Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-02-28 / 9. szám

4. PAPA ES videkp:. 1915 február 28. ban. A Budapest—Kőbányai egyesület hadikórházat is létesített, amelyben állandóan 33 sebesültet ápolnak. A bibornok-hercegprimás nemrégen meglátogatta ezt a kórházat. A jelentést tudomásul vették s azután több folyó ügyet intéztek el. Az állandó választmány ülése. — 1915 február 26. — Pápa város képviselőtestületének állandó választmánya mult pénteken délután 4 órakor ülést tartott, melynek egyetlen tárgya volt a holnapra öss zchivott közgyűlés előkészítése. Az ülésen, melyet a távollevő polgármester helyettese, Lamperth Lajos v. tanácsos vezetett, jelen voltak dr Antal Géza, Baldauf Gusztáv, Barthalos István, Billitz Ferenc, Győri Gyula, Gyurátz. Ferenc, Hajnóczky Béla, Halász Ferenc, Harmos Zoltán, dr Hoffner Sándor, Karlovitz Adolf, dr Kapossy Lucián, dr Kende Ádám, Kis Ernő, Kiss József, dr Kluge Endre, Saáry Lajos, Steinber'ger Lipót, dr Steiner József és dr Teli Anasztáz, továbbá dr -Csoknyay János, főügyész és Freund Ferenc főszámvevő. Az ülés megnyitása után az elnöklő tanácsos előadta, hogy 50 v. képviselő rendkívüli közgyűlés összehívását kérte — Pápa város közélelmezése ügyében. Az állandó választmány mai ülésének tárgya ezt az ügyet előkészíteni. Csoknyay Károly főjegyző ezután ismerteti a v. tanácsnak ez ügyben tett intézkedéseit, a requirálási jogért tett lépéseit. (Előbbiekről lapunk más helyén, utóbbiakról már egy előző számban hoztunk tudósítást. Szerk.). Győri Gyula, a közgyűlés összehívását kérők egyike felemlíti, hogy mintegy 12 vagon lisztet szállítottak el az utóbbi napokban Pápáról. Interpellálni fogja a tanácsot, mért engedte ezt meg s ha nem kap kielégítő választ, vizsgálatot fog kérni. Nemcsak gabonáról, hanem húsról is kell gondoskodni. Helybeli kereskedőkre nem bizna requirált gabonát, mert fél a visszaélésektől. Akik lisztet Pápáról elszállítanak, nem megbízható emberek, mert nincs bennük sem hazaszeretet sem lokálpatriotizmus. Dr Antal Géza. Sajnálattal jelenti ki, hogy a tanácsot bizony súlyos mulasztás ter lieli. Hiányzott a kellő körültekintés. Sok volt a késedelem. Az alispánnak kellett a tanácsot kioktatni a requirálási jog megszerzésének útjára nézve. Ennyire vitális ügyben az egész város nagyobb körültekintést és gyorsabb eljárást várt a hatóságtól. Hiba, hogy a hatóság tűri a lisztnek a megállapított árnál magasabb áron való eladását. Ez nyilt törvénysértés. Tűrte a lakosság kiszolgáltatását a kereskedők önkéntes áremelésének. Már a 12. órában vagyunk: adjuk meg a tanácsnak a felhamatalmazást, hogy a gabonakiszállítást megakadályozza, s vállaljuk ezért a felelősséget. Utal a kukoricahiányra. Gyurátz Ferenc: A baj nem jár egyedül: a háborúval a drágaság és az éhínség jár. A tanács tényleg mulasztott, mentsége lehet, hogy sok városnak a hatósága követett el mulasztást. Kukoricáról is kell gondoskodni,; mert nincs. A magyar közigazgatást általában leszólja, mert mindénben a törvény után sántikál, nincs benne gyakorlati érzék. Még az ősszel ajánlotta, hogy burgonyát kellene felhalmozni. Akkor azt mondták Pápán mindig lesz burgonya. Nohát hol van ? Most már parancsoló kötelesség rögtön intézkedni, de kérdés nem-e késő? Ha kitör a tömeginség, megszűnik a törvénytisztelet. »Necessitas frangit legem«. A kiáramló élelmiszereknek gátat kell emelni. Csak legyen a városban elegendő élelem, az igazán mellékes, hogy ki és hogyan árusítja. Hamarosan össze kell hivni a közgyűlést. Stembergcr Lipót szerint a közgyűlés nem éppen sürgős, megvárhatják, míg a polgármester megjön s elreferálja, mit végzett a minisztériumban s a requirálási jogot nyert Hitelbanknál. Fő a pénzkérdés. A tanácsot el kell látni pénzzel, el kell látni 100.000 K-val, melyet folyószámlára a Takarékpénztárnál felvehet, hogy gabonát vásárolhasson. Elő kell készíteni a gabonahivatalt, hogy mire a jog megjön, rögtön funkcionáljon. Szakember is kell. Végül indítványozza, hogy utasíttassék a tanács az élelmiszer kivitelének azonnali meggátlására. Hajnóczky Béla már rég kérte a polgármestert, hogy akadályozza meg a kivitelt, de a pm. azt lelelte erre, nincs joga. Hát ne legyen, mégis meg kell akadályozni. Akinek nem tetszik, felebbezze meg a tanácshatározatot. Mig az elintéződik, legalább van mit enni. Ajánlja, hogy azokat, kik a város lakosságának a nyilt kárára elszállítottak élelmiszereket, pelengérre kell állítani, bojkottálni, a requirálandó gabonából nem juttatni nekik A közgyűlés előtt jó volna még egy értekezletet tartani a kereskedőkkel. Billitz Ferenc szintén értekezletet óhajt előbb, de csak 2 — 3 pékkel és 2—3 lisztkereskedővel. Arra, hogy a kereskedők becsületszavukat lekötik, nem sokat ad. Ki megtartja, ki nem., Olyiknak van, másiknak nincs becsülete. Dr Kende Ádáin szerint a jogi érzék itt összeütközik a szükségérzékkel. Itt valami áthidalást kell keresni. Legjobb mód: a jogot hamar megszerezni. Ha a requirálás jogát nem a város, hanem más kapja is meg, az mindegy, csak mielőbb legyen meg. A tanácsnak bizony előrelátóbbnak kellett volna lennie, de most azért ne üssük a tanácsot, hanem támogassuk inkább. Keressünk eszközt a kibúvóra. A tanács, ha nincs is joga, eressze le a sorompókat, s a visszatartott élelmet vegye meg pénzzel, melyet ki kell utalnunk e célra. A közgyűlést mielőbb össze kell hivni s a határozatot a birtokon kívüli felebbezésnek 'a kimondásával meghozni. Csoknyay Károly főjegyző szerint a tanácsot lehetetlenségek elé állítják. Dr Steiner József is úgy tartja, hogy a tanács, mert maximális árakon felül mint erkölcsi testület ném vásárolhat, nem kap élelmiszert. A dolgot országszerte kellene rendezni, mint Németországban. Győri Gyula szerint minden élelmiszer elszállítását 4 napra meg lehet akadályozni s ez éppen elegendő, mert addigra meg lesz a jog. Csoknyay Károly főjegyző nem értegyet Győrivel. Latnpeith tanácsos, dr Steiner, Steinberger, Csoknyay főjegyző és dr Kende újabbi felszólalásai után az elnök összegezvén az elhangzottakat, kihirdette a határozatot,mely szerint az állandó választmány javasolja a képviselőtestületnek, hogy a v. tanácsnak a sorompók lezárásáért járó felelősséget s a következményeket vállalja s 100,000 koronát szavazzon meg gabonavételre. Miután még elnök kijelentette, hogy a sorompókat azonnal, még aznap este lezáratja, a közgyűlést pedig hétfő délután 3 órára összehívja, az ülést bezárta. Utána rendkívüli tanácsülés volt — ugyanez ügyben. A vonat mesél. Futott a kis vonat a hegyi szürkület elé. Vitte feketeségét, hogy beleolvadjon a sötétlő éjjelbe. Harmonikus ölelés elé készült. Elmaradtak jobbra-balra a távirópóznák, az átjáró sorompók. Szerette volna odakiáltani a kis állomások ablakaiban könyöklőknek nagy vágyának közeli teljesülését, de nem éltették nyelvét. Nem tudott olyan világosan beszélni, mint a tavasszal rügybe fakadó virágok. Nem ismerte az almafa virágjának nyelvét, de még a madarakét sem. S az emberek mit sem láttak sötét köntöse alatt. A korom befödte, de c=ak úgy, mint a kovácsok kezét s arcát. A lelkük azonban annál villogóbb. A kéménysöprőnek is fehérebb a loga, villogóbb a szeme. S a koromnak köszönheti. De ezt az emberek nem értik. Legalább is a kis vonat futásában nem értették. Ott nem villogott más, csak a kis ablakok a lenyugvó napfényben s a lelkük, de azt nem látták. Az örömöt, a vágyat senki nem látta bennük. Pedig sietett a vonat az éjjel homálya elé, amibe majd beleolvadhat, ami majd körülöleli. Akkor majd minden sindobbanás jobban hallatszik s az utasok akkor kiérzik belőle az élet lüktetését. Azt a nyelvet már megértik majd az emberek is, mert mindenkinek beszél majd a robogó vonat kerekek dübörgésében. Akkor hajoljanak ki a vasúti állomások lakói ablakaikon s merengjenek el a sötétben piros lámpafénnyel eltűnő vonat meséjén. Akkor van nézni való. Ezer szikra száll a rövid kéménykéből, pörögve-forogva egymás körül s mintha az ég csillagai közt száguldana a vonat, átcsapnak a légen az ablakok előtt. Írnak a szikrák beszédes sorokat s a levegőből levágnak a földre. Tüzet vetnek a földbe s élet kel nyomában. Az ugarföldet termővé teszik. Mert tavaszi éjjeleken a homályba eltűnő kicsi vonatoknak szikrázik a lelkük s a szikra a földre leszáll. Ott fulladnak, halnak halomba. De az élet öli meg őket s az élet sarjad ki fölöttük . . . Ele. = Kisajátítás. A Zápolya-utca kibővítését kimondó képviselőtestületi határozat jogerőre emelkedvén, a v. tanács a kereskedelmi miniszterhez felterjesztést intézett, hogy a kibővítéshez szükséges, jelenleg Polgár József tulajdonát képező terület kisajátítására az engedélyt adja meg.