Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-07-18 / 29. szám

1915 június 20. PÁPA ÉS V1DEKE. 239. 28.-án a teszéri plébániát elnyervén, állását ugyancsak 1891 nov. 9.-én foglalta el. Az 1912. év márciusától fogva a csóti alesperesi kerület esperese s ker. tanfelügyelője. Az épületek rovat alatt fel van jegyezve a nevezetesebb építkezés, illetve renoválás, itt még az is meg lesz említve, hogy az 1907. évben a teszéri hivek 3 harangot közadakozás útján 5932 kor. értékben rendeltek meg egy hazai cégnél, mi szépen jellemzi vallásos buzgalmukat. A mostani plébános káplánjai voltak: Teller Vince 1891—97-ig, jelenleg berzencei plébános, Kremser József 1897-beti 3 hóig, jelenleg ácsteszéri plébános, Ujváry Endre 1897—98-ig, jelenleg miklósii lelkész, Schmidt Antal 1898—1901-ig, jelenleg nemesvámosi plébános, Zöld István 1901—903-ig jelenleg szentgáli plébános, Wachler János 1903_904-ig, jelenleg hajmáskéri plébános, Karbucky Károly 1905-ben fél évig, jelenleg szomajomi plébános, Felkl Viktor 1905 — 1907-ig, jelenleg kislődi plébános, Greber Gyula 1907—911-ig, jelenleg kaposvári hitoktató, Chapó Albert 1911—912-ig, jelenleg karádi káplán, Majercsik János 1912 májustól mai napig. Iskolák, tanítok. Pápateszér községben a hivek nagy száma miatt már az 1870-es évek elején 2 iskolateremre volt szükség, s ez időben az úgynevezett segédtanítót a kántortanító alkalmazta, s ő is fizette, ettől függött a segédnek további ottmaradása vagy elbocsájtása. A hivek számának szaporodásával az 1901. évben még egy harmadik iskolatermet kellett építeni az iskola udvarán. A fiókközségekben azonban a mai napig csak 1 — 1 tanító működik 1 — 1 teremben, csak Bszentivánban a törvényes létszámot meghaladó tankötelesek száma miatt 1914-ben új osztályt nyitottak. A tanítók pontos névsorát a plébánia kezdetétől nem ismerjük. A mai anyakönyvi feljegyzésekből e tekintetben kivehető a következő: Pápateszéren az 1780-as években Horváth Lajos volt a kántortanító, 1800 táján Nagy János, később Pintér Márton, ki itt 1825-ben 55 éves korában meghalt. Pintér után Szabó Sebestyén, ez után Nyers István működött itt, ki 1880-ban 69 éves korában itt meghalt s ki pápateszéri születésű is volt. Nyers után Csurgai Lajos jött 1881-ben P.teszérre, ki 1914. évi november 1-én lépett nyugalomba, 1914. évi október 15.-én megválasztott Pintér József lett a kántortanító. Bsztivánban 1785 — 1795. évek körül Gruber Károly, 1820 körül pedig Korn József volt a kántortanító; később 1840 körül Koch János volt itt 1851-ig; Keszler Antal 1851 — 1861-ig, Valdinek Mihály 1861-1893-ig, Sáringer Károly 1893—1909 február 18-ig. Réb Antal helyét, — aki 1909—1913-ig volt ott — Birnbauer János foglalta el, aki 1913. évi november óta mai napig ott működik. Az első osztálytanító Szentgyörgyi Ferenc lett, ki alig, hogy elfoglalta helyét, bevonult és most a harctéren van. Bakonyságon 1754-ben Apáthi József nevét jegyzé fél a matricula; 1799-ik évben itt meghalt Turbók József director 70 éves korába n. 1800. évek elején Madarász János volt itt tanító, később Kemény Ignác, ki is 1820 I. 24.-én itt nősült, elvevén Pintér Annát Vanyoláról, ez után jött Meringer István tanító, ki 1823 II. 23.-án itt elvette Schaur Ilonát Ugodból, ez után jött Kovács János tanító, ki 1824-ben nősülvén, elvette Török Juditot Gyarmatról; utóbb jött Hart János, kinek itt 1830 dec. 22.-én Farkas nevű fia született; Nyers István 1833-ban volt b.-sági tanító, itt nősült 1833 július 9.-én, elvevén Sipócz Annát Csóthról. Az 1835. évben Anda Ferenc volt itt tanító, később Jáger Mihály, ki itt 1838 II. 2.-án nősült, Cserbits Ágnest hozván Zircről; ez után jött Szabó Gergely, ki itt 1844 április 18.-án 26 éves korában meghalt. Antal Ferenc 1844—1845-ig, Valdinger Mihály 1845 —1850-ig volt itt. ez nősült 1845 okt. 18.-án, elvevén Gruher Annát Nyőgérről, 1850-ben jött Kovács József, ki itt ez évi nov. 6.-án 30 éves korában meghalt. Az 1851—1861. években Koch János volt itt tanító, ezután jött 1861—1866-ig Horváth János, utána Berki Sándor 1867-ig. Ezután jött Prohászka Ferenc 1871 dec. 8-ig, utána Tulipán János A hónapra helyettes tanító volt; 1872-ben jött Sáringer József, ki itt 1879 II. 13.-án 49 éves korában meghalt. 1879—1881 máj.-ig Ács János, az 1881. évi szept. 5.-e óta pedig Harsányi Ferenc a mai napig. Bakonytamásiban a kath. isk.-ban csak Bujtor Imre 1870—1902-ig, s később Szemed Gyula a mai napig — neveit ismerjük. A plébánia rövid történetét befejezve, még megemlítem, hogy Kisdém puszta hajdan a Neszlényi-család birtoka volt, e családból származott Kossuth Lajos neje. A család e birtokot 1839-ben eladta a gróf Esterházy-családnak, ki is e birtokot Rédéről mai napig kezeli. (Vége). J! • • 1 \ IV1 olcsón és a siker reményében akar hirdetni, hirdessen a PAPA ES VIDEKE c. hetilapban, mely a Dunántul egyik legelterjedtebb hetilapja és nagy vidék minden községébe több példányban jár. Különösen papok, tanítók, vendéglősök képezik vidéki előfizetői zömét s ezért az azokat érdeklő hirdetések közvetítésére e lap a legalkalmasabb. A mérsékelt hirdetési árak lehetővé teszik a legnagyobb terjedelmű reklámok aránylag olcsó leközöltetését. Hálanyilatkozatok, állás- vagy munkakeresések és egyéb személyi hirdetések e lap utján igen széles körben terjednek el. Ezért minden tekintetben nagyon ajánlatos a PÁPA ÉS VIDÉKE c. lapban hirdetni. Egyéb tudnivaló a lap homlokzatán található. • • JB