Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-11-29 / 48. szám

4. PÁPA ES VIDÉKE. 1914 november 29. — Hadikölesönjeg-yzések városunk­ban. Kölcsönt kért tőlünk a haza. Nem is ingyen, hanem busás kamatért. Kölcsönt kért a magyar állam a nagyoktól és kicsinyektől, egyesektől és egyesületektől. Megértette a nemzet! Megmozdultak a gazdagok milliói, napvilágra bújtak a szegények rejtve-rejtett fillérei. Városunk hazafias közönsége is ki­vette a maga részét, lelkes megértéssel oda­állt a nemzeti kölcsön gyűjtő perselye mellé s váratlan sikerrel végződött a jegyzés. Magában városunkban tudomásunk szerint 2,266.000 K-t jegyeztek. A jegyzések az egyes aláirási helyek közt a következőkép oszlanak meg: Pápai Tak.-pénztár 1,600.000 K, Pápa és Vidéke Takarékpénztár 400.000 K, Közgazdasági Bank 206.000 K, M. kir. adóhivatal 60.000 K. — Áthelyezett kir. s.-tanfelügyelő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bugel Jenő kir. segédtanfelügyelőt Veszprém vár­megyéből a pancsovai taníelügyelőségi ki­rendeltséghez helyezte át. — Hősi halál. Ismét egy hősi halálról kell beszámolnunk, ismét eggyel több azok­nak a dicső férfiaknak a száma, kiknek ne­mes élete a hazáért oltatott ki. Mély rész­véttel értesültünk, hogy Vadász József regőlyi adóügyi jegyző, cs. és kir. 19-ik gyalog­ezredbeli hadapród-őrmester nemes életének 31-ik, boldog házasságának második évében f. évi szeptember hó 1-én az északi harctéren hazája becsületéért küzdve, hősi halált halt. Az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 28.-án, tegnap d. e. íél 8 órakor mutattatott be lelki üdvéért a Mindenhatónak a szent Benedek­rendiek templomában. A megboldogultat városunkban nagyszámú rokonsága gyászolja, kiknek fájdalmát enyhítse az: »Sokat élt, mert meghalt a Hazáért!« — Menekültek és sebesültek élel­mezésének ellenőrzése. A v. tanács el­fogadta a polgármester azon indítványát, mely szerint a lengyel menekültek és a női kór­házban elhelyezett sebesültek élelmezésének ellenőrzése céljából a v. tanács tagjai időn­ként jelenjenek meg a női kórházban és a Hungária műtrágyagyárban. — Köszönő irat. Pápa város és kör­nyékének, valamint Érsekújvár városnak kö­zönsége vállvetve törekszik arra, hogy a harc­téren küzdő 7. honvéd huszárezrednek a bekövetkező tél könnyebb elviselhetését — téli ingek, alsó nadrágok, hósapkák, érmele­gítők, térdvédők, haskötők, kapcák stb. ily félék ajándékozása által minél inkább lehe­tővé tegye. Nem mulaszthatom tehát el, hogy Nagygyimót község hazafias közönségének és a gyűjtést eszközlő Kecskés János biró úrnak, a pápai református leányegyesületnek, a pápai önképző leányegyesületnek, az érsek­újvári izr. jótékony nőegyletnek, továbbá Bertalan Pálné, rétalapi Mihályi Kálmánná, Dr. Zsigmond Elekné, Molnár Annus és Pozs­gai Annus (Rábacsanak), Grecsi Gyuláné, Singer Józsefné (Érsekújvár), Dr. Fürst Sán­dorné és Freund Benőné (Érsekújvár) úr­hölgyeknek, Pethő János plébános úrnak Pápakovácsi, Kókay Mátyás, Kohn Adolf és Weiss Fülöp uraknak, a fenti célból a pót­századhoz juttatott ajándékaik és gyűjtéseikért a harctéren küzdő ezredünk helyett és ne­vében ezen az uton is hazafias köszönetemet ne nyilvánítsam. Pótszázad parancsnokság. — Pápasalamoni hadikölesönjegy­zések. Pápasalamon község hazafias lakos­sága körében a következő hadikölcsönjegyzé­sek történtek: Csaplár Antal plébános 3000 K, Salamoni Hitelszövetkezet 2000 K, Pápa­salamon község 2000 K, Perepatits Vilma 1600 K, Ihász Antal 1000 K, Csaplár Já­nosné 800 K, Szilágyi János 400 K, idősb Szabó József, k. Szabó József 200-200 K, Dovánszky Antal 100 K; összesen 11.300 K. — Elveszett seg-élykönyveeske. A veszprémi m. kir. pénzügyigazgatóság által Mészáros Károly hadbavonult pápai lakos családja részére 432. összeirási sorszám alatt kiállított állami segély-fizetési könyvecske, mely napi 2 K 94 f. segélyről szól, elveszett. Megtalálója szíveskedjék a könyvecskét a városházán a t. főügyész hivatalos helyiségé­ben levő segítő-irodában átadni. — Vasúti vám. Az államvasutak igaz­gatósága 1515 K 91 fillért küldött vasúti vámba, mit a v. tanács a vasúti vámpénz­tárba beutalt. nem mernek bemenni.— Fiatal asszony van ott és hátha mást gondolna. Csak sétálgatnak föl-alá, telik az idő, ragyog a nap, se Manci, se Villa néni nem jön és csak érzik ám, hogy ők bizony fá­radtak volnának. A cukrászda ajtaja nyitva, csupa verő­fény a kicsi bolt és olyan csalogató. Maguk se tudják hogyan toppannak be, csak ott ülnek a fehér asztalkák között és úgy mo­solyognak egymásra, akár az édes sütemé­nyek. Cukor az élet és puha kalács az em­berek szíve. Ezt érzik még akkor is, mikor derűsen, kedvesen meglepi őket az aranyos Villa néni és a huncut Ma nci. Most már egyikük se fél. Micike olyan mint egy szabad kis madár, a tiszta boldogság legszebb énekét csicsergi. Igy szalad el az idő. El kell menni az öreg kocsisért, hogy fogjon be s induljon meg velük egy vidám kis falu felé. A kis Micire is ráerőszakolnak egy nagy bundát és valósággal becsomagolják. Aztán elhelyez­kednek és olyanok a nagy takarók és pré­mek között, mint a téli tájjal incselkedő tavaszi verőfény. A gavallér busán tekint a tovarobogó kocsi után s alig tudja hinni, hogy véget ért az álom, az első ábrándok csodálatos útja, csak azt érzi, hogy viszik a kis boldogságát és a szigorú Villa néni úgy őrzi, mintha sohase akarná visszaereszteni. Szomorúan ballagott vissza az állomásra s amikor robogott vele a gőzös a városa felé, csak elálldogált a fülke ajtajában s kereste, várta az édes kicsi szomszédot, akivel annyi gyönyörködni valót találtak a dombos vi­déken és egymás szemében. Most már a táj se volt szép. Lassan, lassan befödte a homály s a vonat folyosóján megpislant a lámpa. A fáradt gavallér csöndes fájdalom zsongá­sában szendergett és amig altatgatta a vasút, mintha a kerekek kattogása is szüntelenül azt muzsikálta volna: — Elvitte a Villa néni . . . elvitte a Villa néni . . . — Hadbavonulás aluli felmentésre vonatkozó javaslat. A honvédelmi minisz­ter Révész Arnold v. főmérnököt a közös hadsereghez műszaki szolgálatra kijelelt nép­felkelésre kötelezett polgári mérnökké ki­nevezte és részére az ajánlati lapot megkül­dötte. Tekintettel arra, hogy a főmérnöknek népfelkelő mérnökké való kineveztetése foly­tán a most folyamatban levő népfelkelési bemutató szemlén már megjelennie nem kell, mégis a v. tanács már most megteszi a hadba­vonulás aluli felmentésre vonatkozó javas­latát, tekintve, hogy reá a városi vízművek vezetésénél és fentartásánál feltétlen szükség van, miután más műszaki szakközeg hiányá­ban nem helyettesíthető. — Földrengés? A pólai cs. és kir. vizrajzi hivatal szeizmografikus készüléke szerdán déli 1 óra tájban katasztrofális föld­rengést jelzett. Ez a földrengés érezhető volt Magyarország területén is, így városunkban is. Szerdán délután 5 óra és ]Á6 között földrengést észleltek többen városunk lakói között, amely néhány másod percig tartott. — Jogerőre emelkedett képviselő­testületi határozatok. A kolera elleni vé­dekezés költségeire megszavazott 5000 K kölcsön tárgyában hozott közgyűlési határozat, úgyszintén a betétszerkesztési munkálatok költségeire megszavazott 5000 K kölcsön tárgyában hozott képviselőtestületi határoza­tok jogerőre emelkedtek. — Közgyűlés. A Polgári Kör ma dél­után 3 órakor közgyűlést tart. — Útban Franciaországból. Nagy Vilmos helybeli nagykereskedő Feri fia, aki a vakációra a francia nyelv elsajátítása cél­jából Corenbe ment, a háború miatt csak a mult héten indulhatott hazafelé. Mire e sorok napvilágot látnak, arra a sok izgalmat kiáll ott nyolcadikos gimnázista 4 hónapon keresztül folytonos aggodalmak közt élő övéinek sze­rető körében lesz. Bizonyára sok érdekes adatot, hírt hoz magával s főleg — leírha­tatlan örömet aggódó szüleinek. — A Vöröskereszt céljaira adakoztak : Sarlay Gyula (Külsővat) 50 K, Kovács Antal 100 K, özv. Krausz Vilmosné 20 K, Valkó Sándorné 10 K, özv. Csillag Károlyné 8 K, Fuchsz Károlyné 6 K, Dalmady Géza 4 K, Aebersold Leopoldina, Kluge Mártonné 2—2 K. Koszorú-megváltás cimén: Tóth Jánosné 2 kor. — Természetbeni adományok: Kluge Mártonné tépést; özv. Szarka Gáborné 2 hó­sapkát, 2 pár érmelegítőt; Kis Tivadar lOG drb levélpapírt; Kövi Józseíné 100 drb ciga­rettát, 1 sótartót, 1 üveg befőttet; Kluge Ferenc 2 üveg bort; Györké Jánosné 1 lepedőt; Tamási Jánosné és Szekeres Anna 7 m. bar­chet, 1 katonablúzt; Galamb Józsefné 5 üveg. bort, 200 cigarettát; Mezőlak községből Fodor Gyuláné gyűjtése: 50 drb fehérneműt,. 13 vánkoshuzatot, 13 fejkendőt, vászon­darabokat: Löffler Sámuelné 1 üveg befőttet; Heimler Adolfné 1 üveg befőttet, 3 citromot V* kg. porcukrot; Fuchsz Károlyné (Tapol­cafő) 25 kg. babot; Kohn Adolfné 2 vánkost 2 huzattal; Wimmer Lajosné (Kemenes) 1 csomó képes újságot. A szives adományokért hálás köszönetet mond az elnökség. Egyúttal mindazon jószívű adakozóknak is, kik kór­házainkban ozsonnával, hűsítővel és cigaret­tával látják el sebesült katonáinkat. Kérjülc továbbra is szives jóindulatukat.

Next

/
Thumbnails
Contents