Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-07-16 / 29. szám

1916 julius 16 PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. HIRER. Mészáros Alajos. — Személyi hirek Dr. Vucskics Gyula nagyváradi kanonok, szemináriumi rektor, aki néhány napot Szanyban töltött, mint a győri püspök vendége, hétfőn délelőtt Pápán meglátogatta Kriszt Jenő esperest, volt egye­temi kurzustársát és délután Celldömölk felé j tovább utazott. — Francsics Norbert bakony­béli apátúr több napon át a bencésrendház­nak szivesen látott vendége volt — Néhány napot töltött Pápán Kreutzer Dezső gelsei plébános is, aki K. Ferenc pápai káplánnak a testvérbátyja. — Németh János, földink, császári káplán a mult héten Pápán tartóz­kodott. — Felelős szerkesztőnk a jövő hetet Zalamegyében tölti. Hosszabb szabadságot a helyettesítés nehézségei miatt nem vehet igénybe. —• Dr. Vadnay Szilárd k. tanácsos vármegyei tiszti főorvos vasárnap este váro­sunkba érkezett s az irgalmasok rendházában szállt meg. Hétfőn és kedden Pápán, vala­mint Ugodon közegészségügyi vizsgálatot tar­tott, szerdán pedig visszautazott Veszprémbe. A magyar taní­tói kar tipikus alakja lehetett egykor az öreg Mészáros bácsi, a nyugalmazott tanítók pápai nesztora. Nyolc­kilenc évtizeddel a hátán még akkor is szi­vesen fürdött az iskola porában, jobban mondva az ártatlan kisdedek feleleteitől telt levegőben, amikor már nyugalomban volt. Más tanító, ki egy egész emberöltőt töltött az iskolában, örül, ha feléje sem kell többet mennie, Mészáros bácsi azonban különösen az évzáró vizsgák napjain órák hosszat elült az iskolában, hogy gyönyörködjék a gyer­mekek írásán, számolásán, kézimunkáin, raj­zain, feleleteiben és örömeiben. Jellemző, hogy egyizben nagyon bántotta az öreg urat: miért tettek két osztályvizsgát egy napra, egyidőre. Zavarban volt, hogy melyikre men­jen el; annyira megsértődött, hogy aznap délelőtt vizsga helyett eljött a templomba, melynek különben is mindennapos látogatója volt és nem ment el egyik vizsgára sem. Fiatalabb korában karddal, puskával, ágyúval (1848-as honv.-őrmester), később a tudomány fegyvereivel szolgálta a hazát. Több helyen hintette a kultura áldásait azzal a SZÍVÓS, következetes kitartással, mint aminő makk­egészséges élettel rendelkezett 92 éven át. Leginkább Veszprémvármegyében tanítós­kodott s mint oroszi (Noszlop melletti) r. k. hitközségi kántortanító a 90-es években ment a jól megérdemelt nyugalomba. Ekkor Pá­pára jött lakni, hol elébb nejével, majd annak kb. egy évtizeddel ezelőtt történt elhalálozása után lányával, férj. Bitó Károlynénál töltötte el élte hátralevő napjait. Szorgalmasan láto­gatta a Katholikus Költ, melynek újságjait hűségesen elolvasta mindennap, de, ha mód­jában állott, szivesen beállott a kuglizók közé, kiknek körében a 90 éves öreg úrnak acé­los, ruganyos testgyakorlatai és ritka ügyes séggcl produkált dobásai feltűnést keltettek. Társalgásában, vlg kedélyében az utolsó évekig megtartotta szellemi frissességét s sokszor hangoztatta, ha gratuláltak egész­ségéhez, hogy 100 évet akar megélni. Csa­ládjában nagy öröme volt Fiaira, leányaira, unokáira egyaránt büszke volt, dc lehetett is. Kálmán fia középpulyai plébános, kinél öz­vegysége óta többször töltött heteket és hó­napokat, de csak vissza-visszakivánkozott Pápára, hol most jul. 8.-án d. u. 2 órakor végelgyengülésben meghalt. Temetése fényes gyászszertartás keretében és nagyon sok in­telligens ember, különösen pap, tanár, tanító és egyéb pápai polgár jelenlétében mult hétfőn délután ment végbe. A Haza és az Egyház harcosa volt teljes életében. Eddig már elvette örök jutalmát küzdelmeiért. Ny. b! — Bán póstatiszték gyásza. A kér­lelhetetlen halál egy meghitt családi élet minden boldogságát egy csapásra végtelen szomorúsággá tudja változtatni. Bán Károly pápai póstatiszt és neje két kis fiuk és egy kis lányuk családi körében a legnagyobb megelégedésben éltek, míg csak az alig 5 éves kis Bözsikét betegágyba nem kellett fektet niök. Rövid, súlyos betegségének ideje alatt az aggódó szülők, kiknek minden gon­dos ápolása mindinkább hiábavalónak bizo­nyult, egyre szoinorúabbakká váltak és mult csütörtökön, amikor ott állottak kis lány­kájuk ravatalánál, a nagyszámú gyászközön­ség is láthatta, hogy a fájdalom, mely Bözsi­kéjük elvesztésével érte őket, teljesen meg­törte a szülőket. Ha az osztott fájdalom félfájdalom, úgy vigasztalódjanak, mert min­den oldalról a legőszintébb részvét jeleivel találkoznak. A kis Bözsike ártatlan lelke és Isten trónja előtti imája mielébb szerezze vissza az örökre elveszettnek hitt boldogságot. — Kis elemi iskolai lányka halt meg Pápán: Biáth Annuska, aki most végezte a zárdai elemi iskola második osztályát. Apja, aki nagycsaládu nyug. pénzügyőri szemlész, egyik legkedvesebb lányát vesztette el benne. Tegnap délután 5 órakor temették el a kis lánykát a kálváriái temetőben. Ny. b! — Gyász. Preiner István, adonyi káp­lán, munkatársunk édes anyját temették el tegnap késő délután Pápán. R. i. p. — Katonatemetés. Tegnap délután 3 órakor temették a mizeriek halottas házá­ból Orsós István r. k. vallású közkatonát. — Ezredorvosokká léptek elő a kö­vetkező, nekünk is ismerős főorvosok: dr. Donionkos Géza, dr. Kovácsics Sándor és dr. Kóródi Simon. Gratulálunk. — A Ruszek-alap, melyet nagynevű alapítója egy pápai alsóvárosi plébánia kreá­lására tett le annak idején, mint ismeretes, a város kezelésében van, s időközi kamatait az Alsóváros hitéletét elősegíteni hivatott Annakápolna istentiszteleteit végző központi plébániai papság s illetve egyéb egyházi funkciókat teljesítő személyzet között arány­lagosan felosztják. Hogyan, hogyan nem, de az utóbbi években a szokásos kifizetések teljesítése közben túlkiadások merültek fel — az alaptöke terhére. A v. tanács most úgy határozott, hogy a tőke eredeti vissza­állítása céljából a plébánosnak járó — püs­pökileg is jóváhagyott — összegből idén levonja a tökéből hiányzó összeget s egyben kiadja az alapítólevelet a t. ügyésznek, hogy tanulmányozza, nem háramlik-e a városra az a kötelezettség, hogy valamikor a töke­kezelés címén ő állítsa fel az alsóvárosi plé­bániát? Tán jobb volna, mint azt már a mult évben szóvátettük c helyen, az egész tőkét az egyház kezelésére bizni. Ez esetben a vá­ros egész bizonyosan megmenekednék a plé­bánia felállításának kötelezettsége alól. Erről majd még értekezünk. NEDVES FALAK VIZES PINCÉK tökéletes szige­telése szabadal­mazott Watproo f-fal. Bármilynemü ács- és kőmives munkák, beton­és vasbeton munkák, teljes építkezések szak­szerű kivitele és tervezete CZIFRA JÓZSEF építész, a Watproof művek képviselője Pápa, Anna-tér 9. Telefon 123. — A Vöröskereszt színházi délutánja. Hétfőn délután a műsor a következő volt: Barbarits Lajos Gabányi egy monológjával »Az öngyilkos«-sal nyitotta meg a program­mot. A második pontot >Az önkéntes nő­sereg« c. egy felvonásos színdarab töltötte be. Paál Géza, Blau Margit, Csernussák Olga és Ilus, Ambrus Mariska, Fleischer Juliska, Kellner Teréz, Kraft Magda, Lázár Edit és Margit szerepeltek. A darab végén Frauen­dienst Mariska zongorakiséretével egy alkalmi dalt énekeltek. Szávay »Levél a frontra« c. magánjelenetével Csizmadia Gyöngyi aratott sikert. »A férj és agglegény« c. jelenet volt a következő szám. Ugy a két főszereplő, Barbarits Lajos, Paál Géza, mint a mellék­szereplők játéka jó összhangzásban volt. Krausz Irén mondotta el a »Fiam lakodalma« c. monológot. A műsor befejezéseként »A féltékenység« c. bohózat került szinre. Mol­nár István, Barbarits Lajos, Krausz Irén, Horváth Teréz, Paál Géza szerepeltek. — A Keresztény Munkásegyesület mult vasárnapi oktató délutánján ismét Kraft József képezdei tanár tartott hasznos tudni­valókról előadást lebilincsülö érdeklődést keltve. A délután szórakoztató részén szere­peltek Stall Anna szavalattal, Breznatics Fá­nika monológgal, az egyesület műkedvelői »Az udvari fényképész« c. bohózattal s a műsort Barbarits Lajos zárta be »Szamóca« c. népies dialektusban előadott magánjelene­tével. — Az egyesület legközelebb folyó hó 23.-án délután 6 órakor tart hasonló célú előadást. — Hygienikus fürdőnek legkevésbé lehetne elnevezni Pápán a Eelsőhosszú-utca és Vásár-utca beszögelése közelében levő ama helyét a mi Tapolcánknak, hol a Cinca­árok bűzös vize ömlik a folyóba. Csakis a közegészségügyi követelmények megértéséhez még szellemileg fejletlen gyermekek lelhetik abban kedvüket, hogy éppen itt, s' éppen most, amikor az ott összegyűlendő bacillu­soktól való óvakodásnak legfőbb ideje volna, naphosszat fürödjenek. Szülői ellenőrzésről, mely aratás idején háború nélkül is lazább meg rendőri beavatkozásról, mely rendes körülmények mellett is éppen a szabadfürdés korlátozása terén hiányosnak mutatkozott, most hiába beszélünk. A változott viszonyok dacára sem szabad azonban mcgtUmünk azt, hogy a nem annyira könnyelmű, mint inkább tudatlan gyermeksereg az Erzsébet-ligetbe járó közönségünk szeme előtt szedje magába és vigye szét a fertőző betegségek csiráit. Ugy a hatóság, mint a társadalom figyelmét felhivjuk a közegészségügyi okainál fogva határozottan veszedelmes fürdés következ ményeire és kérjük az e helyen való fürdés­nek megakadályozását

Next

/
Thumbnails
Contents