Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-07-11 / 28. szám

8. pápa és vidéke. 1915 július 11. IRODALOM. Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos folyóirat. (Megjelen havonként kétszer: 5.-én és 20.-án, legalább 3 ívnyi terjedelemben). A keresztény nemzeti kultúrát szorgalmazó, öntudatos és cselekedni kész katholicizmus orgánuma. Több tagból álló szerkesztőbizottság szerkeszti, melynek nevében a szerkesztésért Banglia Béla S. J. felelős. Előfizetési ára: egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K; tiz példány egy címre rendelve: egész évre 8 K, félévre 4 K, negyedévre 2 K. Egyes szám ára 70 fillér. Megrendelhető: Budapest, VIII, Horánszky-utca 20. szám. Mária-Kongregáció. Hitbuzgalmi képes havi folyóirat. Szerkeszti Banglia Béla S. J. (Megjelen havonként egyszer). Előfizetési ára: tömegesen rendelve (20 példány) egy évfolyam 1 korona, külön rendelve 2 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Mária-u. 25. — Legújabb száma most jelent meg változatos és igen érdekes tartalommal. Szent Ferenc Hirnöke. Szent Ferenc harmadik rendjének lapja a katholikus valláserkölcsi és társadalmi élet ápolására. — Szerkeszti és kiadja: Tréfán Leonárd Eerencrendi áldozópap Kolozsvár. — Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Bernardinus. P. Hédly Jeromos pozsonyi házfőnök és néhány társa szerkesztésében megjelenő fenti havi folyóiratunk 6. száma is megjelent. Tartalmas beszédsorozatot is közöl. Előfizetési ára évi 8 korona. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1915 július 2—8-ig Született: Czifra János kőfaragó és neje Dudás Terézia leánya Erzsébet, rk. — Molnár József szabó és neje Somogyi Vilma fia Ferenc, rk. Deutsch Gyula marhakereskedő és neje Frim Ilona leányai Erzsébet és Jolán, ikrek, izr. Fuchs József vasúti kocsirendező és neje Joó Ágnes fia Ernő, rk. — Battyáni József sütő és neje Jäger Berta leánya Ilona, rk. Házasságot kötöttek: Farkas Sándor cseléd rk. és Horváth Mária szövőgyári tnunkásnő rk. — Gergely Ferenc állami tanítóképző-intézeti gyakorlóiskolai tanító ref. és Kovácsics Terézia tanítónő ev. — Szórádi Vazul népzenész rk. és Rigó Ilona dohánygyári munkásnő rk. Halálozás: Horváth József napszámos rk. 49 éves, agyvérzés. — Kucskovszka Ludmilla rk. 11 hónapos, bélhurut. — Molnár Józsefné szül. Bekes Zsófia, csizmadia neje, ref. 67 éves, hüdés. — Löffler Ignác magánzó izr. 74 éves, veselob. — Epstein Sarolta izr. 2 hónapos, görcsök. — Bujdki István rk. 8 hónapos, kanyaró. — Mészáros Sándorné sz. Eperjesi Mária, vasúti mozdonyfütő neje, rk. 23 éves, ránggörcs. — Csiszár Jánosné sz. Kancz Katalin dohánygyári munkásnő rk. 43 éves, tüdővész. Szerkesztői üzenetek. H. J. Pozsony. Gratulálunk! Viszont azonban kijelentjük, hogy rosszul esett, miként legutóbbi ittléte alatt sem a szerkesztőt, sem a karnagyot, sem a népfelkelőt nem kereste fel, pedig mind a három várta a munkatársat, az egyházzenészt, meg a házigazdát. Pater Libórnak és Manszvétnek is szívélyes üdvözlet! Innsbruck —Bakonyszentiván. Szépen köszönjük! Legközelebb jönni fog. M. J Komárom és többeknek. Mai anyaghalmaz miatt kérünk türelmet. Sz. Gy. Pusztaszentmihály. Ez lesz az utolsó. Többeknek. Kellemetlenségek és félreértések elkerülése végett kérnünk kell lapunk t. barátait, hogy bármi címen felvetődő és egyes, vagy több lappéldányra vonatkozó óhajtásaikat egyenesen lapunk kiadóhivatalával szíveskedjenek közölni. Akik mutatványszámot kaptak, amennyiben előfizetni lapunkra nem óhajtanak, szíveskedjenek azt visszaküldeni. Nagygyimót község elöljáróságától. 1299—1915. Árverési hirdetmény. Nagygyimót község alulírott elöljárósága közhírré teszi, hogy a községnek 1848 kat. hold kiterjedésű határában gyakorolható vadászati jog 1915 augusztus 1-én kezdődő' 6 évre Nagygyimót község házánál 1915. évi julius 15-ik napján délelőtt 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatik. Ugyan ezen időben 'ésUielyen szintén 6 évre Nagygyimót, Borsosgyőr, Pápakovácsi és Nóráp községek volt úr béresei közös tulajdonát képező, Iharkút község határában a Bakony erdőségben levő- körülbelül 250 hold erdei vadászterülete is bérbe adatik. Ezen területen van a vadak forrásvize, ép azért szarvas, őz, vaddisznó nagyszámban található ott, az előirt községi vadászterület pedig nagyszámú nyulaival és foglaival nyújt a vadászat kedvelőknek igazi élvezetet. Ezen vadászterületen két vasútállomás is van nagyon kedvező vonatösszeköttetéssel. Netán szükséges felvilágosítás a csóti körjegyzőnél nyerhető. Nagygyimót, 1915. julius 4.-én. Fodor Gusztáv körjegyző. CSARNOK. A pápateszéri plébánia története. — Közzéteszi: Gerstner Ignác pl. — (Folytatás). Plébánosok. Az 5-ik plébános volt Zsemberi Imre. Hidegkutról jött Pápateszérre 1796 III. 10-től 1819 V. 17-ig, tehát 23 évig volt teszéri plébános. Zsemberi Imre plébános egyik jegyzete az 1809. évi junius 16-ról ez (II. könyv 172. lap): »Ex Szemére Shjja nietod Gallorum profuga ad Kiss-Dém«. Részben olvashatatlan, de bizonyosan arról szól, hogy a gvőri, 1809. évi nemesi insurrectiói csata alkalmával egy-egy csapat Kisdémre került. Zsemberi több mint 3000 forintot hagyományozott a váci siketnémák intézetének. Zsemberi Imre 1819 V. 17.-én meghalt, őt is a templom alatti kriptába temették, Zsemberi lm re egyúttal a kerület alesperese volt. Zsemberi káplánjai voltak: Aurbach József 1803 I. 26. án jött Teszérre, később markói plébános lett. 1804 szept.-ben jött Schimbl Simon, utóbb ajkarendeki plébános lett; 1807 októberben jött Hertelendi Ádám, ki 1811-ben ajkarendeki, 1825-ben pedig városlődi plébános lett, s mint ilyen 1826 okt. 20.-án meghalt. 1808 —1809 között volt Gróf Antal, utóbb rádi plébános; 1810 dec.-ben jött Pethő Imre újmisés, aki innen 1813 szept.-ben pápai káplán lett s aki 1814-ben szentlászlói plébán os lett, de szembaja miatt 1831-ben lemondott a plébániai hivatalról, Giere költözött B. Bésánhoz, ahol 1863-ban meghalt. 1813 szept.-ben Teszérre jött Szabó István káplán, később lialimbai plébános; 1814 októberben jött Balogh István, később hideghuti, majd 1843—1862-ig szűcsi plébános. Nyikai György káplán, ki 1818 dec.-ben jött Teszérre, aki Zsemberi utolsó káplánja volt, 1819-ben Ugodra távozott s később szűcsi plébános lett, ahol 1843. évben meghalt. Zsemberi ideje alatt 27 visszatérés volt a katholikus hitre. .K r i - - • - -U. A 6-ik plébános volt Markovics János. Ez egy régi névtár adatai szerint 1787-ben született, 1811-ben felszentelték, s 1812 júl.ban Pápára került káplánnak, ahonnan 1819 júliusban kelt s a gróf Esterházy Miklós által Tatán aláírt praesenta alapján pápateszéri plébánosnak megerősíttetett; hivatalába Kacskovics Benedek suuri esperesplébános iktatta be. Markovics János 39. évi liivataloskodása alatt nevezetes események történtek, így pl.: a jobbágyság eltörölése, a szabadságharc, a tagosztály stb. Markovics ügybuzgó, fáradhatatlan tevékenységű, az iskoláztatást szívén viselő, igen erélyes plébános és alesperes volt. A sági liivek templomépítését, a tamási katholikusok iskolaépítését ő sürgette, ő mozdította elő egymás után írva, kérve, könyörögve az illetőktől. A plébánia könyvtárában meglevő feljegyzései: »Annales« (quibus Acta Parohia Teserienses pro nototia et utilitate Successorum inserere coepit Joannes Markovics 1820) tanúskodnak arról, mily sokat tett, fáradott ily ügyekben, továbbá a plébánia jogainak megőrzésében, fenntartásában Markovics János 1858 I. 18.-án kanonokká kineveztetvén, ezen évi ápr. 21.-én távozott el Veszprémbe, ahol is még 15 évet élt s késő aggkorában, 86 éves korban adta vissza halhatatlan lelkét Teremtőjének. Markovics alatt 21 visszatérés volt a kath. egyház kebelébe. A plébániaháznál is sokat épített, javított Markovics, emelte a már említett kis káplánlakot 1828-ban, ezenkívül az udvart planéroztatta, fákkal beültette. Markovics Jánosnak káplánjai voltak: Nyikai György 1818—1819 dec.-ig, ez tehát csak rövid fél