Pápa és Vidéke, 9. évfolyam 1-52. sz. (1914)

1914-08-09 / 32. szám

6. PAPA ES VIDEKE. 1914 augusztus 9. — Fiatal Leányok Otthona. Évről­évre nagyobb rajokat irányít a vidék Buda­pest felsőbb iskolái felé és e rajokban mind több és több a derűs szin, tanulni vágyó ifjú leányok üde arca. Évről-évre nő azonban a vidéki szülők aggodalma, kire bizzák leg­drágább kincseiket. Ez aggodalmon akar könnyíteni gróf Károlyi Lászlóné elnöklete alatt álló Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, amely VIII., Mária-utca 7. sz. házát apácák vezetése alatt álló Fiatal Lányok Otthonává alakította át. Oly nagy keresletnek örvendett ez intézmény mindjárt az első évben, hogy az idén kibővítették és így 35 fiatal lány kaphat szobácskát, fűtés, világítás és teljes ellátással (napi négy étkezés) 70— 80—90 koronáért, aszerint amint külön szo­bát kíván vagy beéri másod-harmadmagával. A nővérek szerető gondoskodása — amely bár tudomásul veszi a főiskolai hallgatókat megillető szabad járás-kelést — viszont garancia arra, hogy az odahaza féltve őrzött virágszálak a nagyváros forgatagában is biztos révpartba jutnak. A kávéházban. Egy fiatal ember igen hangosan lármá­zott a nevelés haladása ellen és azt mon­dotta, hogy jobb lenne, ha csak kevés em­ber tanulna meg olvasni és még kevesebb irni. — Micsoda! Hisz ön reactionarius, ki­áltott izgatottan a társaság egy radikális tagja. — Nem bizony, egyszerű póstaszolga vagyok. — Értesítés. A soproni posta- és táv­írda igazgatósága tudatja, hogy az elrendelt mozgósítás folytán az olyan magántáviratokat, melyek részben, vagy egészben titkos (össze­beszélt betüjegyes vagy számjegyes) nyelven vannak szerkesztve, továbbá az olyan köz­értelmü nyelven szerkesztett magántáviratokat, melyek a kereskedelmi nyelvnek rövidített kifejezéseit, vagy kereskedelmi jelzéseit tar­talmazzák, vagy amelyekben katonai vonat­kozású adatok- fordulnak elő, a posta- és távirdahivatalok nem vehetnek fel, ha pedig tévedésből mégis felvettek, nem továbbít­hatnak és nem kézbesíthetnek. — Találtatott pénz. a tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. jul 31-től aug. 6-ig. Született: Tóth Katalin napszámosnő leánya: Anna, rk. — Simon József napszámos és neje Mészáros Juliánna leánya: Anna, rk. — Göllesz László asztalos és neje Dömötör Ilona leánya: Mária, rk. — Török József napszámos és neje Makai Rozália fia: Mik­lós, rk. — Venczel József kőmives és neje Csukárdi Mária leánya: Anna, rk. — Szeift Pál szijgyártó és neje Mészáros Mária fia: Pál, rk. — Nyári Zsiga népzenész és neje Hosszú Gizella fia: Károly, rk. Házasságot kötöttek: Réfi István hivatalszolga rk és Adorján Rozália rk. Halálozás: Fleischmann Antal kalapos rk. 69 éves, szivbaj. — Lócsi Józsetné sz. Varga Anna földmivelőnő rk. 81 éves, elaggulás. — Bor­bély Lászlóné sz. Dukics Alojzia csizmadia neje rk. 30 éves, tüdővész. — Schabel Ist­ván rk. 19 napos, veleszületett gyengeség. — Özv. K. Németh Mihályné sz. Kocsis Anna földmivelőnő rk. 95 éves, elaggulás. Rendelkezések a háború esetére. A m. kir. ministerium az 1912. LXI1I. törvénycikkben és egyéb törvényekben nyert felhatalmazások alapján kivételes rendelkezé­seket bocsátott ki a háború esetére, amelyek közül kiemeli a következőket: I. A fegyveres erő kötelékébe tartozó és tényleges szolgálatban nem álló személyek útlevelet nem kaphatnak. A Szerbiával szem­ben fennálló útlevél-kötelezettség Monte­negróra is kiterjed. Útlevelet csak a belügy­minister állíthat ki. Az állam határát Orso­vától Zemunig csak a hatóság által kijelölt helyeken lehet átlépni. Hadkötelesek az állam területéről nem vándorolhatnak ki. II. Mindenki köteles a nála megszálló belföldi és külföldi egyén érkezését és távo­zását bejelenteni, még pedig azok érkezését is, akik a rendelet hatályba lépte előtt ér­keztek, de a község (város) területén három hónapnál rövidebb idő óta tartózkodnak. III. A hatóság felhívására mindenki köteles a birtokában levő fegyvert, lőszert vagy robbantó anyagot elismervény ellenében átadni. Postagalambokat és légi járműveket csak hatósági engedéllyel szabad tartani vagy forgalomba hozni. IV. Uj egyesületet vagy fiókegyesületet alakítani nem szabad. A fennálló egyesületek felett a rendőrhatóság fokozott felügyeletet gyakorol. A kereskedelmi társaságok rend­őrhatósági ellenőrzés alá vonhatók. Politikai jellegű népgyűlést, felvonulást és körmenetet nem szabad tartani. A közigazgatási hatósá­gok gyüleseinek kivételével, minden egyéb gyűlés csak a rendőrhatóság előzetes enge­délyével tartható. Ugyanez áll a magánhelyi­ségekben tartott mindennemű összejövetelre és gyülekezésre is. V. A monarchia és a Németbirodalom fegyveres erejét illető közléseket sajtó utján tenni tilos. Azok a sajtótermékek, amelyek erre okot szolgáltatnak, szigorú ellenőrzés alá esnek. A hadviselés érdekeit veszélyez­tető lapok megjelenését és terjesztését a belügyminiszter eltilthatja. Szerbiában meg­jelenő időszaki lapokat nem szabad a bel­földre behozni, itt továbbítani vagy terjesz­teni. Szerbiából érkező minden más sajtó­termék — rendeltetési helyére juttatása előtt — ellenőrzés alá esik. VI. A hadviselés érdekeit érintő több bűncselekmény (1912. LXIII. t.-c. 18—30. §-ai) szigorúbb elbánás alá esik, mint béke idején. A hadicitckekre fel nem esketett, tényleges szolgálatban álló katonai (honvéd, népfölkelő és csendőr) egyének szolgálati kötelezettségeiknek megszegése tekintetében ugyanoly elbirálás alá esnek, mint a hadi­cikkekre felesketett katonák. A hadviselés érdekeit érintő egyes bűncselekmények tekin­tetében a polgári egyének a honvéd (katonai) büntető biráskodás alá helyeztetnek. A nyitrai, trencséni, beszterczebányai, rózsahegyi, lőcsei, eperjesi, kassai, sátoraljaújhelyi, beregszászi, máramarosszigeti, zilahi, dési, beszterczei, kolozsvári, tordai, marosvásárhelyi, székely­udvarhelyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, bras­sói, erzsébetvárosi, nagyszebeni, gyulafehér­vári, dévai, lugosi, karánsebesi, fehértemplomi, temesvári, pancsovai, nagybecskereki, nagy­kikindai, újvidéki, zombori, szabadkai, pécsi és fiumei kir. törvényszékek területén a bűn­vádi eljárást a hadviselés érdekeit érintő ügyekben a gyorsított eljárás szabályai szerint fogják lefolytatni. Az esküdtbiróságok hatás­körébe tartozó ily cselekmények felett a kir. törvényszék itél. Ugyanezen a területen az esküdtbíróság hatáskörébe tartozó minden ügyben a kii*, törvényszék tartja meg a fő­tárgyalást. VII. A váltó- és általában a magánjogi kötelezettségek teljesítésére a folyó évi aug. hó 14. napjáig bezárólag halasztás engedé­lyeztetett. Ez a halasztás azonban nem terjed ki különösen a lakbérekre, a tartási, valamint a szolgálati, mezőgazdasági és ipari munka­viszonyokból eredő követelésekre, amelyeket tehát ez alatt az idő alatt is teljesíteni kell. A katonai szolgálatot teljesítő egyének ré­szére azonban a folyó évi augusztus hó 14. napjáig a lakbér fizetése tekintetében is ha­lasztás engedélyeztetett. A birói peres és perenkivüli elj áramkörében a biróságok a katonai szolgálatit Aljesítő egyének érdekeit szem előtt fogják tartani. így különösen olyan esetben, ha a peres fél vagy ügyvédje kato­nai szolgálatot teljesít, a biróság az eljárást fel fogja függeszteni; továbbá ilyen egyének ellen csak olyan végrehajtási intézkedéseket fognak alkalmazni, amelyek a követelés biztosítására szolgálnak; végrehajtási árverést ingatlanra semmi esetben sem, ingókra pedig csak kivételes esetben fognak foganatosítani. VIII. A Dunán a Tisza torkolatától Ada-Kalehig és a Száván Gunjától lefelé terjedő szakaszokon vizijármüvek csak a hatóság által megjelölt helyeken köthetnek ki vagy tarthatók kikötve, és a partot csak ily helyeken és csak hatósági engedéllyel hagyhatják el. IX. A m. kir. minisztérium és az ille­tékes miniszterek ezeken felül más rendel­kezéseket is adtak ki, így különösen: a csendőrségnek a városok területén való igénybe vételéről, a törvényhatósági és köz­ségi szabályrendeletek rendőri természetű rendelkezéseinek felfüggesztéseiről, a m. kir. postánál, távirdánál és távbeszélőnél szüksé­ges kivételes intézkedésekről, a tengeri ha­józás korlátozásáról, több cikk, tárgy beho­zatalának és az országból kivitelének, vagy az országon átvitelének tilalmáról. A ielsorolt jogszabályoknak meghatá­rozott kötelezettségek és tilalmak megsze­gése súlyos büntetés alá esik. A fentebbiekben említett összes ren­delkezések teljes szövegét, ideértve az álta­lános szabályok alól tett kivételeket, úgy­szintén a büntető rendelkezéseket is, a Bu­dapesti Közlöny folyó évi julius hó 26.-án kiadott rendkivüli 170. számához csatolt melléklet, továbbá a Budapesti Közlöny f. évi augusztus hó 1-én kiadott 177. száma és melléklete, a Budapesti Közlöny folyó évi augusztus 2.-án kiadott 178. száma és a Budapesti Közlöny f. évi augusztus hó 3.-án kiadott 179. száma tartalmazza. A m. kir. minisztérium elvárja az or­szág hazafias lakosságától, hogy a nemzet védelme érdekében tett összes kivételes ren­delkezéseket nem a büntetések súlyától való félelemből, hanem hazaszeretetből és polgári kötelességérzetből a legszigorúbban meg fogja tartani. Budapesten, 1914 aug. 3. Gróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök.

Next

/
Thumbnails
Contents