Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-08-01 / 31. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE 1915 augusztus 1. — Értekezlet közélelmezési ügyben. Mindazokat, akik közélelmezési ügyeink iránt érdeklődnek, tisztelettel meghivom a ma, vasárnap délután 3 órakor a városház tanácstermében tartandó értekezletre Győri Gyula, főgimn. tanár. — Ipartestület köréből. Azon iparosok, kik ipari munkára hadifoglyokat óhajtanak, az ipartestület irodájában mielőbb jelentkezzenek. — Fémet a hadseregrnek. A pápai m. kir. füldmives-iskola fémgyüjtő raktárába fémeket küldöttek: Karlovitz A.-né 7'5 kg., özv. Hanauer Béláné 345 kg., Vida József, Bán László, Glück Irén 1—1 kg., Spitz N„ Okolicsányi József 5—5 kg., Hofstetter Dezső, Balogh Ernő 15—1-5 kg., Kriszt Jenő 3 5 kg., Böröczky Lajos 12 5 kg., Hanauer Zoltánná 32 kg., Baranyai Zsigmond 85 kg., Kup község Kiss Lajos tanító utján 68 kilogr., Kóródi Simon dr. 20 kilogr., Kovács Mihály 105 kg., Horváth Jánosné, Balla ref. lelkész Kúp 2—2 kg., Tar Gyuláné, Szentgyörgyi Sándor 4—4 kg., Czirfusz Vince Ihászi 65 kg., özv. Obermayerné 45 kg., Sült Józsefné 5 5 kg., Tapolcafő község Neupor Miklós jegyző útján 94 kg., Nyárád község 4-5 kg., ismeretlenek 3 kg., összesen 343 kg. A szives adakozóknak hálás köszönetet mond a földmives-iskola igazgatósága. A gyűjtött fémeket az igazgatóság a földmi velésügyi miniszter által megjelölt helyre fogja elszállítani. — Lapelkobzás. A Somlyóvidéki Hírlap c. megyebeli laptársunk f. évi júl. 18.-i számát az ügyészség Huss Gyula tollából származó és az uzsorával foglalkozó vezércikke miatt elkobozta. Háborús mozaikokból... in. Az út az erdő mélyén kanyarog . . . A madarak dalától átitatott levegőben dobszó rezdül meg. Bár még alig hallható, a madársereg a fák magasabb ágaira száll s kiváncsian nézi a poros utat, ahol most ugrik át a kapros fűből s iramodik tovább a vörösszőrű róka . . . A dob egész közel zörög . . . A lombos uton, az ütemes lépések nyomán hatalmas porfelhő emelkedik s eltakarja a menetelő katonákat ... A zaj halkul s jóval odább egészen elül, de a szürke felhő az út fölött rajzik a levegőben . . . . Szárnyaival szeszélyesen füstölgő házakat fest majd ekrazit füstté alakul s mindent lerajzol előre, amilyen világba e harcosok kerülnek. Az utolsó müve e fojtó légnek lerakodik a tölgy s az elvirágzott hársfa leveleire, szürkébe vonja a csalán, mácsonya csipős levelét .. . Újra elevenedik a fákon a dalos kis hadsereg s a víg muzsikához kontrázik a kakuk. A sárgarigó reggeli fürdését végzi a sugaras verőfénytengerben . . . IV. Csak a nyoma van meg, hogy itt valamikor jótermő mező is volt. A nap heve kopárra perzselte a teret. A kíváncsi ásó mélyen feltúrta helyenkint . . . Gödrös, lukacsos az egész terep, ami csekély simaság van, az is egy poshadt mocsárba fúl bele. Díszlik az éles sás között a kövérre hízott békalábvirág . . . Ide talán út sem vezet. A várost egy nagy domb takarja el, oldalát annak is letaposták. — Egy-kettő, egy-kettő ... jobbra át... hátra arc — pattog a vezényzó. A bakancssarok patkója nagyot koppan minden fordulatnál, végig a hosszú soron ... Itt az újoncok gyakorlatoznak. A másik oldalon egy század táborozik a hűs ákácok alatt. Szakaszonkint két ember a vászonvödörrel vizért megy. A többi túrja a földet a kis ásóval, vagy fát keres. Minden lyuk fölé bakot ütnek, ami olyan, mint a favágó székje s lóg is rajt már a pléhedény. A tűz vörös lánggal lobog, forr a víz. A kenyérzsákból hús, hagyma, só, paprika és rizs kerül elő s hamarosan megfől az ebéd. A földkatlanban készült ebéd ízletes, legalább is mindenik dicséri a maga főztét. A főzőgyakorlatnak vége . . . Elmarsolnak a katonák; a lyukakból száll a füst, kékes színben; az ebédhulladékokon a legyek élődnek ... Ez a kép olyan, mintha a harctéren lennénk s egy földdel egyenlővé bombázott falucska romjain állnánk . . . V. Szomorú ez a hely, pedig a külső környezet életerős zöld és fojtogatni látszik ölében a »jaj« otthonát — a kórházszobát... A hősök a zöldben sétálnak bottal, mankóval, fölkötött karral, pólyás fejjel, sápadtan, szomorúan . .. Ami vidámságot talál ni lehet, azt a »tekepálya« adja. Itt zsong az élet, a gyógyulás útján lévő katonák pozsgást visznek a kesergő hangulatba. Egy jobbkarján sebesült kilencet dobott le a figurákból . . . Most siet mindenik valami kedveset szólni a ritka dobónak. Szerencse kell ahhoz is, hogy valaki balkézzel dobjon le minden babát. A tekepálya verandája a bakák kaszinója; a földön elégett cigarettahüvelyek, üres, agyontaposott gyufásdobozok hevernek . . . A közeli kőrisfa füröszti lombos koronáját a feléje áradó dohányfüstben . . . A kavicsos uton egyenletes lépésekkel a gyakorlatot végzett katonák inarsolnak haza. A sebesültek a kapuhoz sietnek. A »kettős rendek«-ben megszólal egy fáradtan izzadó, poros gyalogos: — Jó sorsotok van öcsém! Tinéktek nem kell marsolnotok. — Kigyelmeteknek még jobb a dolga. Van egészségük . . . Pártja is van a beszélőknek. Zúgva helyeselnek a kapuban, a sorban is. Lehet hogy mindkettőnek igaza van, sőt biztosan úgy van. A kidőlt harcosok a frontra kerülők után néznek, míg azok el nem tűnnek a messzeségben, azután érzésük abban a szomorú világban bolyong, ahol megszületik, felébred a honvágy vagy pedig tekintetük a csodásan tündöklő égen tévedez s szárnyrakélnek lelkeik a nagy végtelenségbe . . . Csertői. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1915 július 15 —29-ig Született: Fodor Katalin gazdaasszony fia Kálmán e

v. — Gombás Pál gyümölcsárus és neje Zelina Zsófia fia Géza rk. — Horváth Vilmos napszámos és neje Németh Rozália fia Sándor rk. — Kohn József korcsmáros és neje Breuer Mina ikergyermekei Ferenc és Vilmos izr. — Tóth András kőmives és neje Czirfusz Irén leánya Julianna rk. — Kozma Dénes asztalos és neje Kovács Zsófia fia halva született. — Székely Ferenc dohánygyári ügyelő és neje Erdős Anna leánya Anna rk. — Kis Sándor földmivelő és neje Mész Juliánná leánya halva született. — Kvokál Béla szerelő és neje Horváth Karolina fia Béla rk. -• Pongrácz József theológiai tanár és neje Székely Etelka leánya Etelka Ilona ref. — Giczi Kálmán borbély neje és Schnattner Eleonóra fia Kálmán László rk. — Major Mihály vasúti munkás és neje Kocsis Lidia fia Zoltán ev. Házasságot kötöttek. Mészáros Károly rk. asztalos és Margl Rozália dohánygyári munkásnő rk. Halálozás: Gombás Géza rk. 1 napos, veleszületett gyengeség. — Nagy István rk. 2 hónapos, bélhurut. — Deutsch Jolán izr. 11 napos, veleszületett gyengeség. — Fejes Pál kovács rk. 64 éves, agyvérzés. — Csiszár János rk. 8 hónapos, tüdővész. — Kohn Vilmos izr. 4 napos, veleszületett gyengeség. — Árvay Zoltán ev. 10 napos, veleszületett gyengeség. — Scheftschenkó Péter orosz hadifogoly hevenygyomor- és bélhurut gkeleti, 26 éves. — Gáncs Gyula ref. 1 éves, vörheny. — Laluk Antal kőmives rk. 63 é., szívbaj. — Dolgos Gábor földmivelő rk. 67 éves, tüdőtágulat. — Deutsch Erzsébet izr. 16 napos, veleszületett gyengeség. — Reiterer Etelka rk. 2 éves, bélhurut. — Berky József rk. 4 hónapos, bélhurut. — Nagy Gyula rk. 9 hónapos, bélhurut. — Balogh József ev. 10 hónapos, bélhurut. — Kreizer Erzsébet tanítónő rk. 31 éves, tüdővész. — Bódai László rk. 5 éves, tüdőgyulladás. — Somogyi Gizella rk. 4 éves, gümős hashártyalob. — Császár Károly rk. 15 napos, veleszületett gyengeség. Szerkesztői üzenetek. H. F. B —g. Alighanem megkésett, de azért elküldtük az illetőnek az Ön lapját. Innsbrucki. Várunk valami értesítést arról, hogy mikor merre jár és hogy mikor keres fel bennünket ? K. J. B-e. Eltettük a b—i temetés idejére. Kellemes üdülést! Apropos! E. szeptemberben nem megy Budapestre, hanem nálunk fog praktizálni. Kurtz Gyula ajánlja kitűnő ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölcsönöz, javit és hangol zongorát és pianinót. Pápa, Főtér.