Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-02-15 / 7. szám

4. PAPA ES VIDÉKE. 1914 február 52. még jobban növelte volna a tánc természe­tes szépségét: hiszen jókedvének mindenki nehezen tud határt szabni. Ma az egész programmot megismétlik. Aki a tiszta jókedvet és nemes élvezetet szereti: ne maradjon el erről az előadásról, ha csak teheti! Pasztellek. IX. Piros rózsát dobtak a szikrázó hóba . . . Kegyetlen kezekkel, hideg Ítélet­tel ... S mindaz, mi virító, örvendező, tán­coló volt, mindaz, mi élet volt, megváltozott. Mert piros rózsát dobtak a szikrázó hóba... Elborult az ég. Megdűlt a füzfasor. Nehéz volt saját léte. S dűlt a patak ko­morrá lett arca fölé. Talán könnyet is ejtett volna, de arcára fagyott. Mert piros rózsát dobtak a szikrázó hóba . . . Néptelen volt a határ. Emberi lélek nem látszott. A természet nagy gyászolói, a komor, feketeruhás varjak búsan szálltak a hómező felett. Körüllebegték a piros rózsát s rámondták búsan sirató versüket: kár, kár. Mert piros rózsát dobtak a szikrázó hóba ... Gazdátlan kocsi haladt a tört uton. Fekete volt a két ló. Fekete volt a szótlan hintó. S feldobogott a nagy természet melle, mikor a fogat a patak hídjára ért. A halál hintója az élet hidján. Fehér s piros virág­szirmok váltak a kocsin feketévé, mert zo­kogón dübörgött a halál fogata a hidon. Mert piros rózsát dobtak a szikrázó hóba ... Mindaz, mi élet volt, megváltozott. A lüzfasor egyik fája egy karjára dőlt le, a többire gyászoló varjak ültek. A gazdátlan kocsi leért a hidról. Csöndes lett a határ. De hirtelen megfeketült a hó fehér arca. Mert piros rózsát dobtak a szikrázó hóba... * X. Hó lepte el az erdőt. Délelőtt még köd is fojtogatta. Délre nagynehezen felszállt. S csodálatosképen nem lepte el az eget. Engedte a napfényt. S a napfény áradt az erdőre. Áradt a hóra . . . Fehér lett a fák ága. A köd fehér zuzmara-keztyüt húzott ujjaikra. S a fák a ragyogó égre mutattak. Télen a fenyőfák az erdő legszebb fái. Valami ösztönös társadalmi érzék szakadt beléjük. Csak csoportosan, nem egymástól messze elszakadva, tudnak élni. Nagyon árva a magányos fenyőfa ... Az együttlét azon­ban szinte örömtől sugárzóvá teszi őket. Pajkos jókedvvel, emberi hiúsággal lesik egymást. S ha az egyik hófehér boát, palás­tot kerekít nyakába, a másik nagy titkon még széjjelebb tárja karjait és túl tesz a többin. Szinte görnyednek így télen a nagy pompától. Mert a pompa, a szépség mindig teher . . . Ember jár az erdőn. Ócska háromlábú állvány, rajt egy természetet rabló kis gép van kezében. Óvatosan jár. Meg-megáll . . . Mikor alig négy méternyire ért a fenyves sűrűjéhez, leállítja a kis gépet. Körmébe fú. Süt a nap, de csak csillog, nem melegít. Tapog a havon az ember. S mozdul a feny­ves. Hirtelen zökkenéssel kiugrik a szélre kis félénk őzike. Egyenesen a gép felé. Meg­torpan. Előre nem mer menni. Megremeg négy vékony lába. Megreszket gyönge teste. -S abba a két fekete, félénk gyémánt-szemébe menekül minden bátorsága. S ez a bátorság belenéz a gépbe. A természet, az Isten al­kotása, az ember kezemunkájába. S abban a pillanatban csattant el a gép. Kicsiny zajt csapott, de az őzike megriasztására elég na­gyot. S futott a kis állat a csillogó havon, szinte megvakulva. Belevesztette szemefényét a nagy látásba. S a gép, a fényképező-gép, meglopta az ártatlanság félénk tekintetét... Ele. Hirer. — Felüg-yelőbizottság-i ülés. A ker. fogy. szövetkezet felügyelőbizottsága ma d. e. 11 órakor tartja rendes havi gyűlését a bel­városi Kat. Körben. — Ker. Munkásegyesület köz­gyűlése. Impozáns keretek között, lel­kes hangulatban tartotta a Keresztény Munkásegyesület ez évi rendes közgyű­lését a mult vasárnap délután. Az elnök távollétében Pilzl János alelnök vezette a közgyűlést. Tomor Árkád, főtitkár felolvasta az egyesület mult évi műkö­déséről szóló titkári jelentését, melyet a közgyűlés éljenzéssel vett tudomásul. Mátz Mihály, pénztárnok beszámolt az egyesület anyagi helyzetéről, amely ma már elég megnyugtató, amennyiben 3665 kor. 91 fillér bevétellel szemben 3626 kor. 86 fillér kiadás mutatkozott és így a mult évi maradvány 39 kor. 05 fillér. A közgyűlés a pénztárnok jelentését örömmel vette tudomásul és neki a felmentvényt készséggel megadta. A tisztikar megválasztására került a sor. A közgyűlés osztatlan lelkesedése és bizalma Tomor Árkád bencésrendi fő­gimnáziumi tanár, eddigi főtitkár felé irányult, akit egyhangúlag meg is vá­lasztottak. Tomor Árkád engedve annak a közvetlen szeretetnek, bizalomnak, amely személye iránt megnyilvánult, el­fogadta az elnökséget és elnöki szék­foglalójában kitartó, együttes munkál­kodásra buzdította a tagokat. A válasz­tás alkalmával a tisztikar következőképen alakult: alelnök: Dorcsi János, főtitkár: Kreutzer Ferenc, könyvtárosok: Vér Ferenc és Szabó József, pénztáros: Mátz Mihály, számvizsgáló: Vágó Ignác, ház­nagy Csapó Antal. Választmányi tagok: Kelemen Krizosztom, Horváth Sándor, Csáki János, Horváth Mihály, Gombori István, Keszey Kálmán, Herman István, Szabady Ignác, Nagy József, id. Fersch Mátyás és Németh Imre; póttagok: Nagy Gábor, Zabó Gábor, Vér Antal és xMaradics Gyula. A választások meg­ejtése után elnök felolvasta Varga Sán­dor volt elnök búcsúzó levelét, melyet a közgyűlés sajnálattal vett tudomásul és a távozó elnökének fáradhatatlan működéséért őszinte szívből mondtak köszönetet s egyúttal úgy őt, mint Káuzli Gyula díszelnököt a közgyűlés­ből kifolyólag üdvözölték. Madarász József a szakszervezetek mult évi tevé­kenységéről számolt be általános figye­dem közepette. Néhány indítvány el­hangzása után lelkes hangulatban ért véget a közgyűlés. — Mult tárcánkhoz. »Néhány szó a modern költészetről« cimü tárcánkba értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. »En sem értek meg soha modern köl­teményt« helyett ez olvasandó: Én sem értek meg sok modern költeményt . . . — A Felsővárosi Olvasókör folyó hó 8.-án, vasárnap délután tartotta .ez idei ren­des tavaszi közgyűlését Hosszu-utcai kör­helyiségében. A gyűlés elnöke Ács Ferenc köri alelnök volt, ki a majdnem teljes számú közgyűlésnek sajnálattal jelentette, hogy Mé­száros Károly polgármester — eddigi elnök — hivatkozva nagymérvű elfoglaltságára, az elnöki tisztet tovább vállalni nem hajlandó, ígéretet tett azonban arra, hogy a kör érde­keit, mint a múltban, ugy a jövőben is jó­indulatú pártfogásába veszi, s annak mun­kálkodását mindenkor támogatni fogja. A bejelentést a közgyűlés mély sajnálattal vette tudomásul, egyben azokban .Mészáros Károly­nak a kör érdekében éveken át kifejtett megbecsülhetetlen munkálkodásáért jegyző­könyvi köszönetet szavazott és egyhangú lelkesedéssel örökös tiszteletbeli taggá válasz­totta. Azután a mult évi zárszámadás lett tárgyalva, mely szerint a bevétel 2210 kor. 64 f., kiadás 296 kor. 27 f. volt, tehát a kör készpénz vagyona 1914 kor. 37 fillér. Miután az alapszabályok szerint a tisztikar megválasztása egy évi időtartamra szól, Ács Ferenc alelnök, ugy a maga, mint tisztviselő­társai nevében az eddig viselt tisztségről le­mondott. A közgyűlés az elrendelt választás alapján elnökké dr. Csoknyay János v. t. főügyész eddigi I. titkárt, alelnökké pedig ismét Ács Ferenc volt alelnököt kiáltotta ki nagy lelkesedéssel. A választmány pedig a következőkép alakult meg: I. titkár Wolmuth Lajos, II. titkár Kiss Zsigmond, pénztáros Somogyi József, I. könyvtáros V. Horváth János, II. könyvtáros Keresztes János, I. ház­nagy Mórocz István, II. háznagy Meise.r Ist­ván, számvizsgálók: Horváth István, Németh Ferenc, Koritschoner Vilmos. Választmányi tagok: Keresztes István, Pomher Mihály, Mórocz József, Kis Józset, Szalai István, Ács József, Keresztes Gyula, Török István, Göcze József, Molnár István, Freund Ferenc, B. Tóth József, Németh Pál, Horváth Antal, Sas József, ifj. ol. Németh József és Kovács János, pót­tagok: ViEai Péter, Kapa István, Fejes Ká­roly, Sas István és Lamperth Ignác. A vá­lasztás megejtése után a közgyűlés berekesz­tetett. — Farsangi estély. A Pápai Ke­resztény Szociális Bőrmunkások ma este 8 órai kezdettel a Ker. Munkásgyesület helyiségében műsorral és tánccal egy­bekötött házias farsangi estélyt tartanak, melyre a t. tagokat, valamint az ér­deklődő jóbarátaikat ezúton is meghív­ják. Műsor: 1. Gőre Gábor. Szavalja Csézli István. 2. Mi az ember és mi az asszony? Elmondja egy férj. 3. Bunkós Szepi, kupié. Énekli Csézli István. 4. Tréfás szavalat. Előadják 5. A ka­kasülőn. Monológ Gabányitól. Előadja Csézli István. 6. A varázsvessző. Víg­játék 2 felvonásban. Szereplők: Kovács Gyula, Molnár Mariska k. a., Pityi Palkó, Orovics Mariska k. a., Kiss Béla, Oro­vics Annuska, Fersch Mátyás, Piliskó Ferenc, Esperanto. — Ruhatár 60 fill.

Next

/
Thumbnails
Contents