Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-01-09 / 2. szám

1916 január 9. PAPA ES V1DEKE. 5. Egy csendőr ügyessége — A vlnári póstalopás. — Karácsony előtti számunkban hírt adtunk arról, hogy Vináron dec. 16.-án a postán fényes nappal elloptak 800 K-t, s hogy a gyanú szergényi cigány­nőkre irányult. Báli?il János gyalogos-címzetes csendőrőrmester, a nemesszalóki csen­dőrőrs vezetője csaknem két héten át kereste a gyanúsított, de állandó lak­helyükről távolmaradt cigánynőket. Be­barangolta Vasmegye sok községét, megfordult Szombathelyen, hol kinyo­mozta, hogy a gyanúsítottak melyik boltban mikor mit vásároltak, milyen pénzzel fizettek, s az így szerzett nyo­mokon lassan, de biztosan fonta a hur­kot a tolvajok nyakára, míg végre kö­vetkezetes, kitartó fáradozását a leg­nagyobb siker koronázta, amennyiben a tolvajokat a gyanúsított Kolompár Julcsa és Gizella személyében a Sárvár mellett levő Pecöl község határában elfogta és a lopott pénzen vásárolt hol­mival és a fenmaradt pénzzel együtt bekísérte a pápai kir. járásbírósághoz. Az őrmester, kinek nem ez az első ügyes tette, ugyan kötelességet teljesí­tett, de mindamellett megérdemli, hogy ezen újabb ügyességét lapunkban meg­örökítsük. A telekkönyvi betétszerkesztésről. Pápa városában, ugy a pápai kir. Járás­bíróság mint telekkönyvi hatóság területén folyó telekkönyvi betétszerkesztési munkála­toknak fontosságára nézve szükségesnek ta­láljuk, hogy a telekkönyvi betétszerkesztés célját, annak szükségességét, röviden össze­foglalva a nagy közönséggel megismertessük. Az 1886. XXIX. tc. az egész ország te­rületére nézve a telekkönyvi betétszerkesztést elrendelte, amelynek az a célja, hogy a régi telekkönyvek helyett a kataszteri felmérések alapján új telekkönyvi betétek szerkesztesse­nek, amelynek folyamán a régi helyszínelők által készített telekkönyvek és az azok alap­ját képező télképek határon kivül helyeztet­nek, és ezek helyett az új betétek és katasz­teri térképek fognak forgalomba bocsáttatni. Ezen új betétek, amelyek a kataszteri felmérés adatai alapján készülnek, az ingatlan kataszteri területét és a földadó alapját ké­pező tisztajövedelmét is fogják tartalmazni és igy az új betétekben felvett ingatlanok a térmérték tekintetében hiteles adatotkkal lesz­nek ellátva, holott tudjuk az eddig vezetett régi telekkönyvek terület tekintetében csak Iliányos, hozzávető adatokat szolgáltattak, amelyért azonban az szavatosságot nem is vállalt. A betétszerkesztési munkálatok folyama alatt feljogosítja a törvény az ingatlan tu­lajdonosait még arra is, hogy a betétszer­kesztö-bizottság működése alatt a régi te­lekkönyvekben bármi ok miatt elhanyagolt átírásokat pótlólag rendbehozhassa, az in­gatlant a tényleges birtokos nevére átirat­hassa és az azokon fentálló, de már meg­szűnt terheket töröltethesse Érdekében áll teliát minden tulajdo­nosnak, hogy a betétszerkesztő-bizottság előtt megjelenve, maga győződjék meg a készítendő új betétje helyességéről, ahol kí­vánságait a törvény rendelkezései szerint ott figyelembe veszik és azt költség nélkül tel­jesítik. IRODALOM. Babérlombok a hősök sirjára. Elmél­kedések és imák a világháborúban elesett hősök hozzátartozóinak vigasztalásár. Csinos vászonkötésben ára 1 korona. — Alig van család, melyet a gyász szomorúsága ne bo­ritana be a mai nehéz napokban. Mindenki érzi a szörnyű véráldozat súlyát, amelyet hős katonáink hoznak hazánkért és királyunkért s mindenki megilletődött szivvel gondol a nemes célért életüket áldozó véreinkre. Kü­lönösen halottak napján ujul ki a szivekben a gyász fájdalma s az elszomorodott lélek csak Isten kegyelmében talái megnyugvást. Ez a könyvecske Prohászka Ottokár, Pázmány Péter, Göndöcs Benedek és mások legszebb imáit és elmélkedéseit tartalmazza, amelyek tiling a halottakért bánkódó lélek vigasztalá­sára Íródtak. A hivő lélek nem találhat alkal­masabb munkát, amely őt Istenhez emelje és sajgó sebére enyhébb balzsamot csepegtessen, mint ez a szeretet és lelki emelkedettség legszebb szavaiban bővelkedő imakönyv. Dr. Várady L. Árpád: I. Beszéd a Szent László Társulat 1915. évi közgyűlésén. II. A Szent László Társulat ismertetése. III. A Szent László Társulat alapszabályai. Buda­pest. Élet nyomda r. t. Ara 20 fillér. — Az ünnepi beszéd, melyet a kalocsai érsek a Szent László Társulat közgyűlésén mon­dott, már szónoklati szempontból is kiváló alkotás. Az az imponáló erő, szinte lenyű­göző fölény, nagy koncepció és tisztánlátás, amely jellemzi a főpapot, kifejezésre jut be­szédjében is, melyben megcsodáljuk a ha­talmas erővel kivágott gránittömböket s az ezekből emelt monumentális felépítést, de kedveseknek találjuk benne a részleteknek gondos és vonzó kidolgozását is. Az ismer­tető füzetnek azonban nem a szónoki hatás a célja, melyet a kalocsai érsek beszédje kétségtelenül kivált, hanem a kézzelfogható reális adatoknak a közlése, melyeknek' is­merete az olvasónak tiszta képet nyújt a Szent László Társulat céljairól, törekvéseiről s egyúttal szervezetéről és működéséről, mely nemcsak a hasznos, hanem a szükséges ered­mény elérését biztosítja. Aki a füzetet figye­lemmel végigolvassa, az arra a meggyőző­désre jut, hogy a Szent László Társulat a Bukovinába, Romániába és Boszniába sza­kadt véreinknek a magyarság számára való megtartásával, nemcsak vallásos, hanem egy­úttal eminenter nemzeti érdeket is szolgál s meggyőződik róla, hogy a világháború nem bénította meg a Társulat működését, hanem a magyarságnak Keleten való érvényesülé­sének perspektívájában új feladatok elé is állította. Az eddigi eredmények s azok a kiváló nevek, melyek a Társulat vezetőségé­1 ben szerepelnek, biztosítékot nyújtanak róla, hogy a Társulat működése nem marad ér­tékes eredmények nélkül. Kívánatos, hogy a füzet mennél szélesebb körben elterjedjen, a Társulat céljai iránt a magyar társadalom­ban és népben lelkesedést keltsen, a Tár­sulat törekvesei közismertekké legyenek s mennél nagyobb erkölcsi és anyagi támo­gatást szerezzenek. Magunk részéről azzal vélünk szolgálatot tenni a Társulat ügyének, ha ideiktatjuk, hogy a rendes tagsági díj tiz, a pártoló tagsági díj pedig két korona, mely a Társulat Elnökségének küldendő (Buda­pest, IV., Papnevelde-u. 7). Gyászroyat. Neuhauszer Imre. Sárbogárdról vettük a gyászjelentést, hogy ott újévnapján meg­halt Neuhauszer Imre, nyug. adótárnok. Az elhunytat a közeli rokonság szálain kívül baráti és kollegális kötelékek is fűzték váro­sunkhoz, amennyiben pápai kir. adóhivatali ellenőr volt és Pápáról nősült, feleségül vévén néliai Kováts István, volt pápai tekintélyes vendéglősnek leányát, Vilmát. Pápáról 1896­ban Celldömölkre került, hol adótárnok volt, míg nyugalomba nem ment. Legutóbb Sár­bogárdon lakó fiánál tartózkodott s itt érte utói a halál élete 59. évében. Özvegyet és öt élő gyermeket hagyott hatra, köztük Er­zsébetet, özvegy Molnár Gézánét, aki a ka­tholikus köri estélyeknek ünnepelt műked­velő szereplője volt még a békésebb időkben. Kiterjedt, előkelő rokonsága között van Gáty Zoltán, pápai ref. tanítónőképezdei zenetanár is, aki az elhunytnak egyetlen testvérét birja nőül. Neuhauszer I mrét e hó 3.-án temették el Sárbogárdon. Ny', b! Cigánytemetés. Máskor is élénk rész­vét nyilatkozik meg, ha cigánytemetés van s a kartársak muzsikaszóval kisérik utolsó útjára azt, kinek a kérlelhetetlen halát ütötte ki a kezéből a vonót. E hó 4.-én még a szokottnál is nagyobb néptömeg verődött össze a Somlai-uti gyászháznál, honnét Füredi Bélát temették, az alig 19 évet élt fiatal kis­bőgőst, aki apja, Füredi Kálmán bandájában muzsikált, míg a cigánybetegség, a tüdősor­vadás ágyhoz nem láncolta. Ravatalát sok­sok koszorú fedte, mikor a szertartás meg­kezdődött. A szertartás után megindult a menet az alsóvárosi temetőbe. Útközben a cigányzenekar érzéssel játszott megfelelő szo­morú dallamokat, künn a temetőben pedig, mikor a koporsót leeresztették a földbe, utoljára elhúzták a társai az elhunytnak vala­melyik kedvenc nótáját. Ez a cigányoknál az, ami a háborúban a katonának a díszlövés, mely után most már csendesen pihenhet — az utolsó Ítéletig, melyet a szentírás szavai szerint az angyalok trombitaszava fog hir­detni. Tehát amivel temették, zenével keltik is őt. Addig pedig nyugodjék békében! Nyári Lángó József. Még ott volt Füredi Béla temetésén. Másnap ő is meg­halt. A hires pápai népzenészek legismertebb családjából származott, a Lángó-familiából és legmagasabbra vitte: honvédzenekari kar­mester lett. A szatmári honvédkerület zene­karának az élén állott mig csak nyugalomba nem vonult. Élete utolsó éveit Pápán töl­tötte, hol zeneleckéket is adott s többek között az itteni irgalmas nővérek tanintéze-

Next

/
Thumbnails
Contents