Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-02-21 / 8. szám

1915 február 14. PÁPA ÉS VIDÉKE. 7.. Régner Pál titkár hadbavonulván, ideig­lenesen Kunt János építészt kérték fel e tisztség viselésére. Könyvtáros megmaradt újra Dalmady Géza. A választmány névsora ez: Rendes ta­gok: Hajnóczky Béla, Rédei József, Tamás József, Szűcs Gyula, Szijjártó Gyula, Vágó Dezső, Edelényi József, Kummer János, Lip­pert Sándor, Bauer Károly, Rapoch Vilmos, Milkovits Antal, Bolla János építő, Schmied­hoffer Antal, Stern Ernő, Erliardt Dezső, Fekete Ferenc, id. Horváth József. Póttagok: Szkurszki János, Schlosser István, Dattler Szilárd, Balogh Gyula, Almersdorfer Lajos, Saád Lajos. Ezzel a közgyűlés véget ért. Közgyűlés után a tagok még sokáig együtt maradtak és különösen szívesen üdvö­zölték az új tisztikart és annak régi kipró­bált erőit. Választófalak omlása. Falak omlásának, választófalak ledőlté­nek korát éljük. Az a vihar, mely a világ­háború nemzeteit erős csatarendekké ková­csolta össze, nemcsak védőfalakat épitett emberi testből, hanem sok választó, égnek meredő falat is lerombolt. Már az első szél összedöntötte azt a hatalmas falat, melyet a modern kultura az egyes nemzetek jogainak védelmére, érde­keinek biztosítása végett a humanitás, az emberszeretet nevében alkotott; és sajnos, nemcsak barbár népek ütöttek rést durva fegyvereikkel e századok-emelte alkotmányon, de résztvettek a pusztításban a romboló erő napszámosaiként olyan nemzetek is, kiknek e fal emelésében valamikor ereje fogyott, verejtéke hullott. Aztán a közös veszedelem láttára le­omlottak azok a választófalak, melyeket t>i-' zonyos, még a múltban gyökerező antipathia vagy meg nem értés az egyes nemzetek közé emelt; régi ellenfelek bajtársakká, szövetsé­gesekké váltak s kiket talán a nagy távolság különböző, egymástól nagyon is elváló utakra vitt, azokat egy széles, nagy útra terelte az érdek, a mindent fölforgató, rendkívüli ügy közössége. Az egyes nemzetek életén belül is hány választófalat emelt a különböző társadalmi osztályok, a különféle műveltséggel biró ré­tegek jogainak megóvása vagy terheinek könnyítése; s lám, az a jelszó, mely közös munkára, a haza védelmére hivta löl az el­szigetelt osztályokat, hogyan lerombolta, hány darabra törte azokat a korlátokat, melyeket egyéni szempont, szükkörü érdek az egyes társadalmi osztályoknak védőbástyául rakott. Vagy ott van maga az egyén, az egyes ember élete. Az a gyarló ember, kit a vilá­got alkotó isteni Erő küldött ki a földi kör­pályára, hogy annak megfutása után hozzá visszatérjen, mennyire eltért a meghatározott úttól, hogy függetlenségét a létalaptól való elszakadással biztosítsa. A tudomány gránit­kockáiból emelte a falat maga és az Isten közé s mikor strucc módjára e látszólag biz­tos fal mögé lapult, az óhajtott szabadság helyett a legnagyobb szolgaság, a legszégyen­letesebb rabság szakadt reá. S íme, ez a választó fal is kezd leomlani. Az emberi ke­vélység, a gránitkockák ez összetartó ereje fölmondta a szolgálatot s a romhalmaz fölött az emberi lélek szárnyverése hallik, amint emelkedik, repül a porból fölfelé . . . Sőt a napok iutására is rányomta bé­lyegét az egyformaság. Azelőtt az év bizo­nyos szakait választófalak határolják, melyek­nek ma már csak a nyoma van. Máskor cigányzenés, táncos farsangból zökkent át a mulató emberiség a komoly, nagyböjti időbe s fáradt testtel térdelt a szentélykorlát elé, hogy lelkébe vésse a »Memento« örökérvé­nyű, súlyos szavait. Az idén azonban észre­vétlen volt ez az átmenet. Az emberi ener­gia a farsang napjaiban is komoly munkában fáradott, fogyott, úgyhogy a lélek napjai nem szálltak váratlanul fölénk De jól van ez igy! Falak omlásának, választófalak ledőltének korát éljük, mert ellenünk törnek, mert egymásra vagyunk utalva, mert a komoly munka ideje van. El­jön majd az idő, mikor békén, egyesült erő­vel újra építhetünk; a mult eseményei szol­gáljanak akkor tanulságul nekünk s csak azokat a választófalakat emeljük újra, me­lyeknek esésén megrendült a lélek, megdöb­bent a szív. (—,) Gyászrovat. t Molnár Géza halála. Egy-két szó­ban még megtudtunk emlékezni mult szá­munkban Molnár Géza haláláról. Azóta már megjelent úgy a család, mint pedig a pápai 19. felmérési felügyelőség tisztikarának külön­külön gyászjelentése, ott lobogott a kataszteri hivatal, továbbá a belvárosi Kath. Kör helyi­ségének ormáról a gyászzászló s az egész városban s annak környékén részvéttel emlé­keztek meg a rokonszenves mérnök váratlan, korai haláláról. Az őszinte, osztatlan részvét minden külső jelével halmozták el a gyászba borult családot, elsősorban a bánatos özve­gyet szül. Neuhauser Böskét s a három kis árvát. A részvét spontán megnyilatkozása közben, fájdalom, szárnyra keltek a külön­böző mende-mondák a hirtelen halál okáról is. Ámbár semmivel sincs még támogatva az állítólagos öngyilkosság hire, még az esetben is megérdemli Molnár^ Géza, hogy megörö­kitsük az utókor számára nagy szaktudását, hivatalbeli kötelességtudását, társadalmi tevé­kenységét, előkelő, nyájas modorát, őszinte baráti érzelmeit s mindazt a sok jótulajdon­ságot, mely miatt feledhetetlen fog maradni emléke, ha tényleg önként vált volna is meg az élettől. A gyászoló család, melyet utóbbi időben rövid időközben oly sűrűen és oly súlyosan sújtott a kérlelhetetlen sors, minden vigasztalhatatlansága mellett is találjon eny­hülést a megmásíthatatlanban és az igazi barátok őszinte részvétében. Gyász. Sinkó Pál rajztanár földinket, kath. körünk lelkes pártoló tagját nagy gyász érte. Édes anyja, özv. Sinkó Pálné sz. Szente Katalin mult szerdán 81 éves korában meg­halt. A drága halottat mult pénteken délután 3 órakor kisérték az alsóvárosi sírkertbe, s ugyanakkor a beszüntetett, illetve városi fa­iskolává átalakított régi temetőből az exhu­málási engedély alapján az új temetőbe te­mették a most elhunyt matronának többi elhalt hozzátartozóit, atyját, nővérét, gyerme­keit, kiknek hamvai már évtizedek óta por­ladtak csendes sirukban. A temetésen igen sokan vettek részt. Ny. b! Halmos János pécsi tornatanár, ki az elmnlt iskolaévben a bencés főgimnáziumban helyettes tornatanárként működött, váratlan szerencsétlenség következtében Pécsett el­hunyt. Ny. b! Hősi halál. Éder Mihály cs. és kir. 76. gy. e.-beli tartalékos, kit az északi harc­téren szerzett súlyos sebeivel hoztak Pápára, az itteni ovodában folyó hó 18.-án meghalt. Temetése az irgalmasok kórházából nagy részvét és katonai diszpompa kifejtése mel­lett tegnap délután ment végbe az alsóvárosi temetőben. R. i. p! — Konta Dezső, ki évek­kel ezelőtt mint a pápai főszolgabirósághoz beosztott pénzügyigazgatósági számgyakornok huzamosabb időn át Pápán tartózkodott, mint részvéttel értesültünk, az északi harctéren hősi halált halt. Ny. b! HÍREK­— Személyi hirek. Dr Véghely Kál­mán, vármegyei főjegyző mult kedden és szerdán Pápán tartózkodott s mint alispán­helyettes elnökölt a v. képviselőtestület ala­kuló közgyűlésén, melyről külön cikkben számolunk be. — Dr Luttor Ferenc, t. pápai káplán, veszprémi teol. tanár mult vasárnap nővére látogatására Pápára érkezett. Hétfőn délbe a bencésrendházba volt hivatalos s este Budapestre utazott. — Dr Szinek Izidor, lazarista atya Budapestről a mult héten a zárdában tartott lelkigyakorlatokat vezette s így 5 napot Pápán töltött. A kitűnő szónok hírében álló szerzetes régente Szent-Benedek­rendjéhez tartozott és Celldömölkön lelkész­kedett. — Az egyházi hét. A veszprémegyház­megyei Directorium alapján közöljük a kö­vetkező nyolc nap adatait: az egyes napok ünnepeit, vagy szentjeit, végül a szentség­imádások helyeit. (Febr. 21.—28.) Febr. 21. vasárnap, Nagyböjt első vasárnapja. Febr. 22. hétfő, sz. Péter antiochiai székfoglalása (meg­emlékezés sz. Pál apostolról). Febr. 23. kedd, sz. Péter püspök, hitvalló és egyháztudor (megemlékezés sz. Mátyás apostol vigil iájáról). Febr. 24. szerda, sz. Mátyás apostol (meg­emlékezés kántorbőjt szerdájáról). Febr. 25. csütörtök, Nagyböjt első hetének ötödik napja. Febr. 26. péntek, kántorbőjt péntekje. Febr. 27. szombat, kántorbőjt szombatja. Febr. 28. vasárnap, Nagyböjt második vasárnapja. A szentségimádások helyei: Zalahaláp, Monos­torapáti, Szentbékkálla, Kővágóörs, Káptalan­tóti, Badacsonytomaj, Nemestördemicz és Gyulakeszi. — Kinevezés. Az igazságügyi minisz­ter Dr Herczog Manó, pápai gyakorló ügy­védet a veszprémi ügyészség kerületébe ügyészi megbízottá kinevezte. — Képezdészek lelki gyakorlata. Dragovics István, az állami tanítóképző új r. k. .hittanára hamvazószerdán délelőtt a r. k. képezdészekkel lelki gyakorlatot tartott a helybeli r. k. elemi fiúiskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents