Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-08-27 / 35. szám

XI. évfolyam. Pápa, 1916 szeptember 17. 27 . szám. PAPA ES Szépirodalmi, közgazdaság:! és társadalmi hetilap. A papai Katholikus Kör es a oaoa-csothi esoeresi kerület tanítói körének hivatalos laoja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. A szrrKcsztésért feielös: Szentgyörgyi Sándor Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. A kitüntetett grófné. Örömmel értesültünk, hogy a hadsereg főparancsnoksága a bronz vitézségi éremmel tüntette ki ifj. gróf Esterházy Pál özvegyét, szül. Andrássy Ilona grófnőt, aki tudvalevően az olasz fronton a legnagyobb bátorsággal és önként teljesít ápolónői szolgálatokat. A kis bronz érem, mely mellét diszíti csak halvány kifejezése annak a tiszteletnek és becsülésnek, amelyet mindenki érez iránta, aki meghozta már a hazának a legnagyobb áldozatot, amikor az urát vesztette el a csatatéren. Büszkeség tölt el bennünket, pápaikat e hir Itallatára, mert a pápai Esterházyak nevét viselő grófnő az első magyar nő, akinek olyan vitézségi érem diszíti mellét, amilyen csak a harcok tüzében kitűnt hős katonáknak jut. Kalmár Károly. Kerek 40 esztendőt töltött el az uradalom szolgálatában Kalmár Károly, a Pápa-ugodi hitbizományi uradalom számtartója. Ez pedig nagy idő. Igaz ugyan, hogy az Esterházyak szolgálatában 40 esztendőt eltölteni nem látszik nagy dolognak, mert könnyű oly uraságot szolgálni, hol a kötelességtudást az elismeréssel, a becsületességet a megbecsüléssel, a fáradozást a kellő anyagi ellenszolgáltatással honorálják, s különösen könnyű ez annak, akit a Gondviselés állandó jóegészséggel, magas korban is fiatalos és friss szellemi és testi rugékonysággal áldott meg. Viszont azonban az is igaz, hogy éppen uradalmak tisztjeinél fordulhat elő a legkönnyebben az is, hogy minden hivatalbeli pontosságuk és szolgálati hűségük mellett is kegyvesztettekké válhatnak s akárhányszor politikai, sokszor pedig társadalmi, vagy éppen családi viszonyok alakulásába kapcsolódik s eszerint tart szolgálatuk ideje. A pápai Esterházyak a magyar főnemesség között az elsők voltak, akik alkalmazottaikat, legyen az akár tiszt, akár cseléd, szolgálati pragmatikával látták el és részükre nyugdijszabályzatot és megfelelő nyugdijalapot létesítettek, s ezáltal szinte megszüntették azt a külömbséget, ami állami, illetve közhivatalnok és magántisztviselő között a fokozatos előléptetés, a fegyelmi eljárás és a végellátás tekintetében sok helyen mai napig is fennáll. Találunk itt is még 50 éven felüli szolgálatuakat, akik addig szolgálnak, amig csak birják, mert önmaguk óhajtják ezt igy. Viszont azonban még itt sem volt elkerülhető az, hogy egyik-másik főtiszt idő előtt ne lett volna kénytelen itthagyni szolgálatát. E beállítás mellett ismét hatványozott érdemnek mutatkozik —- Kalmár Károly 40 évi szolgálata. Kalmár Károly egyébként egyike volt azon tisztviselőknek, akik következetesek maradnak szolgálatba lépésük első percétől szolgálati idejök végéig — abban, amit feltettek magukban: hűen és becsületesen szolgálni, s emellett más tekintetben is az urasághoz szítani. Az a ragaszkodás és tisztelet, mely az ily tisztviselőket uraságukhoz köti, a kegyvesztettség lehetőségét már eleve kizárja. Emellett nem szabad azonban feltenni, hogy Kalmár Károly csupán és kizárólag csakis az uradalomnak szentelte ezt a 40 esztendőt. Oh nem. Ebből a 40 esztendőből bőven jutott a társadalomnak is. Ez a 40 esztendő nemcsak a hivatal pontos ellátását jelenti, hanem egy expoziturát — a kath. társadalomban. Igaz, hogy e téren Kalmár Károly erős katholikus meggyőződését könnyen tudta összhangzásba hozni a kegyuraság fényes jogait oly nemes egyszerűséggel gyakorló, annak óriási terheit viszont oly fejedelmi bőkezűséggel viselő mindenkori grófjának ugyancsak erős és mindig csak katholikus meggyőződésével, — mindamellett elmondhatjuk, hogy Kalmár Károly neve e téren valóságos fogalommá nőtte ki magát. Nemcsak az uradalomnak van mit megbecsülnie Kalmár Károly 40 éves szolgálatában, hanem a pápai katholikus társadalomnak is, elsősorbon pedig nekünk, a Katholikus Körnek és a Pápa és Vidékének. Kalmár Károly mint a Pápai Kath. Kör társelnöke, e minőségében pedig mint a kör tulajdonát képező Pápa és Vidéke lapfelügyelőbizottságának elnöke oly hervadhatlan érdemeket szerzett, melyeknek felsorolására is alig vállalkozhatunk, nem hogy méltó honorálására. Egy a bizonyos, s ez az, hogy általános, őszinte tisztelet veszi őt körül minden oldalról. Nemcsak mi katholikusok szeretjük és tiszteljük őt oly nagyon, — népszerű ember ő városszerte, mert Kalmár Károlyt mindenütt ott találni, hol szépet és nemeset kell kezdeni, vagy folytatni. Hogy mást ne említsünk mint a Közgazdasági Bankot, a Szövetkezetet, a Kath. főgimnáziumot, mindmegannyi virágzó intézményt, hát tudnunk kell, hogy Kalmár Károly ott állott ezeknek a bölcsőjénél. Szolgálati jubileuma megöléséről alább lévén szó, itt csak kifejezzük a pápai katholikusok nevében jókívánságainkat s kérjük további működésére a jó Isten bőséges áldását. * A jubileum lefolyása. Mult vasárnap töltötte be 40 éves szolgálatát Kalmár Károly, uradalmi számtartó, kit Esterházy Jenó' gróf ez alkalomból főszámvevővé nevezett ki. A jubileum hivatalos része a pápai kastélyban folyt le, hol a várkápolnában hallgatott szentmise és szentbeszéd után Esterházy Marianna grófnő elismerő szavak kíséretében átadta az ünnepeltnek az előléptetésről szóló kinevezési okmányt, és a grófi család ajándékát: egy művészi kivitelű szép ezüst dohányzókészüléket. Délben a főszámvevő lakásán megjelent az uradalom teljes központi tisztikara, s ennek nevében Wüest Ferenc szép beszédet intézett Kalmár Károlyhoz, kinek bokros érdemeit méltatta, majd pedig átnyújtotta a tisztikar