Pápa és Vidéke, 11. évfolyam 1-52. sz. (1916)

1916-01-09 / 2. szám

1916 január 9. PAPA ES V1DEKE. 5. Egy csendőr ügyessége — A vlnári póstalopás. — Karácsony előtti számunkban hírt adtunk arról, hogy Vináron dec. 16.-án a postán fényes nappal elloptak 800 K-t, s hogy a gyanú szergényi cigánynőkre irányult. Báli?il János gyalogos-címzetes csendőrőrmester, a nemesszalóki csendőrőrs vezetője csaknem két héten át kereste a gyanúsított, de állandó lakhelyükről távolmaradt cigánynőket. Bebarangolta Vasmegye sok községét, megfordult Szombathelyen, hol kinyomozta, hogy a gyanúsítottak melyik boltban mikor mit vásároltak, milyen pénzzel fizettek, s az így szerzett nyomokon lassan, de biztosan fonta a hurkot a tolvajok nyakára, míg végre következetes, kitartó fáradozását a legnagyobb siker koronázta, amennyiben a tolvajokat a gyanúsított Kolompár Julcsa és Gizella személyében a Sárvár mellett levő Pecöl község határában elfogta és a lopott pénzen vásárolt holmival és a fenmaradt pénzzel együtt bekísérte a pápai kir. járásbírósághoz. Az őrmester, kinek nem ez az első ügyes tette, ugyan kötelességet teljesített, de mindamellett megérdemli, hogy ezen újabb ügyességét lapunkban megörökítsük. A telekkönyvi betétszerkesztésről. Pápa városában, ugy a pápai kir. Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területén folyó telekkönyvi betétszerkesztési munkálatoknak fontosságára nézve szükségesnek találjuk, hogy a telekkönyvi betétszerkesztés célját, annak szükségességét, röviden összefoglalva a nagy közönséggel megismertessük. Az 1886. XXIX. tc. az egész ország területére nézve a telekkönyvi betétszerkesztést elrendelte, amelynek az a célja, hogy a régi telekkönyvek helyett a kataszteri felmérések alapján új telekkönyvi betétek szerkesztessenek, amelynek folyamán a régi helyszínelők által készített telekkönyvek és az azok alapját képező télképek határon kivül helyeztetnek, és ezek helyett az új betétek és kataszteri térképek fognak forgalomba bocsáttatni. Ezen új betétek, amelyek a kataszteri felmérés adatai alapján készülnek, az ingatlan kataszteri területét és a földadó alapját képező tisztajövedelmét is fogják tartalmazni és igy az új betétekben felvett ingatlanok a térmérték tekintetében hiteles adatotkkal lesznek ellátva, holott tudjuk az eddig vezetett régi telekkönyvek terület tekintetében csak Iliányos, hozzávető adatokat szolgáltattak, amelyért azonban az szavatosságot nem is vállalt. A betétszerkesztési munkálatok folyama alatt feljogosítja a törvény az ingatlan tulajdonosait még arra is, hogy a betétszerkesztö-bizottság működése alatt a régi telekkönyvekben bármi ok miatt elhanyagolt átírásokat pótlólag rendbehozhassa, az ingatlant a tényleges birtokos nevére átirathassa és az azokon fentálló, de már megszűnt terheket töröltethesse Érdekében áll teliát minden tulajdonosnak, hogy a betétszerkesztő-bizottság előtt megjelenve, maga győződjék meg a készítendő új betétje helyességéről, ahol kívánságait a törvény rendelkezései szerint ott figyelembe veszik és azt költség nélkül teljesítik. IRODALOM. Babérlombok a hősök sirjára. Elmélkedések és imák a világháborúban elesett hősök hozzátartozóinak vigasztalásár. Csinos vászonkötésben ára 1 korona. — Alig van család, melyet a gyász szomorúsága ne boritana be a mai nehéz napokban. Mindenki érzi a szörnyű véráldozat súlyát, amelyet hős katonáink hoznak hazánkért és királyunkért s mindenki megilletődött szivvel gondol a nemes célért életüket áldozó véreinkre. Különösen halottak napján ujul ki a szivekben a gyász fájdalma s az elszomorodott lélek csak Isten kegyelmében talái megnyugvást. Ez a könyvecske Prohászka Ottokár, Pázmány Péter, Göndöcs Benedek és mások legszebb imáit és elmélkedéseit tartalmazza, amelyek tiling a halottakért bánkódó lélek vigasztalására Íródtak. A hivő lélek nem találhat alkalmasabb munkát, amely őt Istenhez emelje és sajgó sebére enyhébb balzsamot csepegtessen, mint ez a szeretet és lelki emelkedettség legszebb szavaiban bővelkedő imakönyv. Dr. Várady L. Árpád: I. Beszéd a Szent László Társulat 1915. évi közgyűlésén. II. A Szent László Társulat ismertetése. III. A Szent László Társulat alapszabályai. Budapest. Élet nyomda r. t. Ara 20 fillér. — Az ünnepi beszéd, melyet a kalocsai érsek a Szent László Társulat közgyűlésén mondott, már szónoklati szempontból is kiváló alkotás. Az az imponáló erő, szinte lenyűgöző fölény, nagy koncepció és tisztánlátás, amely jellemzi a főpapot, kifejezésre jut beszédjében is, melyben megcsodáljuk a hatalmas erővel kivágott gránittömböket s az ezekből emelt monumentális felépítést, de kedveseknek találjuk benne a részleteknek gondos és vonzó kidolgozását is. Az ismertető füzetnek azonban nem a szónoki hatás a célja, melyet a kalocsai érsek beszédje kétségtelenül kivált, hanem a kézzelfogható reális adatoknak a közlése, melyeknek' ismerete az olvasónak tiszta képet nyújt a Szent László Társulat céljairól, törekvéseiről s egyúttal szervezetéről és működéséről, mely nemcsak a hasznos, hanem a szükséges eredmény elérését biztosítja. Aki a füzetet figyelemmel végigolvassa, az arra a meggyőződésre jut, hogy a Szent László Társulat a Bukovinába, Romániába és Boszniába szakadt véreinknek a magyarság számára való megtartásával, nemcsak vallásos, hanem egyúttal eminenter nemzeti érdeket is szolgál s meggyőződik róla, hogy a világháború nem bénította meg a Társulat működését, hanem a magyarságnak Keleten való érvényesülésének perspektívájában új feladatok elé is állította. Az eddigi eredmények s azok a kiváló nevek, melyek a Társulat vezetőségé1 ben szerepelnek, biztosítékot nyújtanak róla, hogy a Társulat működése nem marad értékes eredmények nélkül. Kívánatos, hogy a füzet mennél szélesebb körben elterjedjen, a Társulat céljai iránt a magyar társadalomban és népben lelkesedést keltsen, a Társulat törekvesei közismertekké legyenek s mennél nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást szerezzenek. Magunk részéről azzal vélünk szolgálatot tenni a Társulat ügyének, ha ideiktatjuk, hogy a rendes tagsági díj tiz, a pártoló tagsági díj pedig két korona, mely a Társulat Elnökségének küldendő (Budapest, IV., Papnevelde-u. 7). Gyászroyat. Neuhauszer Imre. Sárbogárdról vettük a gyászjelentést, hogy ott újévnapján meghalt Neuhauszer Imre, nyug. adótárnok. Az elhunytat a közeli rokonság szálain kívül baráti és kollegális kötelékek is fűzték városunkhoz, amennyiben pápai kir. adóhivatali ellenőr volt és Pápáról nősült, feleségül vévén néliai Kováts István, volt pápai tekintélyes vendéglősnek leányát, Vilmát. Pápáról 1896ban Celldömölkre került, hol adótárnok volt, míg nyugalomba nem ment. Legutóbb Sárbogárdon lakó fiánál tartózkodott s itt érte utói a halál élete 59. évében. Özvegyet és öt élő gyermeket hagyott hatra, köztük Erzsébetet, özvegy Molnár Gézánét, aki a katholikus köri estélyeknek ünnepelt műkedvelő szereplője volt még a békésebb időkben. Kiterjedt, előkelő rokonsága között van Gáty Zoltán, pápai ref. tanítónőképezdei zenetanár is, aki az elhunytnak egyetlen testvérét birja nőül. Neuhauszer I mrét e hó 3.-án temették el Sárbogárdon. Ny', b! Cigánytemetés. Máskor is élénk részvét nyilatkozik meg, ha cigánytemetés van s a kartársak muzsikaszóval kisérik utolsó útjára azt, kinek a kérlelhetetlen halát ütötte ki a kezéből a vonót. E hó 4.-én még a szokottnál is nagyobb néptömeg verődött össze a Somlai-uti gyászháznál, honnét Füredi Bélát temették, az alig 19 évet élt fiatal kisbőgőst, aki apja, Füredi Kálmán bandájában muzsikált, míg a cigánybetegség, a tüdősorvadás ágyhoz nem láncolta. Ravatalát soksok koszorú fedte, mikor a szertartás megkezdődött. A szertartás után megindult a menet az alsóvárosi temetőbe. Útközben a cigányzenekar érzéssel játszott megfelelő szomorú dallamokat, künn a temetőben pedig, mikor a koporsót leeresztették a földbe, utoljára elhúzták a társai az elhunytnak valamelyik kedvenc nótáját. Ez a cigányoknál az, ami a háborúban a katonának a díszlövés, mely után most már csendesen pihenhet — az utolsó Ítéletig, melyet a szentírás szavai szerint az angyalok trombitaszava fog hirdetni. Tehát amivel temették, zenével keltik is őt. Addig pedig nyugodjék békében! Nyári Lángó József. Még ott volt Füredi Béla temetésén. Másnap ő is meghalt. A hires pápai népzenészek legismertebb családjából származott, a Lángó-familiából és legmagasabbra vitte: honvédzenekari karmester lett. A szatmári honvédkerület zenekarának az élén állott mig csak nyugalomba nem vonult. Élete utolsó éveit Pápán töltötte, hol zeneleckéket is adott s többek között az itteni irgalmas nővérek tanintéze-