Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-07-01 / 27. szám

2. PÁPA ES VIDEKE 1917 május 20. A pápai főszolgabíró a helyettesítést a következőképen rendezte el: Pápateszérre küldte Tétényi János dákai rendszeresített segédjegyzőt, Homokbödögére Figura Kálmán okleveles jegyzőt, Takácsiba pedig Kolbenheyer Frigyes oklevél nélküli több évi praxissal biró jegyzősegédet. A helyettesítések mikénti elintézése a főbiró diszkrecionális jogkörébe tartozik, igy Bélák Lajos tulajdonképen és egyszerűen a jogával élt, amikor fenti módon rendelkezett. Ehhec tehát senkinek sincs semmi köze, s igy nekem se. Kétdezem azonban Tek. Szerkesztő Urat, nem lehetett volna ezt a helyettesítést valamivel több méltányossággal elrendezni? Mert e mögött az egyszerű kirendelések mögött — kutyák is vannak eltemetve. Az igazság is, meg a méltányosság is ugy kívánná, hogy először is a homokbödögei állást véglegesen be kell tölteni. A pápateszéri jegyző helyettesítésével, ha már más, okleveles einber nem kapható, Kolbenheyert kell megbízni, aki Nagy Béla mellett jóformán úgyis éveken át vezette a körjegyző séget és az ő néhány gimnáziumi osztályával megelégedhetik a segédfizetéssel, pláne amúgy is nőtlen ember. Takácsiba végül el kell küldeni Tétényit, aki családos ember. Ezzel az elrendezéssel különböző sérelmek nyernének orvoslást. Nevezetesen: 1. Figura, kit bizonyosan meg fognak választani, átesne hamarosan a választáson és nem volna kénytelen a választásig meg-, óvni a népszerűségét s kockára tenni a megválasztását — beláthatatlan évekig. Ez különösen a mostani világban a közigazgatási tisztviselőnél fontos körülmény, hogy nem kell neki — elnézőnek lennie. 2. A dákai körjegyzőség községei felszabadulnának a tőlük elvont s másoknak dolgozó .segédjegyző fizetésének a kiszolgáltatása alól I Ugy tudjuk, úgysem szivesen fizetik, ugy kell behajtani rajtuk. A szerk.) 3. Tétényi, az okleveles jegyző, megkapná a teljes fizetését minden mellékjárulékkal együtt. 4. Kolbenheyer abba a jegyzőségbe kerülne, melyet kitűnően ismer, s mert oklevele nincsen, meg tán sohase is lesz, nyugodtan várhatja Nagy Béla tengeri kigyóvá nőtt nyugdíjügyének a befejezését akár Ítéletnapig. 5. Oklevélnélküli jegyzői irnok megelégedhetik a helyettesnek járó fizetéssel, ellenben okleveles és családos embernek, mint Tétényinek dukál a teljes járandóság. 6. Végül Takácsi jegyzői állása betöltendő — mielőbb. Szóvá teszem, mert állították, hogy a pápai járási jegyzők kérték volna a főbírót, hogy a két üres jegyzőséget a háború alatt ne töltse be. Ugy vagyok értesülve, hogy ez valótlan állítás. Egyesek kérhették, de a jegyzőegylet ezt maga nem tette. De ha tette is volna, nem tudja mivel sem indokolni. Ugy tudom végül, hogy Kolbenheyer rokona Bélák főbírónak. Szerintem akkor is rokona maradna, ha nem Takácsiban, hanem Pápateszéren szolgálná a közügyet. Ezek után végül csak azt jegyzem meg, hogy a minap a járás egyik községében jegyzők, papok és megyebizottsági tagok palám et publice tárgyalták e kérdéseket, sőt hangoztatták, hogy alkalomadtán fel fogják hivni az alispán figyelmét ezekre az indokolatlanul furcsán elintézett helyettesítésekre. Szives válaszát kéri tisztelettel alulírott N. N. egy nem pápai járási jegyző. A mi válaszunk ez: Szivesen leközöltük e levelet, mert közérdekűnek találtuk a tartalmát, a levél írójának inkognitóját is megőrizzük, mert erre kért bennünket, ámbár szerintünk egész bátran elárulhatná magát, senki sem bántaná ezért, ami látszólag teljesen tárgyilagos igazság, — de véleményt a főbiró úr meghallgatása nélkül nem mondhatunk s csak azt jegyezzük meg, hogy — nyugodt és konciliáns hangon irt válaszokat, vagy hozzászólásokat ezentúl is befogadunk lapunk hasábjaiba. Városi közgyűlés. — 1917. jun. 27. — Pápa város képviselőtestületének mult szerdai rendkivüli közgyűléséről az alábbiakban röviden beszámolunk: Mészáros Károly polgármester elnök megnyitotta a közgyűlést s a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Hannos Zoltán, Barcsi József, Faragó János, Balogh Gyula és Pethő József v. képviselőket. A mult ülés jegyzökönyvének felolvasása után a polgármester bejelenti Rott Nándor dr. veszprémi püspökké való kineveztetését s felhatalmazást nyert, hogy a képviselőtestület nevében Írásban üdvözölhesse az uj püspököt. Bejelenti továbbá, hogy az V. hadikölcsön jegyzését a ittegye jóváhagyta. Napirend előtt a hétfői és keddi zavargások ügyében több felszólalás hangzott el. Elsőnek Lakos Béla dr. beszélt. Leírja részletesen, hogy az élelmezés utóbbi időben nem volt kielégítő. Kevés és rossz a tápanyag. Bemutatja a kukoricás kenyeret. Indítványozza, bogy a képviselőtestület azonnal menesszen küldöttséget báró Kürthyhez s járjon ki több és jobb lisztet az éhező köznép számára, akkor elejét lehet venni a további zendülésnek. A polgármester válaszában kifejti, hogy a zendülők nem voltak kellőképen iniformálva. Ü az adagok és minőség tekntetében felsőbb hatóságok utasításai szerint intézkedett. Sorra bemutatja a legutóbbi hivatalos táviratváltások szövegét, miből megállapítható, hogy a helyi hatóság a maga részéről igyekezett javítani az élelmezésen. Bejelenti, hogy Balla Miksa, a lisztiroda vezetője, aki a zendülés közvetlen okozójának tartható, lemondott. Lakos válasza után polgármester javaslata alapján elhatároztatott, hogy még az éjjel egy bizottság utazzék Budapestre. E bizottságba beválasztattak: a polgármester, Gyurátz Ferenc, Lakos Béla dr., Hajnóczky Béla és Böhm Samu. Majd Gyurátz Ferenc interpellált. Gyönyörűen, szivrehatóan festette le a nők nyomorúságát, lelki kínját. Kérdezi, tett-e és milyen intézkedést a hatóság a zendülés megszüntetésére, az állapotok javítására s e szomorú események megismétlődésének elkerülésére ? A polgármester kijelenti, hogy tett, fog is tenni. A nők felháborodása érthető, de a csavargóké és suhancoké nem. Lővy László dr. is e tárgyban interpellál. A rendőrkapitány által kiadott rendszabályok plakátozása dacára még vannak csoportosulások. Polgármester igéri, hogy a rendőrkapitánnyal közli ezt. Révész Arnold részletesen elmondja, hogy mi történt vele. Megdobálták, bedobálták ablakait, bezúzták spaletjeit, behatoltak lakásába, összezúztak mindent, kifosztották, saját magának a háztetőn át kellett menekülnie. Indítványozza, hogy a sürgős segítségre azok, akik liszttel ellátták magukat, tehát mintegy 5 ezeren, adjanak havonta 1 — 1 kiló lisztet a közélelmezéshez. A plakáton ki kellene tenni, hogy a zendülés minő vétséget képez és minő büntetést von maga után. Végül 12,000 K kártérítést kér. A polgármester a kártérítésre vonatkozó indítványt a legközelebbi közgyűlés napirendjére igéri kitűzni, de megemlíti, hogy Révész a népszerűtlenségét maga szerezte a rossz bánásmódjával, Ezer asszonnyal igazolhatja a polgármester, hogy mint a közélelmezési iroda vezetője, Révész — goromba volt. A plakát szerkesztés a rendőrkapitányra tartozik, a karhatalom kirendelése is, utóbbit egyébként feleslegesnek tartja. A zendülés ügyében, miután legnagyobb részt dohánygyári munkásnők kezdeményezték, a gyár igazgatójával beszélt s utóbbi mindent el fog követni a kedélyek lecsillapítására. Kende Ádám dr. szerint kár itt részleteket említeni. Itt bujtogatok jártak, s lelketlen agitációjuk következménye volt a zendülés. A lázítást a törvény teljes szigorával kell megtorolni, nem pedig apotheozist zengeni a népnek. Polgármester kijelenti, hogy az erélyes vizsgálat már megindult, s a rendőrkapitányságnak már vannak adatai a felbujtókra. Győri Gyula a Révész-féle kártérítés ügyéhez szól s kérdi, hogy miért csak Révész kapjon kártérítést? Hát a többi, ártatlanul károsodott polgártárs ? Szerinte az egész kárt kell felbecsültetni s azt az okozókon, vagy a zendülők felbujtóin, vagy a kötelességmulasztó, felelősséggel tartozó hatósági közegeken behajtani. A polgármester napirendre fogja tűzni ezt is. Kiss József a zendülés okát az élvezhetetlen dohos lisztben találja, miért fogadja ezt el a hatóság? Polgármester azt válaszolja, hogy nincs más. Végül még Böhm Samü kéri, hogy a tárgysorozat 6. pontját tárgyalják legelőször, mely kéréshez ugy az elnök, mint a közgyűlés hozzájárult, mire másfélórai interpellálás után végre áttérhettek a napirendre.