Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-04-18 / 16. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE 1915 április 18. Mosolygó arcok, siró ajakkal . . . Örömet hoznak, — sebet hegesztenek . . . Életkedvet öntenek a szenvedőbe — a haláltorka előtt . . . Sírjatok, sírjatok búcsúkönnyeket. Tenger tőle nem árad, ha földre hull — felszárad . . . Ápoltak hálája száll fölétek, mint tengerköde, sűrűn — szivükből fakad, — jótettetek a humánizmus koszorúja marad . . . M. J. — Kanonoki kinevezés. A király Rácz Ferenc, dabronyi esperesplébánost a veszprémi székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. E kitüntetés ismét érdemes papot ért, s biztosak vagyunk benne, hogy a kinevezés hire széles körökben keltett osztatlan örömöt. Az új kanonok, kinek bokros érdemeit szinte tetézte legutóbb a dabronyi r. k. templom felépíttetése körüli sok és eredményes fáradozása, egyébként földink, miután Pápán született 1853. nov. 19.-én. Pappá 1878-ban szentelték, 5—5 évig káplánkodott Somogyszentbalázson és Felsőiszkázon, s 1888 óta plébános Dabronyban. Már 1891 óta tanfelügyelője a devecseri esperesi kerületnek, melynek 1902-ben helyettes-, 1905-ben pedig tényleges esperese is lett. Úgy a hivei, mint pedig a kerület papjai és tanítói rajongó szeretettel veszik őt körül és e szeretetre előzékeny, kedves modorával, páratlan jószívűségével igazságérzetével és és lelkiismeretességével rá is szolgált. Újabb kitüntetéséhez egyebekben mi is gratulálunk! — Az idei májusi ájtatosságok. Eddig úgy volt szokásban, hogy a májusi ájtatosságokat hétköznapokon a zárdában, vasár- és ünnepnapokon az Annakápolnában tartották meg. Az idén annyiból változás lesz, hogy az Annakápolna helyett a vasár- és ünnepnapi májusi ájtatosságokat a plébániatemplomban fogják megtartani, miután a várható nagy részvét mellett a hivek a mégis csak szűkebb kápolnában el nem férnének. A változásról a híveket a szószékről fogják értesíteni. — Városi közgyűlések. Pápa város képviselőtestülete jövő kedden, d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata 4 pontból áll: I. A bizottságok megalakítása, 11. Táncos Antal lakbérlete, III. Wohlmuth János és IV. Berec János hagyatéka, illetve alapítványa. E közgyűlést még Mészáros Károly polgármester vezeti, kinek, valamint több tisztviselőnek a megbízatása ezzel le is jár. — Jövő csütörtökön, délelőtt 10 órakor pedig lesz az u. n. tisztújító közgyűlés, melyen dr Véghely Kálmán alispán fog elnökölni. Ezen választják meg hat évre a következő tisztviselőket: a polgármestert, az árvaszéki és közigazgatási tanácsost, a főügyészt és az ügyészt, a főmérnököt, a főszámvevőt és számvevőt, a pénztárnokot és a közgyámot. (Az ellenőri és számtiszti állások betöltését tudvalevőleg elhalasztották a — béke idejére, miután ezen állások jelenlegi viselői hadbavonultak s nem volt módjukban kérvényeikeit beadni). — Lemondás. Kecskés Lajosné, okleveles tanítónő, ki a pápai r. k. hitközségi leányiskolában, az irgalmas nővérek zárdájában huzamosabb időn át mint kisegítő, illetve helyettes tanítónő működött s a rábízott osztályt igazán szép eredménnyel vezette, ezen állásáról lemondott, miután férje hadbavonulásának a tartamára lakhelyét B.Füredre tette át. — Az új temető. Gróf-kegyurunk, Esterházy Pál áldozatkészségéből a pápai r. k. hitközség a pápai r. k. kálváriái temető kibővítésére értékes ingyenterületet kapott, melynek birtokbavétele, illetve temető céljaira való berendezése és felszerelése most van folyamatban, amennyiben az iskolaszék megbízta a gondnokot a szükséges intézkedések megtételével. Időközben ugyan megállapítást nyert, hogy a régi temetőben még igen sok sírtalan terület van és a régi, 5—6 évtizeddel ezelőtti jeltelen sirok a fennálló törvények értelmében új temetkezésre ismét megbonthatók, mégis, hogy az új temetőterület is készen álljon, a hitközségi elöljáróság inár megtette az intézkedéseket. A háború szülte jelenlegi állapotok egyebekben tán kissé késleltetni fogják az új temető felállítását. — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter Dovánszky Antal, pápasalamoni kántortanítót évi 200 kor. fizetésemeléssel járó magasabb fizetési osztályba léptette elő. Gratulálunk! — A városi restauráció. A küszöbön levő v. tisztújítás e hó 22.-én lesz, még pedig előre láthatóan úgy megtartva, hogy a régi tisztviselőket, kik valamennyien újra pályáztak, újra egyhangúlag meg is fogják választani. Ellenjelöltje egyik pályázónak sincsen. Illetve a városi közigazgatási tanácsosi állásra Kemény Bélán kivül pályázott egy kecskeméti fogalmazó, csakhogy kérvénye a kitűzött határidőn túl érkezett be. (Lehet külömben, hogy azért az alispán, illetve jelölő-bizottság választás alá bocsájtja az ellenjelöltet is!?) — Karrarai márványszobraink. Nemcsak a pápaiak, hanem a párját ritkító nagytemplomunkat megtekintő idegenek is jól tudják, hogy a főoltár két oldalán elhelyezett két szobor, melyet annak idején Prokop, cseh szobrász faragott karrarai márványból, e templom legnagyobb értékű éke és dísze. Szent István és Szent László királyt ábrázolják e remekművek, melyeknek gondos tisztogatását csak nem rég végezte el Kelemen, helybeli szobrász és kőfaragómester Por és füstlepte szobraink most vakító fehéren ékesítik ismét a szentélyt. Természetesen nemcsak e szobrokat, hanem a többi márványfaragványt is rendbehozták. — Jutalék. A város kezelésében levő fogyasztási adó beszedésére fentartott hivatal személyzete az 1915. év I. negyedéről kezelt adók után következő jutalékban részesült: Vám- és helypénz után 860 K 80 f, fogyasztási adó után 786 K, szikvizadó után 105 K 20 f, összesen 1752 K, ami bár tekintélyes összegnek látszik, még mindig nem 3, meg 4 ezer korona, mint régente szokott lenni. Hja, a háború! — Panasz a telefonra. Újabban igen sűrűen kérnek meg bennünket több oldalról is, hogy lapunkban tegyük szóvá a pápai állítólagos telefoninizeriákat. Ámbár hajlandók vagyunk feltenni, miként a telefonkezelők a legbuzgóbb igyekezettel végzik teendőiket, viszont nem zárkózhatunk el a több, még pedig előkelő és tekintélyes helyről érkezett panaszok jogossága elő! sem. Legsúlyosabban esik a vád mérlegébe egyikmásik panaszltevő ama kijelentése, hogy sérelmét már többször is szóvá tette, de helyzete nemcsak nem javult, hanemmég súlyosbodott. Mintha egyenesen bojkottálták volna. Nos, hát ezt az utóbbi következtetést már éppen nem vagyunk hajlandók jogosnak tartani, mindamellett azonban, a közönség érdekéről lévén szó, a legtiszteletteljesebben kérjük mi is mindazokat, kiket e panaszok éle a legközvetlenebbül érint, hogy mindenkor, de kivált mostanában, amikor — nem is csodálhatjuk! — igazán sokkal idegesebbek, türelmetlenebbek az emberek, fokozottabb mértékben iparkodjanak a telefonhálózat zavartalan működését biztosítani. A pangó ü/.letmenetellei szemben ezidőszerint aránytalanúl túlnagy előfizetésidíj ellenében ilyenkor mindenki kifogástalan kiszolgálást óhajt és vár el, amihez tényleg joga is van. — Tilos a szelvényre Írni. Legújabb rendelet szerint tilos a póstai utalványlapok és szállítólevelek szelvényeit írásbeli közleményekre használni. A feladó nevén és lakásán, valamint az összeg feltüntetésén kívül, tehát a szelvényen más irás nem szerepelhet. (így írja ezt a Komáromi Újság f. é. 15. száma). — Az egyházi hét. A veszprémegyházmegyei Directorium alapján közöljük a következő nyolc nap adatait: az egyes napok ünnepeit, vagy szentjeit, végül a szentségimádások helyeit. (Április 18.—25.) Ápr. 18. vasárnap, Húsvét utáni második vasárnap (Ujholdvasárnap). Április 19. hétfő, az előző vasárnapi mise vétetik. Április 20. kedd, az előző vasárnapi mise vétetik. Ápr. 21. szerda, Szent Józsefnek, a B. Sz. M. jegyesének, az egyetemes Egyház védőjének ünnepe nyolcaddal, népiesen: József oltalma (megemlékezés sz. Anzelm püspök-, hitvalló- és egyháztudorról). Ezen ünnep azelőtt húsvét utáni 3. vasárnapon tartatott. Apr. 22. csütörtök, sz. Szótér és Kájusz vértanuk. Ápr. 23. péntek, sz. Adalbert püspök és vértanú (megemlékezés sz. György vértanúról). Ápr. 24. szombat, sz. Fidél vértanú. Ápr. 25. vasárnap, sz. Márk evangelista (megemlékezés húsvét utáni 3. vasárnapról). Buzaszentelés. A szentségimádás helyei: Balatonendréd, Ságvár, Nagyberény, Tab, Törökkoppány, Miklósi, Nágocs és Kapoly. — Hol lesz a katonakórház?Tudvalevő, hogy a katonai kincstár Pápán katonai járványkórházat, u. n. barakkot szándékozott felállítani. E célra sok, a város különböző pontjain fekvő terület jött kombinációba, míg végre a hely kiszemelésére kiküldött vegyesbizottság abban állapodott meg, hogy a katonai barakkjárványkórházat a kálváriái temető és a Wittmann-major közti területen, az új temetőnek kijelölt tér tőszomszédságában emelkedő dombon építse fel a hadikincstár. Mint értesülünk az építkezés előmunkálatai már kezdetűket is vették.