Pápa és Vidéke, 10. évfolyam 1-52. sz. (1915)

1915-04-04 / 14. szám

8. PÁPA ÉS VIDÉKE 1915 április 4. elereszteni. Vörös barna az alapszine, mint a kimosott vérfoltnak. Feketék foltjai, mint a halál. Halál, vér. S a szárnya másik oldala csupa fekete. Nem mertem elereszteni, hátha nem tudnám többé megfogni soha . . . Lassan, hogy észre ne vegye, gombos­tűt kerestem. Mintha pihegett volna ujjaim közt. Vagy talán saját vérem lüktetését ér­zem ? De nem, nem ereszthetem el. Gombos­tűt kell keresnem ... Aztán átszúrtam. Kerestem a szívét, hogy megöljem egyetlen szúrással. Nem tu­dom, megtalálom-e? Most asztalomon libeg két szárnya. Örökké szemem előtt. Mikor nem mozog már többé? Mikor vehetem le róla tekintetem ? Szétvágja, meg összecsúkja két szárnyát. Négy, fehér karikás zománcos szeme szememet keresi. Bele akar nézni. Azt hiszem, nem tud, mert megint összecsukja szárnyait. Ha egyszer belenézhetne, nem csukná össze többé, mert vádolna örökké. Fogságba vetettem, szobámba hoztam, átakartam szúrni a szívét. Kezem remegett, melléje szúrtam. De legalább nein repülhet fel, nem járhat be minden zugot, nem hív­hatja vádló társul a sötét, fekete éjet, a vér­ben lenyugvó vörös napot, a távol kék he­gyet s eget. Nem kell éreznem szárnya lebbenésekor a tavaszi szellőmozgást. Csak szemem számára van s csak a képzeletemnek. S ha elfordulok, talán nincsen is már. Nincs, nincs . .. Ele. EGYRŐL-MÁSRÓL, ii. Tolongás a temetéseken. Tán sehol sincs a közönségnek oly nagy ízléstelenségre mutató csúnya rossz szo­kása, mint Pápán, hogy temetések alkalmával körültolongja a gyászház udvarát, odafura­kodik a ravatal közvetlen közelébe s szinte meglopja a bánatba merült családtagokat s a szertartáshoz megjelent egyházi férfiakat és gyermekeket az őket megillető helytől. Ez a határozottan elitélendő kíméletlenség még lokozódik azáltal, hogy sem a temet­kezési vállalkozó, sem a pap, vagy esetleg jelenlevő rendőr először félhalkan, majd pe­dig hangosan mondott felszólítására, hogy »engedjenek helyet!« ügyet sem vet senki. Nincs elég kemény szavunk ennek a ronda szokásnak a méltó elitélésére. Legsajnálato­sabb a dologban még az, hogy éppen a női nemhez tartozók járnak elől a tolongásban, a rendetlenségben, szóval azok, kikben egyéb­ként több kegyeletet és jóizlést kellene sej­tenünk. Hát még a temetési menet! Elől a férfiak még csak valahogy párosan mennek, de már a koporsó után, a család után hogy micsoda tolongást végeznek a nők, az már igazi skandalum. Egy felpiszkált hangyaboly — nőkből. Valóságos embergombolyag. Nem lehetne erről leszokni > = Versenytárgyalási eredmény. Pápa város vízvezetékéhez szükséges szerelési anya­gok beszerzésére kiirt versenytárgyalásnak az az eredménye, hogy a v. tanács a beérkezett ajánlatok közül, mint legelőnyösebbet Ulrich B. I. cég 10.789 K-ról szóló ajánlatát fogadta el. HIRER. Boldog ünnepeket! Lapunk összes helyi ós vidéki munkatársainak, nem­Különben előfizetőinek olvasóinak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk I — Személyi hir. Varga Rezső, pécs. m. k. dohánygyári aligazgató, a pápai Kathi Körnek volt társelnöke s a legutóbbi köz­gyűlésen megválasztott tiszteletbeli tagja, a Nagyhét folyamán — 5 napi tartózkodásra — Pápára jött, hol számtalan ismerőse és tiszte­lője szívélyesen üdvözölte őt. — A Nagyhéten, virágvasárnap és nagypénteken a pápai r. k. bencés főgimná­zium ifjúsága énekelte a nagytemplomban is a Passiót. Vasárnap dr Lovas Elemér, pén­teken Blazovich János tanárok voltak az evangélisták. Krisztus szerepét első alkalom­mal Szentgyörgyi Sándor karnagy, pénteken azonban Süttő Kálmán t. p. könyvelő éne­kelte. A lámentációkból az elsőt Kreutzer Ferenc, káplán, a másodikat ugyancsak Süttő Kálmán énekelte. Úgy a kar, mint a magán­énekek igen szépen lettek előadva s a nagy számban egybegyűlt hivek áhítatát nagyban emelték. A rendezésért dr Teli Anasztáz igazgatót illeti az elismerés. . — Húsvéti ünnepeink. A helybeli r. k. plébániatemplomban húsvét mindkét ünne­pén d. e. 9 órakor lesz a nagymise, melyet Kriszt Jenő esperes celebrál. Első napofi Németh Imre, hétfőn Kreutzer Ferenc káplán prédikál. A 11 órai csendes mise és délután 3 órai vecsernye szintén a szokott ünnepé­lyességgel lesz megtartva. A kóruson fungáló énekkaron kivül Tóth Anna úrhölgy és jelen­leg Pápán tartózkodó nővére, lhrig Ernőné szül. Tóth Gizella úrnő, szekszárdi pénzügy­igazgatósági tisztviselő neje, valamint ugyan­csak Tóth Anna úrhölgy és Szentgyörgyi Erzsébet tanítónőjelölt duettet énekelnek betétül, még pedig Gradualera és Commu­nióra magyar, Offertoriunira latin szövegű húsvéti egyházi zenemüveket. Az énekek, melyek Szentgyörgyi Sándor szerzeményei, ezek: »Felnyílott a sir...«, »Betelt, mi meg volt irva...«, »Terra tremuit...« és »Ange­lus Domini . ..« A főgimnáziumi énekkar húsvéthétfőn délelőtt 11 órakor újra szerepel a nagytemplomban. — Kinevezések. A király a m. kir. népfelkelésnél Csallóköz- Megyercsi Szabad­hegyi Elemér főhadnagyot a nagykanizsai 20. népfelkelő-parancsnokság nyilvántartásá­ban 1914 nov. 1-i ranggal századossá és dr Vécsey Tamás népfelkelő-hadnagyot 1915 márc. 1-i ranggal (ugyanott) főhadnaggyá nevezte ki. Sümegi plébános t Németh János. volt és szentszéki ülnök. Java férfikorában, 54. évében halt meg mult hó 29.-én. Paptársai, hívei, nagyszámú tisztelői és ismerősei mély fájdalommal vettek tudomást a derék lelkipásztor bizony korai és szinte váratlanul bekövetkezett haláláról. Temetése nagy részvét mellett mult szerdán ment végbe. R. i. p! — Előléptetés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Marton Dénes szőllészeti és borászati felügyelőt a IX. fizetési osztályból a VIII. fizetési osztályba léptette elő" — Sebesült katonáink, kiknek leg­nagyobb százaléka r. k. vallásúak, a Nagyhét folyamán elvégezték szépen húsvéti gyóná­sukat. Úgy a plébániai papság, mint pedig a különböző szerzetesrendek áldozárai — a sokféle anyanyelvű katonák mindegyikétől kivették a szent gyónást s utána megáldoz­tatták őket. A katonák jámborsága igen buz­dító hatással volt a hívekre is. A sebesült katonáknak egyébként ma fél tizkor dr Teli igazgató a bencéstemplomban szentbeszédet és szentmisét mond. — Kisegítés. A nyárádi plébánia leány­egyházaiban, Dákán ma, Mezőlakon pedig holnap szintén tartanak ünnepi istentisztelé­teket, melyeket az anyatemplomhoz kötött nyárádi plébános helyett a pápai káplánok végeznek. Dákán Kreutzer Ferenc, Mezőlakon Németh Imre káplán lesz a kisegítő-lelkész. — Választás. Benedek József komáromi ref. segédlelkészt, akit nemrég tábori lelkésszé neveztek ki, időközben csaknem egyhangúlag megválasztották lelkésznek — Polgárdin. Helyére Szabó Imre pápai ref. káplánt dis­ponálták Komáromba. — Az egyházi hét. A veszprémegyház­megyei Directorium alapján közöljük a kö­vetkező nyolc nap adatait: az egyes napok ünnepeit, vagy szentjeit, végül a szentség­imádások helyeit. (Április 4.—11) Április 4. vasárnap, Húsvétvasárnap. Elsőosztályu ünnep elsőrendű kiváltságos nyolcaddal. Mise előtti vizhintésnél Vidi aquom az Asperges me helyett. Ápr. 5. hétfő, Húsvéthétfő. (Törölt ünnep). Elsőosztályu ünnep. Ápr. 6. kedd, Husvétkeddje. (Törölt ünnep). Elsőosztályu ünnep. Ápr. 7. szerda, a húsvéti nyolcad ne­gyedik napja, Ápr. 8. csütörtök, a húsvéti nyolcad ötödik napja. Ápr. 9. péntek, a hús­véti nyolcad hatodik napja. Ápr. 10. szom­bat, Felvérvasárnap előtti Szombat. Ápr. 11. vasárnap, Fehérvasárnap, Húsvét utáni első vasárnap. (Megemlékezés első szent Leo pá­páról, hitvalló- és egyháztudorról). A szent­ségiinádás helyei: Csácsbozsok, Bucsuszent­lászló, Zalaszentmihály, Csatár, Hahót, Gelse, Nagybakónak és Zalaszentbalázs. — Konkurzus. A pannonhalmi fő­monostori konvent ez úton is fölhívja a fő­gimnáziumok azon VI., VII. és VIII. osztály­beli tanulóit, akik a pannonhalmi Szent­Benedek-Rendbe lépni óhajtanak, hogy ez iránt való kérvényöket az első félévi iskolai értesítővel, keresztlevelükkel és orvosi bizo­nyítványukkal fölszerelve, lehetőleg gimná­ziumi igazgatóságuk útján, f. évi május hó l-ig küldjék be a főmonostori perjeli hiva­talnak Pannonhalmára (Győr-Szentmárton). — A bajtársak. Egyik helybeli hadi­kórházban ágyszomszédok voltak Gregor Diakow tehlowi tanító és Román Boriszlaw gyógyszerészsegéd, mindkettő galíciai szár­mazású sebesült katona. Gregornak éppen akkor kézbesítették az utána küldött tanítói fizetését, mikor Román parancsot kapott csapattestéhez való bevonulásra. A bajtársi szeretettől áthatott Gregor nyomban 20 K-t ajánlott fel Románnak, ki ma megy vissza a csatatérre, hogy hosszú útjában költőpénze legyen. A kedves jelenet tanúi lelkesen meg­éljenezték a derék bajtársat. — Pervesztés. A város és Pomher között folyt, annak idején lapunkban is em­lített utca térfoglalási perben — a város lett a pervesztes.

Next

/
Thumbnails
Contents