A bírálat egyben ellenőrzés, mely kell, hogy ébrentartsa és fokozza a köztisztviselő kötelességérzetét, természetesen a bírálatnak épp azért megfontoltnak és mértéktartónak kell lennie, mert minden, ami túlzásba megy át, vétek. Mészárost 40 évi szolgálat után ismeri s nem emlékszik, hogy a háború előtt bármi tekintetben panasz hangzott volna fel ellene. A világfelfordulás azonban idegessé tette a társadalmat. Ecseteli azt az ostromállapotot, melyben a vezető tisztviselők mostanában élnek s rámutat arra, hogy egy polgármester, hacsak 100 Argus szeme nincs, az egymást követő, kiegészítő, hatálytalanító és keresztező kormányrendeletek labirintusában könnyen eltévedhet, innét származik azután a gyanú és a vád, ami joggal fájdalmasan érintheti a polgármesteri. Becsüljük meg az érdemet és fogadjuk el az állandó választmány javaslatát. (Hosszantartó éljenzés.) Antal Géza dr. a polgármester 1 hónapi szabadságolása érdemében szólalt fel, mire a határozat kimondása után az elnöklő főjegyző Gyurátz Ferenc vezetése mellett, Antal Géza és Krausz J. N. képviselőtestületi tagokból álló küldöttséget felkért, hogy azonnal keresse fel a polgármestert, közölje vele a közgyűlés határozatát, s kérje meg, hogy a közgyűlést, melyet addig felfüggeszt, személyesen tovább vezetni szíveskedjék. Mintegy 5 perc leteltével a kiküldöttek élén Mészáros Károly a képviselőtestületi tagok harsány éljelzése között belépett a tanácsterembe és elfoglalva az elnöki széket a felfüggesztett közgyűlést újra megnyitotta, majd pedig kijelentette, meghajol a közgyűlés egyhangú határozata előtt, nyugdíjaztatási kérvényét ezennel visszavonja, ellenben a felajánlott 1 hónapi szabadságot igénybe veszi, mert érzi, hogy erré szüksége van. Kéri a közgyűlést, hogy utódjának személyében igyekezzék megállapodni, mert ugy gondolja, hogy nemsokára ujabban és visszavonhatatlanul kell kérnie a nyugdíjaztatását, miután erejét fogyni látja. Végül bejelentette, hogy a vádaskodások miatt maga ellen fegyelmi vizsgálatot kért, melynek befejezése után a hírlapi támadásokkal szemben bírói eljárást fog folyamatba tétetni. Apróbb ügyek. Szokoly Viktor aljegyző referádája alapján azután elfogadták az 1918. évi legtöbb állami adót fizető v. képviselők összeállítására kiküldött bizottság jelentését. E szerint 87 rendes és 50 póttag lesz. Az első rendes tag Wittmann Mihály, az utolsó özv. Altstädter Jakabné. Freund Ferenc főszámvevő előadásában egyhangúlag elfogadták a családi pótlék, a beszerzési előleg és a beszállási költség tekintetében bemutatott tanácsjavaslatokat, miután azokat ugy e pénzügyi bizottság, mint pedig az állandó választmány elfogadásra ajánlotta. A vágóhid ügye. Révész Arnold főmérnök ismerteti a vágóhid javításáról szóló ügyet, melyre nézve az állandó választmánynak az á javaslata, hogy 7,500 K költséggél állíttassák helyre a vágóhid, melyet műszaki bizottsággal vizsgáltasson meg s deríttesse ki, .kit terhel a mulastásért a felelősség? (Polgármester felolvassa Moltezer főmérnök táviratát, hogy jövő csütörtökön jön.) Győri Gyula kivánja, hogy először a bizottság szemléje tártassék meg s csak azután fogjanak a javításba. Szerinte a mérnök számítása és a történtek beállítása csak szemfényvesztés. Ő nem szavazza meg egyébként a javítási költségeket sem, felelősséget egyáltalában nem vállal s a bizottsági szemle eredményét bevárandónak tartja. Polgármester felvilágosítja Győrit, hogy külső tatarozást kellett végezni a vágóhídon, a belső javítások azonban a szemle után maradnak, Révész kijelenti, hogy a maga részéről kötelességéhez hiven járt el. Sarudy György bevallja, hogy ő kérte a javítások sürgős eszközlését s most már a kérdés megoldása a helyes mederde terelődött. A fő a vágóhid megmentése. Keresztes Gyulának kételyei vannak, hogy a tervezett papirtető tartós-e ? mire Révész a dohánygyárra utal. Végre polgármester szavazásra teszi fel a kérdést, mire a közgyűlés az áll. választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta. Részvénytársaságba belépés. A Veszprémvármegye uj főispánja, dr. Rainprecht Ántal kezdeményezésére alakulóban levő állatbevásárló és husértékesítő r.társaság felhivásat, hogy a varos jegyezzen megfelelő részvényeket, Csoknyay Károly, v. főjegyző ismertette és hosszabb referádában melegen ajánlotta a belépést. Az áll. választmány vonatkozó javaslatával szemben e tnaga részéről nem 10, hanem legalább 100 részvény jegyzését látja a város tekintélyéhez mérten szükségesnek. Számitásai szerint az igy befektetett összeg, 20,000 K, hamarosan, szinte 1 nap alatt megtérül, mert a város lakossága állandóan és olcsón el lesz látva hússal. Krausz J. N. csak az esetben hajlandó részvényjegyzést elfogadni, ha a r. t. kötelezi magát olcsó hus szállítására. Révész Arnold főmérnök szerint műszaki szempontból a r. t. terve kivihetetlen, ha csak nem Pápán lesz a központ, miután a mi hűtőkamránkat és berendezésünket fagyasztókészülékké könnyen át lehet alakítani. Győri Gy. viszont csak ugy áll a terv mellé, ha az a háború után is életképes. Erre Csoknyay főjegyző kimutatja, hogy a háború után még 8—10 év kell e téren is a normális állapotok visszatéréséig. A marhák már kifogynak. (Egy hang: De még mennyi van!) Figyelmeztet, hogy a részvénytársaság a tiszta hasznot a hadiárváknak ajánlta fel s 50 évre alakult. Kende Ádám dr. dacára annak, hogy a r. t. drágán szándékozik venni a marhát s mindamellett olcsón adni a hust, miután rentábilitásl nem lát, ilyen számítást a felhíváshoz nem is csatoltak, nem szavazná meg a hozzájárulást, de a főispán mozgalmát honorálni óhajtja s az áll. választmány javaslatát elfogadja. Majd Keresztes Gyula szólalt fel, s a közgyűlés állandó figyelme mellett vázolta a gazdák, az állattartók nehéz helyzetét, melyet a takarmanyinség teremtett. Kimutatta nemességét az oly akciónak, mely a gazdaközönség támogatására irányul, de egyben a szegény lakosságnak is előnyöket viv ki. Ajánlja, hogy legalább 10,000 K-t fektessen a város e vállalatba. Sarudy György érdekes számításokat füz a főjegyző ama kijelentéséhez, hogy a befektetés egy nap alatt megtérül. Állandó derültségben tartotta a közgyűlést ötletes polémiájával s különösen a szalmából szénacsinálás, további az ókorból és az irodalomból vett példákkal, legkivált pedig azzal a kijelentésével, hogy már egy hete nem evett hust (F. ):. Pedig, de szép fizetése van!), többször megnevettette a városatyákat. 20 ezer K-t szavaz meg. Szavazásra kerülvén a sor, névszerinti szavazással Keresztes Gyula indítványa háromnegyedrész szótöbbséggel elfogadtatott s egyben Kende Ádám dr. vezetésével a v. főjegyző, v. főmérnök, Keresztes Gyula és Kluge Endre dr- tagokból álló bizottság küldetett ki, mely hivatva lesz a főispánnal s illetve az alakuló r. t.-gal az összeköttetést megtartani s a várost ott képviselni. Egy-két illetőségi ügy tárgyalása előtt elnöklő polgármester bejelentette, hogy a vármegyei törvényhatóság Pápa város tanácsosi állásának betöltése érdemében hozott ama határozatunkat, hogy a háború alatt Böhm Zoltán dr. vezesse a hivatalt, a v. tiszti főügyész felebbezése folytán megsemmisítette. Gyurátz és Kende felszólalásai után, akik kimutatták, hogy a törvényhatóság formahibát követett el a határozat meghozatalában, kimondotta a közgyűlés, hogy a határozatot megfelebbezi, mire a közgyűlés véget ért. SZIHHÁZ. Lezajlott az utolsó színházi hét is. Mikor e sorokat irjuk, Patek dr. társulata már Győrött folytatja azt a pályafutást, melyet nein egészen dicstelenül városunkban kezdett. Pápa szinházkedvelő publikuma e rövid néhány hét előtt alaposan rácáfolt arra a véleményre, hogy a dühöngő világháború idején fölösleges egy színtársulat szórakoztató szereplése, majd minden este zsúfolt ház nézte végig az előadott darabokat, még akkor is, ha a műsoron álló operett vagy színmű nem is érdemelt valami nagy érdeklődést, támogatást. Most, mikór a búcsúzó társulattól elválunk, lehetetlen le nem szögeznünk néhány tanulságot. A társulat először is nem állt azon a kellő színvonalon, melyet Patek dr. társulatától méltán elvártunk. Volt a társulatnak több megbecsülendő, kiváló tagja, kik tehetséggel és ambicióval játszottak, de néhány beigért erőt hiába vártunk: elmaradtak, valószínűleg az igazgatóság hibáján kivül. Elmaradt néhány előre hirdetett újdonság is, melyekre az idő rövidsége és a hiányzó tagok miatt nem kerülhetett sor. Selejtes operettek, kétes értékű vígjátékok, színművek mellett volt néhány hosszabb életű darab is műsoron, de sajnálattal nélkülöztük az egészséges, magyar levegővel telített, művészi alakítást kívánó színműveket; kár, hogy pl. a népszínművet teljesen kikapcsolták mű-