Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)
1917-10-07 / 41. szám
2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1917 szeptember 16. jábá kerüljön. Igaz, hogy a lapot csak a pár ujságiró csinálja, a betűket az rójja egymás mellé, de folytonos éberséggel figyeli a legkisebb rezgést is' amely az ő olvasóközönségét tevő ezer és ezer ember érzésein, gondolkozásán napról-napra átvonul. Csodálatos kölcsönhatás alakul ki iró és olvasó között, melyet talán egyik sem vesz észre, de amely kérlelhetetlen törvényszerűséggel érvényesül, ugy, hogy az igazán jó lapot az ujságiró az olvasóival együtt állítja össze. Ezért van különös jelentősége, hogy évenkint legalább egyszer legyen egy olyan nap, amikor mindenkinek a figyelme ugyanarra a pontra terelődik. A sajtó hatalmát igy ket tényező hozza létre és annak növeléséhez mind a kettőnek a maga módja szerint hozzá kell járulnia. A közönségen áll, hogy a sajtó munkása az esztendő minden napján megoldhassa feladatát, hogy a közös célokért minél erőteljesebb küzdelmet vívhasson és hogy az eredményt egy-egy lépéssel közelebb hozhassa. A katholikus társadalom valamennyi rétegének össze kell fogni, hogy ehhez a legszükségesebb eszköz rendelkezésre álljon és a sajtó olyan anyagi hátteret szerezhessen magának, amely syj ifcS: : J nemcsak az eddig, betöltött hivatásának 1 teljesítésére képesíti, hanem amelynek segítségével a fejlődés utján is megteheti a tőle várt szolgálatokat. Ezért kell ezen a napon messze hallható hangon hirdetni a katholikus sajtó nagy fontosságát és felhívni minden egyesnek adakozó áldozatkészségét. A templomból kiinduló szó hullámai nem állhatnak meg a falak elhatároló kereténél, azoknak át kell csapni a külső világba is, hogy megértesse mindenkivel a felhívást, amely a sajtó támogatásába szólit minden katholikus magyar embert. A mai sajtóvasárnap mutassa meg a kérdés átérzésének teljességét és tegyen tanúságot arról, hogy a mi egyházmegyénk katholikusai is meg tudják és meg akarják tenni kötelességüket! > SZIHHÁZ. Kálmán Imre bájos zenéjü operettje, a »Csárdáskirálynő« négy estét foglalt le ma) gának: szombaton, vasárnap, hétfőn és csütörtökön játszották a színtársulat tagjai. Divatos voltát, kedveltségét és értékét legjobban mutatja az a körülmény, hogy mindannyiszor telt ház nézte végig, sőt valóságos tolongás volt már napokkal előbb a pénztár előtt; s bizonnyal még mindig akadnak, kik nem jutottak megfelelő jegy birtokába. Az operett zenéje kedves, hangulatos, fülbemászó; majdnem minden részlete átment már a közöns,<fgiyérébp, úgyhogy szinte a szereplőkkel együtt; dúdolták a jól ismert s régen megkedvelt dallamokat és szöveget. A szöveg éréfik, szellemes, tele van szójátékkal ; egymást váltogatják a gördülékeny, újabb és újabb helyzetekét teremtő jelenetek. -n ".'£«., U í: . :•);. A címszerepet Kiss Cecil alakította. Hangja meleg,, Jellemesen csengő, tánca könnyed; szinte túlságosan bele is élte magát a szerelrúes jjéreczky Silvia szerepébe; heves, váratlan kfforéseit bántó nevetéssel fogadta a publikútln éretlenebb része. Partnere Örvössy Géza (Edvin) volt, kinek modoros játékát sz +ép éneke feledtette. Kállay Sándor (Káncsi^nu. Bonifác gróf) elemében volt; igaz, hogy szerepe is hálásabb valamennyinél ; ötlétes,'ügyes játéka, éleven tánca sok tapsot, sokf tetszést váltottak ki a közönségből; /kár, hogy hangja nincs hármoniában előadó: Tehetségével. Szigethy Annus, mint rendeset), mögt is kedves, temperamentumos alakítást nyújtott Stázi grófnő szerepében. Élethű volt Molnár János is az orfeumok levegőjében konzervált öreg, de fiatalos kedélyű lump szerepében. A hercegi párt, Edvin szüleit Múdgyesy Erzsi és Endrődy Miklós alakították; Medgyesy Erzsinek kitűnő arcjátéka ég. komikus hanghordozása méltónak bizonyult Endrődy alakítása mellé, aki küjönöSif kedyjvel. és rátermettséggel játsza a degenerált grófok és hercegek szánalmas mosolyra , iqdító szerepét. A darabban . előforduló v4l&&tó.s táncokat, Utassy Gizi ranította be. <• • Keddre és ü szerdára a »Gólem« elő•ladásít . v o It ü I Id t ü zVe. oAziötletet e nagy operett megírásához Meyrink ' hires legényé, a »Gólem« szolgáltatta Rövessy Albertnek, ki színpadra vitte a prágai rabbi varázsigéjére megelevenedett' ágyagemb.ert. Maga a gondolat új,(eredeti, de a beállítása egy sablonos mese keretébe nem valami szerencsés. A nagy reklám,oá »világhírű« jelző gyakori használata után sokkal többet vár a publikum egy operettpl s rendszerint keservesen csalódik. Az opeifgttekben megszokott mese mellett zenéje sepi megkapó, alig van néhány részlete, mely maradandóbb nyomokat hagy a lélekben.^ »Gólems különös /-szerepét Molnár János játszotta; aziesetlén, életre kelt agyagember minden mozdulatát, szavát megfelelően adta; különösen j<5 volt a visszataszító rútság ébredő éset,szomorúan lemondó szerelmének feltüntetése. A prágai rabbi szerepében Ungváry : Miklós mutatkozott be; finom játéka és kellemes éneke értékes erőt sejttet benne. Mirjam szerepét Lantos Lola alakította; nagyténjedelmű, tiszta hangja most is megérdemelt sikert aratott. Joachim Telekán Valér volb, kinek hangja egyforma erőssége és nehezen kezelhetősége miatt énekes szerepekre kevésbbé alkalmas. Endrődy Miklós valóságos figurát csinált Simeonból, a gazdag .vőlegényből; valóban nem csodáltuk, ha Mirjamnak nem imponált. Eszter élénk szerepét Szigethy Annus játszotta, ki partnerével, Dezső Vilmossal sok tapsot kapott a páros jelenetekben; e két utóbbinak szerelmi jelenete különben sem kapcsolódik bele a főcselekvénybe, csupán a darab élénkítésére szolgál. Pénteken a Pásztor, Árpád regényéből alakított »Vengerkák« c. szinmíí szerepelt a műsoron, melyet Góth Sándor irt át színpadra. A darab az Oroszországba került magyar lányok szomorú sorsát festi megrázó erővel. Nagy Erzsi (Anna) kitűnően játszotta a szegénységtől menekülő, de a bűn fertőjébe jutó, megtört lelkű lány szerepét. Molnár János Rostov herceg szerepében szintén szép alakítást nyújtott. Dóczy Emma meghatóan adta a lányáért aggódó, bánkódó anyát. Medgyesy Erzsi (Somlárné) is élethűen személyesítette meg a csábító asszonyt, Örvössy Géza (Kelemen György) azonban,,j:issé kedvetlenül játszott. A darabot szombaton megismételték. Színházi műsor. Vasárnap: d. u. mérsékelt helyárakkal »Gólem«; este Kállay Sándor estéje »Mágnás Miska«. Hétfőn: Dezső Vilmos és Endrődy Miklós estéje »Cigánybáró« nagy operette. Kedden: Molnár János estéje »Három a kislány«. Szerdán: Örvössy Géza estéje »Csárdáskirálynő«. Csütörtökön és pénteken: kamarajáték, itt először »Bent az erdőn«, dráma-ujdónság. Vége az idénynek. IRODALOM. A pannonhalmi főapátsági főiskola évkönyve. Közzéteszi dr. Zoltvány Irén, főiskolai igazgató. Pannonhalma, 1917. 262. lap. A pannonhalmi főiskola ezidei évkönyvében hat dolgozatot találunk, amelynek rriind: egyike - élsÖrangú, :itúdorhányö4 M-'VfZsgálódás eredménye. Dr. Klemm An tál, aki a főiskolán a magyar és finn-ugor összehasonlító nyelvészet rendes tanára, a háború teremtette népvándorlást igen praktikusan és ötletesen aknázta ki. Az ősi pannonhalmi monostorban teljesít házi szolgálatot négy orosz fogoly, akik azonban nem vérbeli oroszok, hanem mordvinok, derék fajrokonaink, tőlük szerzett a tudós bencéstanár érdekés mordvin szövegeket, népmondák és népszokások elbeszélését, ezeket mordvin nyelven lejegyezte, embereivel fonogramm lemezekre bemondatta s igy érdekes néprajzi és nyelvtörténeti adatokat ismertet az évkönyv első lapjain. (Mordvin szövegek.) Az értekezés valóságos filológiai csemege. Dr. Schermann Egyed befejezi »a szent Benedek-rendnek úgynevezett »nullius« apátságairól« a tavalyi évkönyvben kezdett egyházjogi tanulmányát. Sörös Pongrác, a történetíró két cikket közöl: az egyikben ismertéti Uriás pannonhalmi apát leveleit a tatárjárás idejéből; a másikban egy XVI. századbeli kapzsi lovagnak, Dálnoki Székely Antalnak élettörténetét vázolja. Palatin Gergely »A D fényhúílám abszolút hosszának meghatározása üvegrácsokkal« cimü fizikai dolgozatot közöl. Dr. Várkonyi Hildebrand napjaink német bölcsészeti irányait ismerteti pompás kritikával az ujkantianizmusról irt nagyobbszabásu értekezésében. A főiskolai évkönyv impozáns tanuja az ezeréves magyar monostorban izzó kutatásnak, amelynek magasztos célja az örök igazság.
