Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-06-13 / 24. szám

1915 június 13. PÁPA ÉS VIDÉKE. 5. Bernardinus. P. Hédly Jeromos pozsonyi házfőnök és néhány társa szerkesztésében megjelenő fenti havi folyóiratunk 6. száma is megjelent. Tartalmas beszédsorozatot is közöl. Előfizetési ára évi 8 korona. Felhívás előfizetésre. A Pápa és Vidéke alapítása óta elmúlt kilenc esztendő. Nehéz küzdelem között elérte tizedik évfolyamát a Pápa és Vidéke, melynek születésétől kezdve az volt a célja, hogy a szépirodalmi, társadalmi és gazdasági élet minden ágán keresztül átvigye a katholikus szellemet az olvasók szívébe. A katholikus egyesülés és összetartás megerősítette a lapot küzdelmeiben, melyekben immár részt vesznek mindazok, kiket annak előtte bizonyos válaszfalak elkülönítettek egymástól. A régi nyomokon fogunk haladni ezentúl is. Hogy ezt anyagi gondoktól mentesen tehessük: szükségünk van régi, hű előfizetőink további kitartására és támogatására, de szükségünk a világháború mindent felforgató viharában megfogyatkozott előfizetőink pótlására is annál inkább, mert a régi előfizetési árak és a megnövekedett kiadások mellett csak is így állíthatjuk elő lapunkat a kezdet óta megtartott 8 oldalos terjedelemben. Lapunkra az év bármely hetében lehet előfizetni, miután úgy régi, mint új előfizetőink egy-egy negyedévi előfizetési összegére 13—13 lapszámot küldünk a kivánt címre. Tisztelettel kérünk mindenkit, hogy az alábbi táblázatban foglalt díjszabás mellett lapunkra mielőbb előfizetni szíveskedjék. Egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K, egyes lappéldány ára 26 fill. (Tanítóknak 33% engedmény). Egyéb tudnivaló lapunk homlokzatán ! Kiváló tisztelettel a Pápa és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. HIRER. — Személyi hírek. Kosos István, egyházmegyei főtanfelügyelő, Papp Sándor, nyug. k. tanfelügyelő és dr. Vértesy Gyula, Veszprémvármegye jelenlegi k. tanfelügyelője még az elmúlt héten is több napon át Pápán tartózkodtak az évvégi vizsgálatok cimén, melyek a különböző tanintézetekben mostanában folynak. — Rássy Paulin, pécsi cisztercita tanár Pápára érkezett, de néhány nap múlva egészsége helyreállítása céljából Karlsbadba utazik több heti kúrára. — A hercegprímás a hadiárvákért. Az Országos Katholikus Szövetség, mint a magyarországi katholikns egyesületek középpontja, a háború folytán árvaságra jutott gyermekek gondozása ügyében mozgalmat indított. Ebből kifolyólag Csernoch János dr. hercegprímás Zichy János grófhoz, mint az Orsz. Kath. Szövetség elnökéhez a következő levelet intézte: Nagyméltóságú Gróf, Elnök Úr! A világháború következményeként az állani és a társadalom első feladatául mutatkozik, hogy a háborúban elesett és ott szerzett betegségekben, vagy a hadi fáradalmak folytán elhalt harcosok árváinak felneveléséről gondoskodjanak. Az Országos Katholikus Szövetség jelentéseiből örömmel állapítom meg, hogy ezen gondolattal a háború kitörése óta foglalkozik és hogy az igazgatótanács az 1915 március 26.-án tartott ülésén egy bizottság küldését határozta el, amelynek hivatása, hogy az erre irányuló általános mozgalommal párhuzamosan és egyöntetűen a katholikus vallású árvák vallás-erkölcsi nevelését országosan szervezze. Egyelőre azonban csakis előmunkálatokról lehet szó, mert a tulajdonképeni cselekvés majd csak a kormány által megindítandó országos akció megkezdése után indulhat meg, amelybe a katholikus társadalom belekapcsolja a maga tevékenységét. Most, amikor a bizottság az előkészítés munkáját megkezdette, mielőtt azt széles alapokra kiterjeszti, szükségesnek tartom, hogy az Országos Katholikus Szövetségnek erről a nagyarányú tervéről megemlékezzem. Az Országos Katholikus Szövetség feladata az ilyen irányú mozgalmakat egységesen szervezni. A múltból merített tapasztalatok teljes megnyugvással töltenek el, hogy társadalmi életünkben számára biztosított helyet nemcsak elfoglalja, hanem hivatását mindenkor a legnagyobb sikerrel teljesíti is. Az árvák ügyének felkarolása a legszebb feladat, amelyre vállalkozhatunk, annak előresegítése a legszentebb kötelesség, amely a hazának minden fiát terheli. Az Országos Katholikus Szövetség nemes elhatározásával ezek átérzéséről tett tanúbizonyságot és biztos reménnyel várom, hogy mindnyájan egyének és egyesületek eggyé válunk és együtt működünk a nagy erkölcsi cél eléréseért. Isten áldása kisérje munkáját, amelynek végrehajtásában pártfogásomra mindenkor számíthat. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Esztergom, 1915 június hó 9.-én. Csernoch János, s. k. bibornok, hercegprímás, esztergomi érsek. — Triduum. Páduai szent Antal tiszteletére 3 napi ájtatosságot végeznek, illetve végeztek a plébániatemplomban. A kiváló szentnek szobra a szt. Károlyoltáron van elhelyezve s a Jézus szt. Szíve litániák keretében tisztelik érdemeit. Az első ily ájtatosság tegnap volt, az utolsó holnap lesz. — Jézus szentséges Szívének ünneplése. Az emberiség legnagyobb és tulajdonképen egyetlen kegyelmi forrása Jézus szentséges Szíve. Városunkban a plébániai főtemplomban már e hó eleje óta kiváló fénnyel ünneplik meg a Sz. Szív havát s különösen pénteken, az ünnep tulajdonképeni napján úgy délelőtt, mint délután megható ájtatosságok folytak le. A hivők, nemkülönben a katholikus vallású sebesült katonák buzgón látogatják ezen istentiszteleteket, melyeket egész június hó folyamán végez Kriszt Jenő esperes. — Váratlan halál. A halál nemcsak a csatatéren rejteget meglepetéseket. Kíméletlenül rontott be Tárnoki Antal máv, fűtőházi főnök hivatalos helyiségébe, hogy rövid tusa után a vasutat egy szorgalmas és pontos tisztviselőjétől megfossza akkor, amidőn minden dolgos kézre égető szükség van; fájdalmas meglepetéssel tört be egy galambszelíd párnak családi szentélyébe, hogy az ő korukban szinte páratlanul gyengéd szeretetüket, ideális boldogságukat irigy kézzel összezúzza. Folyó hó 9.-én d. e. V2IO órakor húnyt el rövid szenvedés után életének 52-ik, boldog házasságának 23-ik évében. A boldogult hült tetemét 11.-én délután 5 órakor helyezték örök nyugalomra a kálváriái temetőben ismerőseinek nagy részvéte mellett. Helybeli és vidéki hivataltársai nagyszámú küldöttségben jelentek meg a temetésen. Az engesztelő szent miseáldozatot 12.-én d. e. 9 órakor mutatták be a helybeli plébánia-templomban. Világoskodjék neki az örök világosság; lesújtott özvegyét, fiát és rokonságát pedig vigasztalja meg a vigasztaló Szentlélek kegyelme! — A harctérről. Lapunk olvasóinak bizonyára még emlékében vannak azok a hangulatos tábori levelek, amelyeket a tél és tavasz folyamán az északi harctérről közreadtunk. E levelek irója Horváth Iván, tart. honv.-hadnagy, a nagyszentmiklósi földmives-iskola segédtanára, városunk szülötte, mint most sógorához, Martonfalvay Elekhez, lapunk munkatársához Rzezowból f. hó 3.-ról kelt kártyáján tudatja, a Przemysl körüli ádáz harcokban lábán lősebet. kapott, és egyelőre az ottani mozgókórházban várja Budapestre való szállíttatását. Tíz hónapot meghaladó idő óta, rövid pár napi húsvéti vakációt kivéve folyton a hadszintéren volt, s bár sok nagy csatában, és még több kisebb ütközetben vett részt, soha még csak beteg sem volt, csak most, a diadal napjaiban érte a golyó. Sebesülése azonban nem lehet nagyon súlyos, mert a pársornyi írásban némi kis humor is van. Ami hogy úgy legyen, itteni kiterjedt rokonságával és számos barátjával együtt mi is szívből óhajtjuk.