Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-01-24 / 4. szám

1915 január 24. PÁPA ÉS VIDÉKE 5. Hírek. — Személyi hir. Dr Vértesy Gyula, Veszprémvármegye k. tanfelügyelője néhány nap óta városunkban tartózkodik. Tegnap a zárdai hitközségi iskolákat és a r. k. elemi fiúiskolát látogatta meg, holnap pedig a r. ktanítónőképzőbs megy. — Tábori misék. Talán így lehetne nevezni azokat a miséket, melyeket a sebesült s járni nem tudó katonáknak tartanak egyes pápai hadikórházakban. Volt már az áll. polgári iskolában, hol Kriszt esperes, a r. k. főgimnáziumban, hol dr Teli igazgató, a kollégiumban, hol Blazovich tanár misézett. Ilyen istentiszteletet s szentmisét tartanak vasárnaponkint a grófi kastély kápolnájában. Itt harmonium-kiséret mellett a zárdai növendékek énekelnek, ami nagyban emeli az áhítatot. — A gyógyulás utján. Egy régi ismerősünk, volt pápai káplán, Maár János, szűcsi plébános közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt szinte hirtelen és nagyon komolyan-megbetegedett. Nem is egy, hanem egyszerre három veszedelmes kór döntötte ágyba a fiatal plébánost és csak szülei gondos ápolásának s kezelőorvosa, Parányi doktor lelkiismeretes gyógykezelésének köszönhető, hogy egy hónapi igen súlyos betegség után immár annyira felgyógyult, hogy teljesen kivül van a veszélyen. Szívesen üdvözöljük öt a gyógyulás utján, kivánva neki a mielőbbi teljes felgyógyulást. — A marcaltői plébánia átadása. Kriszt Jenő esperes mult pénteken adta át a marcaltői plébániát Varga Sándornak, ki szerdán délután érkezett új működési helyére. Kreutzer Ferenc, pápai káplán, aki adminisztrátori minőségben 80 napot töltött Marcaltőn, előbbi állomáshelyét újra elfoglalta. — Dr Pados Gábor. A szép fekvésű balatonmenti plébániák egyikét, Kőröshegyét egy földink nyerte el: Dr Pados Gábor, nemesvámosi plébános, aki Pados József, tekintélyes alsóvárosi polgártársunknak fia. Gratulálunk! — Himen. Zala István, losonczi áll. tanítóképezdei rendes tanár eljegyezte Gaál Margitot Temesrékason. A vőlegény 4—5 év előtt Pápán tanárkodott; a menyasszony, Gaál János templomatya unokája, szintén járt Pápán iskolába, az irg. nővérek polgári iskolájának II. osztályát végezvén itt. Az eljegyzéshez gratulálunk! — Járhatlan utak. A kalváriára vezető uton nemcsak a halottakat kisérik el utoljára, hanem azon élő emberek egyéb alkalmakkor, így séta cimén, de meg mint a vasút és egyes gyárakhoz vezető közlekedő uton is járnak. Azaz járnának, ha lehetne. Különösen az u. n. kerekeskápolna és az első stáció közötti részen olykor feneketlen sár van, hogy valóságos művészet kell, azt életveszély nélkül meglépni. A plébánia most a tanácsot megkérte, hogy hozassa jókarba az ut fennemlített részét és hisszük, hogy a tanács, mely csak nemrég vett fel pénzt útjavításra, nem fogja kifelejteni ezt a néhány métert a javítandó utakból. — Városatyák választása. A v. képviselőtestület egy negyedrésze idén újból választandó. A választást az alispáni hivatal 1915. évi február 3.-ára tűzte ki. Ez a választás természetesen sok tekintetben el fog ütni az előző éviektől, mert a háború sok választót (s így sok választhatót) elvont a választáson való részvételtől. Igaz ugyan, hogy tervbe volt véve a választásnak jobb időkre való halasztása, ezt a tervet azonban nem lehetett keresztülvinni. A választás elnöke tudvalevőleg Baranyay Zsigmond lesz, amiről már annak idején hirt adtunk. Hosszas betegeskedés után végre t Hédly Antal. visszaadta lelkét Teremtőjének városunk egyik köztiszteletben álló derék szabóiparosa, Hédly Antal. Az öreg úr 62 évet élt meghitt boldog családi életben. Igénytelen, egyszerű, jámbor és mindenkit megbecsülő, tisztelettudó férfiút vesztettünk benne. Temetése mult szerdán délután folyt le igazán osztatlan részvét mellett. Az elhunytnak gyermekei között ott láttuk fiát, Pater Jeromost is, a ferencrendiek pozsonyi házfőnökét, lapunknak ékestollu munkatársát, kinek ez uton is kifejezzük mély részvétünket. A csendesen elhunyt pedig nyugodjék békében! — Behivás. A november végi bemutató szemlén alkalmasnak talált egyének közül az 1883—86. között születettek febr. 15.-ére, az 18.78—82. között születettek pedig március 1-ére bevonulni tartoznak. — Katonatemetés. Ismét egy sirhalommal több azon a külön soron, melyben a hőseinket temetik künn az alsóvárosi temetőben. Mult szerdán temették Tóth Lajos, pápai származású kőmivest, ki hosszas szenvedés után a pápai bencés gimnáziumban levő ideiglenes hadikórházban lehelte ki lelkét. Holttestét az irgalmasokhoz szállították s onnét temették katonai dísszel. A ravatalnál a r. k. főgimnázium énekkara, a simái a kollégiumi kántus énekelt. A temetésen rendkívül sokan vettek részt, kik a fiatalon sirba dőlt hőst személyesen ismerték. Ny. b.! — Ghiílány báró appellációja. Báró GhilLány Imre, m. k. földmivelésügyi miniszter hirdetmény utján appellál mindazon polgárok hazafiasságára, kik saját háztartásuk részére lisztnek a maguk termését őrletik be, és hosszú indokolás kíséretében utalva a háború folytán előállott terményhiányra, elvárja tőlük is, hogy buza- és rozslisztüket egyharmadrészben árpa-, burgonya-, illetve tengeriliszttel keverve fogyasszák épp úgy, mint azok kénytelenek, akik a boltokból szerezhetik csak be lisztszükségletüket. A miniszter kijelenti, hogy amennyiben ez a felhívás kellő eredményre nem vezetne, úgy a kormány kényszerítve lesz rendeleti uton életbe léptetni ezt a lisztkeverést, illetve a már meglevő rendelet hatályát kiterjeszteni rájok is. — Tandíj elengedés. A v. tanács Maróti Sándorné Sándör nevü inasfia után járó ipariskolai tandíjat és tanszerköltséget annak szegénységére való tekintettel elengedte. — Pilótaföldink halála. Dacára, hogy a napilapok bőven foglalkoztak az esettel, mi is megörökítjük lapunkban, hogy Takács Béla pápai születésü cs. és k. okleveles pilóta a Kárpátokban katonai szolgálati repülés közben gépével lezuhant a magasságból és meghalt. Temetése Budapesten volt s a családot a temetésen fivére, Takács József képviselte. — A mentőkocsi. A nemrég beszerzett s mégis már annyi szomorú aktusban résztvett városi kocsit, melynek eddig még csak megfelelő fedett helyiséget sem adhattak, a városi tanács átadta a Tűzoltótestület gondozásába és kezelésébe. — A szemétfuvarozás. Minden városnak, s így Pápának is sok gondot okoz a város szemétje. A v. tanácsban már régen meg volt a jóakarat ezt a szemétügyet gyökeresen megoldani, azaz házi kezelésbe venni, sőt erre nézve már szabályrendelettervezetet is terjesztett a v. képviselőtestület elé, ott azonban egy izben a polgárságra háramló újabb terhek miatt adták vissza a tanácsnak, hogy mindenféle bizottságok elé vigye azt, másodízben pedig a városra háramló befektetések miatt vették le a napirendről, úgy találván, hogy a mostani körülmények között a városi büdzsé nem bir ki befektetéseket, kölcsönt pedig tilos felvenni. A v. tanács ezek után két helybeli vállalkozóval, Győrök Imrével és Vinkler Istvánnal kötött szerződést, melynek alapján nevezettek hetenkint kétszer, szerdán és szombaton egész napon át kifuvarozzák a város szemetjét a kijelölt helyre. — Pápaiak zagrebi házassága. Takács János pápai cipész és Pittmann Ilona, Pittmann Mihály pápai kéményseprő leánya már régen, még a háború kitörése előtt eljegyezték egymást. A vőlegény bevonulása útját állta egyelőre az egybekelésnek. Most, mint sebesült a vőlegény egy zagrebi kórházba került, honnét nemsokára gyógyultan visszatér a harctérre. Miután Pápára nem eresztették haza, a menyasszony megy el Zagrebbe s ott meg lesz az esküvőjük. Az iratok már elmentek a K. u. k. Feldsuperiorat cimére a horvát fővárosba. — Áthelyezett kerítés. Az Erzsébetligetbe bejárnak az Erzsébetváros lakóinak a baromfiai s ott — állítólag — nagy kárt tesznek. A v. főmérnök azt a javaslatot tette a v. tanácsnak, hogy a ligetnek a Hunyadyutca felől leendő elkerítésére helyezze át az Esterházy-ut bejáratának mindkét oldalán létesített díszkertecske kerítését s annak helyére a mostaninál még díszesebb vasrácsot készíttessen, melynek a költsége csekély 428 K lesz. A v. tanács a javaslatot elfogadta és az összeget a vízvezetéki pénztár (!) terhére utalványozta. Nevezett pénztár 1916ban visszakapja a pénzét. — Milyen hitű a vallásalap? A vallásalap meg lett terhelve pápai r. k. hitközségi adóval, melyet azonban nem volt hajlandó megfizetni. A vármegye közigazgatási bizottsága elé kerülvén az eset, ez úgy döntött, hogy a vallásalap nem tartozik fizetni hitközségi adót, mert mint jogi testületnek nem állapítható meg a vallása.