Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-10-29 / 44. szám

1916 október 29. PAPA ÉS VIDEKE 3 az ünneplők, így a v. tanács Mészáros Károly polgármesterrel az élén, továbbá Baranyay Zsigmond és Harmos Zoltán, a társintézetek igazgatói, a Takarékpénztár igazgatósága és felügyelőbizottsága dr. Kluge Endre alelnökkel teljes számban, a Takarékpénztár teljes tisztikara Iiiss István főkönyvelővel az élén, továbbá a részvényesek, végül Karlovitz Adolf legközelebbi családtagjai- és rokonaival. Hunkár főispán nyitotta meg az ünnepélyt. Gyönyörűen irta körül Karlovitznak fennemlített érdemeit, szép szavak kíséretében személyesen tűzte fel mellére a lovagkeresztet. Karlovitz meghatottan válaszolt. Szerényen védekezik az ellen, mintha neki különösebb érdemei volnának, de a kitüntetést előlegezésnek tekinti, s ezután igazán érdemeket akar szerezni, hogy a királyi kegy e nem várt megnyilvánulására csak kissé is méltóvá váljon. Ezzel a rendjelátadás hivatalos aktusa befejezést is nyert s csak magánnton üdvözölték és ünnepelték a jelenvoltak a népszerű elnököt és vezérigazgatót. Délben Karlovitz a főispán tiszteletére díszebédet adott, melyen városunk notabilitásai közül igen számosan voltak hivatalosak. A novemberi hurcolkodás idejét Mindenszentek ünnepére való tekintettel Pápa város területére a rendőrkapitány november 2-ában állapította meg. Felhívás a Pápai Vöröskereszt-Egylet támogatására Evenként halottak napján a családok felkeresik a temetőt s kegyelettel emlékeznek meg a minden halandók útján már odaért s ott pihenő kedveseikről. Szeretetüknek kifejezéséül ez alkalommal virágkoszorúkat szoktak helyezni a sírokra. E koszorúk azonban hamar elhervadnak, a változó idő hatása alatt nyom nélkül széthullanak. Áldásosabb munkát végez a szeretet, ha a hervatag virág helyett nemes célra nyújtott adománnyal hoz áldozatot a megdicsőültek emlékezetének. A Vöröskereszt-Egylet céljai ismeretesek. Ezen egyesület a háború viharában levert drága élet megmentésén, a harctérről sebesülten, betegen visszaérkezett vitézeink ápolásán, szenvedéseik enyhítésén, egészségük visszaállításán munkálkodik. A haza védelmében megsebesült, az idő viszontagságai által súlyos betegségbe esett sok ezer honfi emlékezik hálával, tisztelettel a Vöröskereszt-Egyletek kórházaiban talált menedékről s jóltevő, nemes részvétről. Bizalommal ajánljuk VöröskeresztEgyletünk pártolását a nagyérdemű közönség figyelmébe. Kérjük a temetőt látogató családokat, szíveskedjenek a halotti koszorú megváltását, mint részvétadományt felajánlani a helybeli Vöröskereszt Egyletnek céljaira. Jótettük lesz a hervadatlan koszorú szeretteiknek emlékén. A koszorúváltságot, mint szives adományt a nemes célra, az egyesület hálás köszönetével átveszi Lángráf Zsigmond úr, mint a Pápai VöröskeresztEgylet gondnoka. éjszaka-éjszaka után a fekete népség nyomában, s csak igen ritkán sikerül a ravasz kompánia egy-egy tagját elfogni. Igy történt, hogy a noszlopi erdőben hosszas keresés után rátaláltak Horváth Gyuri cigányra. Még csak 25 esztendős, de már egy sor bűn jelöli élete útját, mint a feketeárnyu jegenyék a csillagtalan éjszakán. A katonaélet nem Ízlett sem neki, sem három társának, megszöktek. A nyarat elég változatosan töltötték. A gazdátlan falusi házacskák itthon szomorkodó asszonynépsége arra ébredt, hogy lova, lószerszámja, ruhája, élelme eltűnt, mint a kámfor. Junius 5-étől 10-éig 4 megyét is bejártak, s 6 községnek voltak váratlan, nem szívesen látott vendégei. — A kolompos hát megvolna, de hoi a három társa? Keresik őket a csendőrök, de hiába. Végre egy jel! Junius 16-án este értesítést kapott a szalóki őrs, hogy a cigányok, lopott lovaikat szekerük elé fogva, Nórápról Nyárád vagy Mihályháza felé menekülnek. Az őrmester és szakaszvezetője nekivágtak az éjszakának, hogy a békés falvak rémeit kézrekerítsék. Az országúton csend volt, csak valahonnan messziről hangzott halkan a csengő hangja. — Pápáról jönnek a hetivásárról! . . . Cigány nem jár csengőszóval. — Igya csendőrök. Az út két-oldalán akácok vastag törzsei őrködtek, bütykös fejükről lágyan omlott le a zöld, üde lomb. Beljebb a végelátatlan rozstábla terjeszkedik, magasan nőtt száron himbálózó kalász ide-oda fordulva, rejtelmesen suttog társainak. A csengőszó közeledik. A két csendőr gyorsan behúzódik a fatörzsek árnyába. A kocsi őrülten vágtatva, mind közelebb ér, s az élesszemű őrmester pillanat alatt felismeri a cigányokat. Átugorva az árkon, harsányan kiált: — Megállj, mert lelőlek ! A lovak ágaskodnak, s a kocsis biztatására mennének is tovább, de a csendőr fegyvere éri mindkettőnek a fejét, s a 2 lopott jószág s a 3. lógós is követi a csendőrt, aki minden erejével huzza a kocsit az árok felé, hogy a bennülőket így könnyebben kézrekeríthesse, A cigányok zagyva nyelvükön éktelen zsivajba törnek ki, a lovak megvadulva ágaskodnak. Az egyik ló elülső lába súlyos ütést mér a csendőrőrmester mellére, s betöri egyik bordáját. A kocsi, a lovak keresztülgázolnak rajta, de ő még utolsó ereTakarékoskodjunk a viaszanyaggal, mondja a belügyminiszter s a vallás- és közoktatásügyi miniszter már is mekereste a főpásztorokat, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek a viasztogyasztásnak (a mennyire lehet) korlátozása dolgában. A zirci apát, mint értesülünk, már el is rendelte, hogy székesegyházában a gyertyafogyasztás a lehetőségig leszállíttassék. Ezzel az intézkedéssel kapcsolatban újra a nagyközönséghez is fordulnak az egyházi hatóságok, hogy tekintse hazafias áldozatnak, ha ezidén a sirok kivilágítását Halottak napjának előestéjén mellőzi. Még hatósági rendelet sem ártana e tekintetben, mert — sajnos — a mi népünk régi szokásaitól nem szeret megválni s csak kényszer utján lehet még kézen fekvőleg okos dolgokra is rábírni, ha emberemlékezet óta mindig az ellenkezőjét űzte. Nem a kegyelet eltörléséről van hiszen szó, csak a kegyelet lerovás eddigi módjának beszüntetéséről, illetve megváltoztatásáról. Néhány természetes virág elhelyezése ugyan ma is megengedhető, de a pazar kivilágítás, meg a drága műkoszoru ideje egyelőre lejárt. A sötét sírok fényes bizonyságot fognak tenni arról, hogy kik értették meg a Haza sorsát intéző vezetők okos jével is a cigányok közé ront, s megragadja az egyiket. Ujján éles harapást érez, majd rettenetes dördülés ... a cigány rálőtt támadójára. A lövés eredménytelen, de a vérző őrmester aléltan bukik le, már nem birja tovább. Társa segítségére siet, a három cigány pedig a sok lopott jószágot hátrahagyva, a rozson át egérutat véve, eltűnik. Hosszas ápolás után kapta vissza egészségét a bátor csendőrőrmester. Neve: Bálint János, a nemesszalóki csendőrőrs parancsnoka. Önfeládozó munkásságát a kerületi parancsnokság dicsérő okirattal ismerte el. Bálint János a háború kitörése óta teljesíti már ily lelkiismeretesen nehéz hivatásának kötelmeit. A szép kitüntetés méltó embert ért, s mindenki örül rajta, aki feltudja ismerni a bátor csendőrőrmester cselekedeteiben a kultura, a közbiztonság lelkiismeretes, buzgó harcosát. Koszorú helyett adakozzunk jótékonycélra!