Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-06-25 / 26. szám

1916 junius 11. PÁPA ÉS VIDÉKE. 7. Helybeli előfizetőinkhez lapunk kiadóhivatalának igen nagy ké­rése volna. Ugy jártunk ugyanis, hogy a lapkihordó bevonult katonának, fele­sége pedig megbetegedett. Magát a lap­kihordást a kis fiuk ugyan el tudja intézni, de már az előfizetési pénzek beszedését még sem lehet rá bizni. Ezért azzal a kérelemmel fordul a ki­adóhivatal a pápai előfizetőkhöz, hogy postautalvány útján teljesítsék fizetései­ket, legyen az akár előfizetés, akár pe­dig hirdetési díj, vagy hátralék. A pos­tán nyerendő feladóvevény nyugta gya­nánt szolgálhat. Megjegyzi azonban a kiadóhivatal, hogy ily természetű fize­tések leróhatok személyesen is, s külö­nösen d. u. 2 és 5 óra között bármely napon szivesen tartózkodik otthon a hivatal vezetője, hogy a pénzt átvegye és a nyugtát átszolgáltassa. Erős a reményünk, hogy a háború okozta körülményekből származó, de t. előfizetőink részéről is bizonyára indo­koltnak talált eme szerény kérelmünk, dacára annak, hogy megterheljük vele előfizetőinket, nem fog visszatetszést szülni. Nagyon természetes végül, hogy ez csak ideiglenes intézkedés, melyet a körülmények javulása esetén ismét a régi, előfizetőinkre kényelmesebb el­járásnak a visszaállítása fog nyomon követni. PÁPA ÉS VIDÉKE szerkesztősége. Heti naptár. A veszprémegyházmegyei Dircctorium alapján. Junius — Julius 25. V. P. u. II. és Urnapnyolcadi vas. (nyol­cad, Vilmos apát, K. János nyolcada), 26. H. Nyolcad (János és Pál vt., K. János nyolcada). 27. K. Nyolcad (László k., K. János nyolc.). 28. Sz. Nyolcad (II. Leo p. és hv., K. János nyolcada, Vigília). 29. Cs. Péter és Pál ap. (llrnap nyolcada). 30. P. Jézus szt. Szíve (Pál ap. emlékezete). 1. Sz. Jézus szt. Vére (K. János nyolcada). 2. V. Sarlós Boldogasszony (P. u. III. vas., Procesz s Marcinián vt.) Ujholdvasárnap. Szentségimádás: Sümeg, Sümegcsehi, Kis­gürbő, Mihályfa, Veszprém, Zalabér Pakod és Öreglak. Péter-Pál-napi gyűjtés. Az orsz. Vöröskereszt Egylet Péter-Pál napján, a jövő csütörtökön, f. hó 29.-én sebesült katonáink javára az egész ország területén gyűjtést ren­dez. E nemes munkából kiveszi a maga ré­szét a Vöröskereszt Egylet helybeli fiókja is azzal, hogy felállítja a gyűjtő-sátrakat váro­sunk utcáin. Mondani sem kell, hogy min­den magyar embernek el kell követni min­dent, hogy a gyűjtés minél eredményesebb legyen. HiREK­— Személyi hirek. Dr. Juraszek Já­nos, a veszprémi kir. törvényszék elnöke a helybeli kir. járásbíróság ügymenetelének megvizsgálása céljából egy törvényszéki jegyző kiséretében a mult héten Pápán tartózkodott. — Vranesevics Ádám t. százados is itthon van szabadságon. Vranesevics, aki civilben nyugalmazott máv. főellenőr, valamikor állo­másunk főnöke volt, s innét került először a szombathelyi, majd az újonnan felállított pécsi üzletvezetőség központi tisztikarába. — Rendfönöki látogatás. P. Buttykay Antal, ferencrendi provinciális hivatalos kőr­útjában titkára P. Gabriel Godofrid kiséreté­ben kedden délután Szombathely felől Pá­pára érkezett és meglátogatván a pápai rend­házat, szerdán délután Budapestre utazott. — Ezüstmise. Atasz Miklós ugodi plé­bános jövő csütörtökön tartja ezüstmiséjét Ugodban. Aznap éppen templombúcsu is van, sőt a járás főszolgabírója szintén e napra tűzte ki az ugodi jegyzőválasztást. Alasz egyébként, tekintettel a háborúra, el akarta kerülni felszenteltetése 25. évfordulójának külső megülését, ami természetesen a körül­mények ilyetén összeesése folytán bajosan fog sikerülni, s úgy a hivek, mint a járás intelligenciája bizonyára módot találnak, hogy a népszerű plébánossal szemben kifejezhes­sék ragaszkodásukat és tiszteletüket. Alasz Miklós 1867-ben született Alsószakonyban (Sopronmegyében). Felszenteltetése után l-l évig Lesencetomajon, Somlóvásárhelyen és Kaposvárott volt káplán, majd pedig a most egy éve hősi halált halt Esterházy Pál gróf nevelője lett. Az ugodi plébániára 1898-ban prezentálták és 1900-ban invesztiálták. — Tanfelügyelőnk áthelyezése című hírünk, melyben a legutóbbi számunkban dr. Vértesy Gyula k. tanfelügyelőnek Buda­pestre való áthelyezését s a minisztériumba való beosztását jeleztük, úgylátszik korai volt. Dr. Vértesy tanfelügyelő úr ugyanis arra kért bennünket, hogy írjuk meg, miszerint az át­helyezés Ilire ez idő szerint alaptalan. — Az anya- és csecsemővédelemről dr. Kovácsics Sándor, kedves földink és ismerősünk, aki egyébként járási és tb. fő­orvos, két izben is tartott már igen értékes és érdekes felolvasást. Annak idején a hall­gatóság nagy elismeréssel nyilatkozott a fel­olvasó nemcsak kiváló szaktudása, hanem választékos irályáról is és csak örvendeni tudunk, hogy a humanizmus jegyében szüle­tett gyönyörű eszmék egy szerencsés gon­dolat következtében most azoknak is hozzá­férhetővé lesznek téve, kik a tanulságos felolvasások alkalmával nem lehettek jelen. A szerző ugyanis csinos 43 oldalas füzetben kiadta értekezéseit, s e füzetet a pápai anya­és csecsemőegyesületnek ajánlotta fel, mely most füzetenkint 50 fillérért közrebocsájtja. A jövedelem természetesen az egyesület alap­elveit képező jótékony célokra lesz fordítva. Kapható Baldauf Gusztáv egyesületi titkárnál. A füzet minél intenzivebb elterjedését kíván­juk, miután igazán nemes célt szolgál. — A szabadságolt katonák jelent­kezési naplójában a következő ismerőseink nevére akadtunk: Régner Pál, Wohlrab Gyula és llercz Imre. — D P . Vértesy Gyula, kir. tanfelügye­lőt, aki súlyos betegségéből most kezd fel­épülni, mint részvéttel értesülünk az utóbbi időkben két gyászeset is érte: május elején elesett az olaszharctéren unokaöccse és ne­veit fia: Kulcsár Ferenc, vadász-zászlós 20 éves korában; e hó 16.-án pedig elhalt unoka­testvére Vértesy Jenő dr, nemzeti muzeumi könyvtárőr, egyetemi magántanár, irodalom történeti iró, aki legutóbb is akadémia dijat nyert »A magyar dráma« történeti című művével. A nagyreményekre jogosító fiatal tudós Tátrafüreden halt el, ahol is^a tavalyi téli hadjárat alkalmával szerzett baja gyó­gyítása végett tartózkodott. — Mezőgazdasági bizottsági ülés volt e hó 18.-án Lamperth Lajos v. tanácsos elnöklete alatt. A bizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy az aratásra kért munkás­osztag kiutalása mindez ideig még nem tör­tént meg, csak előjegyzésbe vétetett. Kon­statáltatott, hogy munkásosztag nélkül Pápán nem lehet learatni. Felszólaltak az ellen is, hogy a kéttornyulaki-út rendbehozatalára épp most, a legszorgosabb időben rendelték ki a közmunkaerőt. Halász Mihály indít­ványára átírtak a m. k. dohánygyár igazgató­ságához, hogy az aratási munkák elvégzése céljából szabadságot kérő munkásokat és munkásnőket lehetőleg engedje szabadságra, hogy ezzel is biztosíttassák a termés össze­gyűjtése. — Szabadságon. Schneider József, a pápai m. kir. dohánygyár aligazgatója négy heti szabadságot nyert, melyet családjával egy horvátországi üdülőhelyen fog eltölteni. Az aligazgatói teendőket a szabadság ideje alatt Varga György dohánygyári tiszt látja el. — Az élelmezési bizottság e hó 19.-én tartott ülésén a korpaközpont átiratát tudo­másul vették; új burgonyára vonatkozó aján­latot nem fogadtak el; a vadhuskimérés módozatainak megállapítására a főjegyző elnöklete alatt (Langraf Zs., az állatorvos és a t. ügyész tagokból álló) bizottságot küld­tek ki; az élelmezési iroda díjnokainak fize­tését méltányosan emelték; kimondták a zöldségféle árának maximálását; tudomásul vették, hogy a tengeri még mindig nem ér­kezett meg és azt meg fogják sürgetni; Harmos indítványára a hatósági huskimérést szabályozzák. — Az aratás megszentelése. A Havi Közlönyben olvassuk, hogy a Nagy-Alföldön, Szeged tájékán »van egy hely, ahol a gazda­sági egyesület az aratás bevégeztévcl minden évben szentmisét mondat a szabad ég alatt, utána pedig fölbokrétázott ökrökkel oda­vonatják az új »élet«-tel megrakott szekeret, hogy azt a pap benedikálja«. Erre mifelénk csak az aratási ünnepélyek vannak meg. — Évzáróvizsga. A női kereskedelmi szaktanfolyamnak évzáróvizsgálata f. hó 25.-én délelőtt 10 órakor lesz a pápai Lloyd keresk. társulat helyiségében; e vizsgálatra az érdek­lődőket tisztelettel meghívja az igazgatóság. — Katonatemetések. Az irgahnas­rendiek kórházából e hó 22.-én d. u. 3 óra­kor temették Darlaczi Sándor ref. vallású közkatonát, folyó hó 23.-án pedig Csicseb Áron gör. kath. vallású gyalogoskatonát. — Előbbit a ref. vallás-, utóbbit a róm. kath. egyház szertartásával temették el.

Next

/
Thumbnails
Contents