Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-04-26 / 17. szám

6. PÁPA ÉS VIDÉKE. 1914 április 26. — A Leányegyesület ma délutáni elő­adásának műsora: 1. Költemények. Felolvasna Takács Tibor. 2. Zongorajáték. Előadja Szmoligovics Erzsi. 3. Felolvasás. Tartja Kraft József. 4. Hegedü-quartett. Előadják tan. kép. int. növendékek. 5. Monológ. Elő­adja Neumann Margit. — Kezdete 5 órakor. — Tapolcába esett. Szerdán délután öt óra tájban egy öt évesnek látszó kis gyer­mek a Kisközlénél a Tapolcába esett, hon­nan a Mester-malomig úszott, hol egy ott játszó nagyobb fiu meglátta a kis fuldoklót, utána ugrott s kimentette a vizből. A sze­rencsés véletlen folytán az ijedtségen kivül semmi baja sem történt a kis fiúnak, mint a kimentés után megérkező édesanyja erre a nagy ijedtségre egy vadonatúj seprűnyelet törött rajt szét. Istenem, ez a körültekintő szülői gondosság? Okuljunk belőle! — Kisfaludy-ereklyék. Tudvalevőleg a Badacsonyhegy legszebb részén van Kis­faludy Sándornak, a Balaton régi hires köl­tőjének egykori présháza és az a szoba, ahol legszebb költeményeit irta. E lakóház és a körülötte levő szőlő most Esterházy Miklós herceg tulajdona, ki a Balatoni Szövetségnek a Kisfaludy-ház emlékezetes szobáját múze­umi célokra korlátlan használatra átengedte. A szövetség már gyűjti a Kisfaludy-ereklyé­ket, hogy mire az idegenforgalom megindul, a szoba kellően be legyen rendezve. — Az első magyar strandfürdő. Ámi Bécs egyik legmodernebb alkotása és a tengeri fürdők legnagyobb vonzóereje az végre a Magyar tengernek nevezett Balaton partján — Budapesttől két órányira —, Sió­fokon valósul meg. Homok és nap. párosulva a fürdéssel és a tiszta jó levegőben való tartózkodással, ez a nyaraló legnagyobb szük­séglete és ennek kielégítésével uj korszaka kezdődik országos kincsünknek, a Balatonnak, amely csak most fog kibontakozni teljes ér­tékében. Az elmúlt husz év alatt, mióta a Balatont a fürdőzők tömegesebben keresik fel, nem történt olyan jelentős mozzanat a fürdői élet fejlesztésében, mint a siófoki Strandfürdő megalkotása. — Liget- és Tókert-uteák víztelení­tése. A Liget- és Tókert-utcák víztelenítése tárgyában hozott tanácshatározatot a polgár­mester javaslatára most olykép módosította a tanács, hogy a kertekben keresztben hú­zandó árkot ne az ingatlan tulajdonosok, hanem a város készítesse el. Egyben utasí­totta a főmérnököt, hogy a készítendő árokra vonatkozólag 15 nap alatt készítsen költség­előirányzatot az egyes telektulajdonosok által fizetendő hozzájárulási összeg feltüntetésével. — Csatorna-utcai aszfaltjárda. A Csatorna-utcai lakosok házaik előtti gyalog­aszfaltjárda létesítését kérték a v. tanácstól. A v. tanács felhivta az érdekelt háztulajdo­nosokat, hogy a készítési költség 2/ 3-ad ré­szét a v. pénztárba 15 nap alatt fizessék be, mert csak ennek előzetes lefizetése mellett készíthető el a város által a kért aszfaltjárda. — A tuberkulózis ellen védekező köz­ponti és országos bizottság e hó 19.-én tar­totta meg közgyűlését Budapesten, Müller Kálmán báró kormánybiztos elnöklete alatt. Ez alkalommal az országos bizottság társ­elnökeivé megválasztották gróf Esterházy Pál­nét, Sült Józsefnét és Gyuráiz FTrencet, méltó elismeréséül azon nemes fáradozásnak, melyet a megválasztottak a tuberkulózis elleni küzdelem terén városunkban kiiejtenek. — Bank- és váltóüzlet beszüntetés. Lőwi Kálmán pápai lakos bejelentette a v. tanácsnak, hogy bank- és váltóüzletét be­szüntette, miért is a v. tanács törölte a ke­reskedők nyilvántartásából. — Fellebbezés. Manheim Ármin és társai megfellebbezték a pápai ipartestületnek f. évi március 29.-én megtartott közgyűlésé­nek azon határozatát, melyben az alapszabály módosításával a tagdíjakat felemelte. Mielőtt a fellebbezés érdemében a v. tanács mint I. fokú iparhatóság határozott volna, felhivta a pápai ipartestületet, hogy az alapszabály egy példányát, továbbá a közgyűlési jegyzőköny­vet egész terjedelmében mutassa be. — Szénkénegraktár városi kezelés­ben. A városi tanács a kertészeti egyesület kérelméhez képest a szénkénegraktár kezelő­ségét közérdekből átveszi f. évi május 1-től kezdődőleg tehermentesen. A számadásszet ü átvétellel és a számadás vezetésével a keze­lőséget, a szénkénegraktár kezelésével Baráth Károly pápai lakost bizta meg. — Vasúti vám. Az Államvasutak Igaz­gatósága vasúti vámba 2629 K 75 fillért küldött, mit a v. tanács a vasúti vámpénz­tárba beutalt. — A veszprémmeg-yei gazdák gyű­lése. A Veszprémmegyei Gazdasági Egyesü­let választmánya Hunkár Dénes főispán el­nöklésével tartott gyűlésén állást foglalt a boritaladó mérséklése mellett. Lépéseket tesz az egyesület a gazdatiszti- és erdőtisztikar kötelező nyugdíjbiztosítása ügyében, majd Kajdacsy Endre titkár javaslatára elhatároz­ták, hogy gazdatiszti szakosztályt létesítenek az egyesület kebelében. — Vizsgálóbizottság*. Az országgyűlési képviselőválasztásról szóló 1913. évi XIV. t.-c. 49 — 50. §-ai szerint azok a polgárok, akik az irás-olvasástudás igazolása alapján nyernek csak választói jogosultságot, a járási székhelyeken egy bizottság előtt szerezhetik meg ezt a szükséges bizonylatot. E bizottság elnöke városunkban Mészáros Károly polgár­mester, alelnökök: Csoknyay Károly, Lam­pert Lajos, Kemény Béla, Szokoly Ignác; tagok: Szokolyi Viktor, Molnár Kálmán, Szűcs Gyula, Vágó Gyula és Török Mihály tisztviselők, továbbá Máder György, Mood György, Hetessy Dániel, Domonkos István, Horváth nyug. tanítók. A pápai járás terüle­tére alkotott igazolóbizottság elnöke Bélák Lajos főszolgabíró, alelnökök: dr. Jerfy Jó­zsef, dr. Sült Lajos, dr. Baranyay Ferenc. Tagok: dr. Kövi József, Szánthó Gyula, Ba­logh Ernő, továbbá Mátz József, Jilek Ferenc, Szulter Dániel igazgató-tanítók. — Tanulmányut. A magyar tanárok, tanítók, tanítónők 1914 julius 5-től 30-ig eső ideig nagy tanulmányutat tesznek. Utazási tervük: Budapest—Milano—Genova—Nizza— Monte-Carlo — Marseille—Barcelona—Madrid —San-Sabastian—Lourdes—Lyon— Genf — Bern-- Lunzern—Zürich— Innsbruck — Bpest. Az utazás ára 590 korona ellátással együtt. Jelentkezni május 6.-áig lehet Vértes József székesfehérvári tanárnál. — Az Esterházy-ut világítása. Vá­rosunk e gyönyörű utja, mely nagyvárosok­nak is díszére válna, a mostaninál sokkal fényesebben lesz bevilágítva, mert a polgár­mester ez ut világítására 8 drb 600 gyertya­fényű lámpát rendelt meg. Kívánatos volna, hogy megvalósulna már az az óhajtás is, hogy díszes állomásunknak az Esterházy-utra néző oldalára villanyóra helyeztessék. — Államsegély. A m. kir. belügymi­nisztérium a tuberkulózis ellen védekező, a városi bizottság által létesített tüdőbetegeket gondozó intézet számára felszerelési költsé­gekre 2000 koronát, 1914. év első felére fentartási költség cimen 2500 koronát, így összesen 4500 koronát utalványozott ki a pápai kir. adóhivatalnál. Hálanyilatkozat. Mindazok, akik a tőlünk örökre el­szakadt és korán porba hullott jóságos feleségemnek, illetőleg a csodás gyer­meki szeretet lángjában elhamvadott anyánknak betegsége alatt aggódó rész­véttel lesték érverését és őt a végbucsú­zás keserű pillanataiban velünk együtt siratták, — gyászolták és örök nyuga­lomra kisérték és ez által legmélyebb veszteségünket és tépő fájdalmunkat résztvevő rokonérzetükkel enyhítették — fogadják köszönetünket, hódolatunkat és áldásunkat. Dr, Hirsch Vilmos és gyermekei. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. ápr. 17—24-ig. Született: Cseh József napszámos és neje Kör­mendi Terézia leánya: Margit, rk. — Bódai Pál kőmives és neje Végh Ilona fia: József, rk. — Kertész József kőmives és neje Bar­bants Ilona fia: Imre, rk. — Francsics Ká­roly napszámos és neje Ulrich Mária leánya: Mária, rk. — Nepper Rezső droguista és neje Lieber Rozália leánya: Gizella, rk. Házasságot kötöttek. Pénzes Géza cipész és Polgár Mária.— Végh István kocsis és Dózsa Mária. — Fó­nod Gyula tanító és Csiszár Karolina. — Harsányi Sándor tanító és Gáty Magdolna. Halálozás: Özv. YVelner Mátyásné szül. Maradits Erzsébet rk. 74 éves, elaggulás. — Dr. Hirsch Vilmosné szül. Klein Gizella izr. 45 éves, tüdőlob. — Özv. Fuchsz Mátyásné sz. Büchler Rozália izr. 90 éves, elaggulás. — Tomor István földmivelő rk. 86 éves, elag­gulás. — Forgács Józsefné szül. Marton Te­rézia rk. 44 éves, hashártyalob. AAAAAAAAAAAAAAAA Korcsma eladás. Kemenesm agasib an (V asmegye) az evang. egyházközség tulajdonát képező, a falu központján, országút mellett fekvő legnagyobb forgalmú vendéglő az ital mérési joggal együtt örökárban eladatik Venni szándékozók zárt ajánla­taikat f. év junuis hó i-ig küldjék be a kemenesmagasi-i ev. egyház­község elnökségéhez, ahol az el­adási feltételek is megtudhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents