Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-08-13 / 33. szám

6. PÁPA ES VIDEKE 1916 augusztus 196. a késő délutáni órákban oszolt szét az uri társaság, lelke mélyén azon meggyőződéssel, hogy kevés ily szép napot nyújt az élet. Az egész ünnepség rendezését fárad­hatatlan buzgalommal és gyönyörű ered­ménnyel Kövess József helybeli káplán vé­gezte, ki meghitt barátságban élvén szeretelt principálisával, annak leglelkesebb hive és érdemeinek legkompetensebb méltatója. Szidnay Antal. * Paulics János szül. 1839 okt. 28.-án Magyarpolányban, ordináltatott 1866 julius 28.-án. Káplán voit Somlószőllősön, Ugod­ban, Zalapetenden és Devecserben. Az 1875. évben kapta meg a zalapetendi plébániát, melyre 1877-ben beiktatták. Először, 1901­ben a balatonfüredi, majd pedig 1902-ben, a kerületek ujabb beosztása következtében, a monostorapáti alperesi kerületnek lett a tanfelügyelője, utóbbinak helyettes esperese és 1908-ban esperese is. Emléksorok Ft. Paulics János esperes úr aranymiséje alkalmára. Mit jelentsen ma az ünnepi harangszó? Hisz' oly régen Volt már örömünnepünk. Amerre csak járunk, temetőben járunk; Szomorú napokat, gyász időket élünk. Mit jelentsen ma az ünnepi harangszó ? Mit jelentsen itt az illatos Virág ? Hősök homlokára nyílnak a Virágok, Amit erdő-mező, a zugó patak ád. Hadd szóljon még egyszer ünnepi harangszó, Hadd hirdesse messze a pásztor ünnepét. ÉVekig imára hiVott érces szaVa . . . Hadd dörögje majdan a honVéd hirneVét. Hősök homlokára termelünk Virágot; ÖVezze homlokod illatos Virág. Félszáz éVig Voltál Krisztus katonája, Önzetlen munkádért Világ ugyan mit ád ? Félszáz éVig Voltál Krisztus katonája, Lelkedben a szerénység és papi türelem. E kettős fegyVerrel harcoltad a harcot S te maradtál győztes a küzdő tereken. Mint győzelmes harcost üdvözölünk Téged, Harcban toVább küzdő hű fegyVertársaid. Eljöttünk Tehozzád, hogy ősz fürtjeidre Feltűzzük az érdem örök babérait. K. V Heti naptár. A veszpiémegyházmegyei Directorium alapján. Augusztus 13. V. Pünk. u. IX. vas. (Ipoly és Kasszián vt.) 14. H. Vigília (Özséb hv.) 15. K. B. Sz. M. mennybemenetele. 16. Sz. Joakim hv. 17. Cs. Jáci nt hv. (Nagyboldogasszony és Lőrinc nyolcada). 18. P. Nyolcad (Agapit vt.) 19. Sz. Nyolcad. 20. V. István király hv. (Pünk. u. X. vas. és Bernát apát). Szenlségimádás: Márkó, Gyulafirátót, Tűrje, Zirc, Ácsteszér, Súr, Nagyesztergár és Bakonyoszlop. Levél. Gráz, augusztus hó. Ha bemegyek a sok év óta rendesen látogatott kávéházamba a Thonethofba, akis pincér, a Gyula (német-magyar fiu), a »Thee­schale kaiton« kivül odahozza szónélkül a Bp. v. a P. Hirlappal együtt a Tagespostot is, amely nem csak »helyi lap«, hanem igen jól szerkesztett, igen jól értesült, és magyar és német nagy lapok által is sokszor idézett újság. A nagy politikát meg a háborút azon­ban nem keresem benne én, inkább a spe­ciális és helyiérdekű dolgokat, s ilyet min­dig találok benne bőven. Már magát • — le­het mondani— nagyarányú hirdetés rovatait böngészve, sok tanulságot meríthetünk ebből egy idegen nyelvű és szokású nagy város életének sokféle vonatkozása, szokásai, szük­ségletei, és népmozgalma, valamint vagyoni állapota, és a jelen rémidőkkel való nehéz küzdelmei felől, de én most ezzel sem ki­vánok foglalkozni, hanem egy más laprovat­tal, amely jóformán mindennapos, és ránk szegény, árfelhajtók kényének annyira pré dájává vált magyarokra, kiváltképpen tanul­ságos. Ez a rovat az, amely az árdrágítók ellen hozott Ítéleteket közli, a tényállás tel­jes közlésével (természetesen a neveket is) s a kiszabott büntetésekkel. Csak egy lapszámból, a sok közül emlékezetemben maradt néhány esetet jegy­zek ide; Egy rőfőskereskedő, előkelő, (vélet­lenül ismerem a rokonságát), nagy üzlet­tel biró, megvett egy nagy »poszt« kel­mét, 7 50 K-ért méterenkint, s eladta ugyancsak nagyobb tételekben 19 50 Kért. ítélet: 2 heti fogház, és 5000, mondd öt­ezer K pénzbüntetés. Más: egy kofa vett borsót félliterjét 20 fillérért, eladta 40 fillérért, — jól meg­értve, egyetlen félliteres eladásról van szó, — büntetése 1 napi elzárás, 20 K pénzbüntetés. Ismét más: egy hentesné egy sze­gény asszonynak, aki egy negyed vagy nyolcad klgr. zsirt akart venni, ezt azzal tagadta meg, hogy az illető nála sohase vett hust, tehát zsirt sem ád. Elitélték 3 napi elzárásra, és még 30—40 K pénz­büntetésre. És így tovább tucatonkint, de fogyó­arányban, ami már a hatás eredménye lehet. Érdeklődtem aziránt is, hogy a felebbezési hatóság nem enyhít-e, azt mondták nem szokott. így védekeznek Grázban az áruuzsora ellen s így védelmezik az osztrák törvény és hatóságok a közönséget. M. = Segítsük és helyezzük el a hadi­árvákat! Gyűjtsünk ingyentartásra vállalkozó jótevőket és örökbefogadókat, adakozzunk a hadiárvák javára! A jótevők nevei Vesz­prémvármegye árvaszékének adandók tudo­mására, a kegyes adományok pedig »Hadi­árvák« részére megjeleléssel a veszprémi m. kir. adóhivatalhoz küldendők. Emberbaráti kötelességet teljesítünk, mikor a hadiárvák sorsát felkaroljuk és ezzel egyúttal édes ha­zánk iránt tartozó kötelességünket is lerójuk. HiREK­— A 86 éves király születésnapja. Jövő pénteken lesz 86 éve, hogy I. Ferenc József, magyar király született. E nevezetes évfordulót még békében is nagy lelkesedés- • sei ültük volna meg; a háború, s agg kirá­lyunk abban való szerepe kettős jelentőséget kölcsönöz e napnak és nemcsak a hadsereg, hanem a polgárság is bizonyára fényes kül­sőségek keretében fog megemlékezni ősz fejedelméről, kérve rá az Ur Isten bő áldá­sát. A templomokban hálaadóistentiszteletek tartatnak. Pápán a helyőrség tisztikara dísz­ebédet ad. — Személyi hírek. Móröcz Emilián, komáromi főgimn. igazgató, tisztelt földink, a szünidő jelentékeny részét szülővárosában, töltötte. — Kázmér József, betétszerkesztő­írnok, ki néhány évet a pápai k. járásbíró­ság területén töltött, a napokban foglalta el — áthelyezés folytán kijelölt — új állomás­helyét, Erzsébetfalvát. -— Molnár Lajos, Pápa város volt számtisztje, soproni pénzügyigaz­gatótági számellenőr, Bikky Sándor, pápai tekintélyes kocsigyártó veje, családjával együtt több napon át Pápán tartózkodott. — Szent István napja. Jövő vasárnap üli a magyar katholikus világ legszebb és legnevezetesebb ünnepét, Szt. István király, a keresztény magyarság nagy megalapítójának emlékünnepét, melyet még a polgári törvé­nyek is nemzeti ünneppé avattak. Szerte az országban mindenütt ünnepi istentiszteletek lesznek, s a fővárosban fényes körmenetben viszik körül a Szentjobbot. — Dr. Vértesy Gyula, Veszprémin, betegeskedő k. tanfelügyelője, gyógykezelte­tése végett Gieichenbergben (Villa Suess) tartózkodik, hol hosszabb időt szándékozik tölteni. Mint örömmel értesülünk, dr. Vértessy egészségi állapota javulni látszik, s így ki­látás van arra, hogy nemsokára ismét át­veheti hivatala vezetését. Schulz Klothár temetése. Csak 12 éve volt Pápa város polgára, s bár aggkora miatt nem igen szerepelt a közéletben, mégis min­denki nagyrabecsülte Schnlz-Leitershofen Klo­thárt, a porosz [származású Freiherr-t, aki úgy maga, mint caaládja révén, a jótékony­ság és különösen a háború óta a sebesültek segélyezése terén áldott emléket állított fel magának. Impozáns, fényes temetésének egyik része Pápán, Jókai utcai, kastélyszerű lakásá­nak egyik nagy termében folyt le, hol szer­dán délután 5 órakor Kriszt Jenő esperes nagy papi segédlettel beszentelte a holtestet, melyet másnap hajnalban Lovászpatonára szállítottak, hol a temetés másik része ment végbe. Gerstner Ignác pápateszéri esperes ugyancsak asszisztenciával nagymisét celebrált és utánna elvégezte a temetési szertartást. Úgy Pápán mint Lovászpatonán rengeteg nép jelent meg a szertartásnál, de ott volt az előkelő rokonság is, melynek sorába ott lát­tuk Sztáray Taszilló grófot és más ariszto­krata családot. Nagy halottunkról vezérhelyen emlékezünk meg. Ny. b! — A pápai Kaszinó folyó hó 15.-én d. u. 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart, melyre ezúton hívja meg tag­jait az elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents