Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-04-25 / 17. szám

1915 április 25. PÁPA ÉS VIDÉKE. 7. — Árvaház a zárdában. A harctéren elesett honfitársaink árváinak elhelyezésére Pápán, az irgalmas nővérek gondozásában árvaházat szándékoznak létesíteni. Helyiségül a r. k. óvoda helyisége volna a legalkalma­sabb. Intéző köreink azzal a kérelemmel for­dulnak most a v. tanácshoz, illetve a polgár­mesterhez, hogy amennyiben az óvoda cél­jaira felhasználandó egyik tanteremből ki­szorult valamely elemi leányosztálynak a nap néhány órájára az intézeten kivül, valahol a városban kellene helyet keresni, hajlandó volna-e a Szladik-árvaház egyik szobáját is­kolának átengedni? Szerintünk azzal, hogy 40—50 apró leányka naponta délelőtt 8 —10-ig és a hét egy-két napján délután 2—4-ig a Szladik-árvaház egyik termében tanul, az árvaház működése legkevésbé lesz meg­akasztva, s épp ezért előre is biztosra vesszük, hogy a zárdai árvaház létesítésének ez oldal­ról nem lesz akadálya, vagyis a tanács meg fogja engedni ezt a különben is csak ideig­lenes igénybevételét az árvaháznak. Erre nézve különben is bírjuk a polgármester úr előzetes igéretét. — A lengyel pap. Megírtuk annak idején, hogy a Pápán tartózkodó galíciai menekültek saját költségükön néhány napra lengyel papot akartak hívni Pápára. A vesz­prémi biborospüspök, kinek engedélyére, u. n. jurisdictio-jára volt szükség, az engedélyt megadta ugyan, időközben azonban a galí­ciaiak egyrésze Pápáról már elköltözött és híre jár, hogy a még ittlevők is nemsokára Ausztriába lesznek internálva. Ezek után az engedélyt már nem képesek igénybe venni s húsvéti gyónásukat majd új hazájukban fogják elvégezni. — Hivatalos hirdetmények, A városi hatóság újabban több hirdetményt bocsátott ki, melyeknek tartalmát a kö­vetkezőkben vonjuk össze: 1. az 1873—7. évekbeni születési! B-alosztályu nélkülöz­hetetlen mezőgazdák és cselédek a be­vonulás és tényleges szolgálat alóli fel­mentésüket kérhetik 3 napon belül a besorozás után, 2. vidékről csak annyi hust hozhat be mindenki, amennyi saját háztartására kell, de ez is a vámnál bejelentendő. Mások részére beszállított hus után ipar váltandó és adó fizetendő, 3. a cs. és kir. haditengerészeti akadé­miába való felvételre és 4. a cs. és k. katonai nevelő- és képző-intézetekben és a katonatiszti leányok nevelő-inté­zeteiben betöltendő helyekre pályázat van hirdetve. Mindezekről közelebbi fel­világosítással szívesen szolgálnak a vá­rosházán. — Itt jegyezzük meg, hogy az 1915. évi II. negyedre járó adótar­tozás máj. 15-ig befizetendő, a hátralé­kosokat a városi hatóság zálogolással fenyegeti. — Iparügyek. Boldizsár Sándor csiz­madia, Horváth Sándor faesztergályos, Ro­senfeld Sándor szabó beszüntette iparát. — Viszont Mátyás Izsó cipőfelsőrész-készítő iparigazolványt nyert. — Mikor lesz a hurcolkodás? A rendőrkapitányi hivatal arra való te­kintettel, hogy május 1-je szombat, május 2.-a pedig vasárnap, az idei má­jusi hurcolkodás idejét május 3.-ára, hétfőre állapította meg. — Megkezdődik a lóvágás. Az állatorvos javaslatára a v. tanács meg­engedte a közvágóhídon a lóvágást. Riegler minden ló után 6 K vágatási díjat fizet, de a tanács kikötötte, hogy a lóhus kilója 1 K 20 f-nél magasabb áron nem árusítható. — Szivarozók megrendszabályozása. A pénzügyminiszter egy legújabb rendelete értelmében most már a legszigorúbban tilos a dohánytözsdékben szivarokat és cigarettákat válogatni, illetve személyesen kiszedni. A rendelet szerint a tözsdések maguk nyúlhat­nak csak a szivarskatulyába. Mondanunk sem kell, hogy ez az egyébként igen helyes intéz­kedés a fertőző betegségek terjedését van hivatva gátolni s e magasabb szempontból a szivarozók nyugodtan tűrhetik el meg­rendszabályoztatásukat. — Öngyilkos |cselédleány. Pető Anna, kemenesszentpéteri származású 20 éves pápai cselédleány e hó 20.-án délelőtt gazdája la­kásán öngyilkossági szándékból lugkőoldatot ivott. Még élve kórházba akarták szállítani, de azokban nem volt hely. Privát házba he­lyezték tehát el, de a leány másnapra meg­halt. Temetése e hó 22.-én volt az alsóvárosi temető hullaházából. Tettének oka ismeretlen. Hálanyilatkozat. Mindazoknak, kik szeretett családfőnk, Tóth József elhalálozása alkalmával a részvét bár­mily jelével kerestek fel bennünket s ezáltal fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek, ezek között nevezetesen a pápai m. k. áll. elemi népisk'blai tanítóképző­intézet III. és IV. éves növendékeinek is, kik a temetésen oly meghatóan énekeltek, leghálásabb köszönetet mond a Tóth-család. IRODALOM. Könyvajánlás. Egy olyan könyvre hív­juk fel kedves olvasóink figyelmét, mely magának meghódította az egész világot. Min­den hangzatos dicsérgetés mellőzésével kér­jük olvasóinkat, siessenek beszerezni e köny­vecskét, benne egy jó barátot, hűséges lelki kalauzt fogadnak a házukba. E könyv, mely­nek címe A bűnbánat utja (szerzője egy bajor franciskánus) s mely művet már 12 élő nyelvre lefordítottak, már armyi közöm­bös, de már annyi kétségbeesett lelket ve­zetett vissza a lelkek Jópásztorához, hogy igen magasrangu katonatisztek, grófnők, báró­nők, minden rendű hölgyek és férfiak egy­aránt közelről és messze idegenből öröm­könnyek között hálálkodtak a szerzőnek. Kapható a kolozsvári sz. Bonaventura-nyom­dában és pedig az összeg előre való bekül­dése mellett, vászonkötésben 3 K 20 f ért. Szentbeszéd, melyet drMihályfi Ákos, ciszt. r. áldozópap, c. prépost, egyetemi tanár tartott a székesfehérvári főgimnázium Mária­Kongregációjának 1915. márc. 28.-i ünnepén, s mely egyúttal buzdító szózat a hadbavonuló kongregánistákhoz, »A kongreganista, mint Krisztus harcosa« cím alatt külön 16 oldalas füzetben is megjelent. Kapható a székes­fehérvári Egyházmegyei könyvnyomdában. Ára 10 fillér, 50 drb 4 K, 100 drb 6 K. Különösen az ifjúságnak melegen ajánljuk megvételre. Magyar Kultúra. Társadalmi és tudo­mányos szemle. (Megjelen havonként két­szer: 5-ikén és 20-ikán. Évi ára 12 korona. Budapest, VIII., .Horánszky-utca 20. sz.) — Legújabb száma most jelent meg a követ­kező gazdag és változatos tartalommal: Tanulmányok: Gondolatok a nőkérdésről. —­Oroszország és az ukrainai kérdés. — Rutén intelligencia? — Tárca: Nonni és Manni. — Pajzs és kard: Levélszekrény 45. — A há­rom nap és három éjjel. — Szabadkőműves pszichológia. — Egy családapa. — Szemlék és kritikák:Társadalomtudományi szemle. — A keresztény nő. Stb. — Napló: Kik az ál­landó hadseregszállítók ? — A nemzet hiénái és a progresszió. — Az összes közleményeket a magyar írók legelőkelőbbjei írták. — Mutat­ványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Szerkesztői üzenetek. Akik mutatványszámot kaptak, amennyiben előfizetni lapunkra nem óhajtanak, szíveskedjenek azt visszaküldeni. Vidéki. Igaz, hogy a buzaszentelési szertartás nincsen közelebbi vonatkozásban sz. Márk evangé­listával, úgy tudjuk azonban, hogy azért választotta az egyház erre az április hó 25. napját, mert hajdan a pogány Rómában ezen a napon indult a körmenet a hires milviusi hidra és ott a tavasz istenének, Robigusnak a tiszteletére a tavasz zsenge hajtásait áldozta fel a pogány papság. A keresztény egyház átvette az áhitat ez egyebekben szép szokását, azt keresztény tökéletességre emelte, amikor e napon a pap és hivei ajkáról így száll fel a fohász az ég Urához: »Hogy a földnek bő gyümölcsét adjad és megtartsad, kérünk, téged, hallgass meg minket!« amely fohász, ha más években is esdve szállt az ajkakról, idén különös bensőséggel, s bizonyára a szívek mélyéről fog fakadni. A régi magyar meste­rek — természetesen tévesen, mert hisz' nem csu­pán Magyarországban, hanem az egész katholikus világban dívó és oly régi szertartásról van szó, mely­nek keletkezési idejében a magyarok még pogányok voltak — szóval az öreg kántorok úgy magyarázták a buzaszentelésnek sz. Márkhoz való viszonyát, hogy »Márok napja (a tágra, bőre nyitott) marok napja.« Márkot magyarosan ugyanis Mároknak tisztelték. Másik kérdése sz. György napját illeti. Hát csak pislantson bele a misekönyvbe (akármilyen régi, vagy új Missal e-be), bizony április 23.-án fogja találni mindenütt a sz. György vértanú emlé­kezetére mondandó miseformulát. Hogy a nép meg­szokta, az lehet igaz, de nem érv. Majd megszokja április 23.-át is. P. F. Nohát az éppen nem anomália, amint hogy az sem az, hogy a jó írónak sokat kell olvas­nia, vagy, hogy egy éjjeli őr nappal hal meg. AAAAAAAAAAAAAAAA Kurte Gyula ajánlja kitűnő ZONGORÁIT. Kivánatra jutányos áron kölcsönöz, javit és hangol zongorát és pianinót. Pápa, Főtér.

Next

/
Thumbnails
Contents